Az állam szerepének rossz értelmezése az oka a magyarok és a szlovákok közti konfliktusoknak – véli Duray Miklós, aki szerint ha más lenne az államkoncepció, akkor egészen biztosan nem keletkeznének súrlódások.
„Ha másként értelmeznénk az állam szerepét, mint például Svájcban, akkor biztosan nem lenne ekkora a feszültség. Illetve egészen más okból. Svájcban az olasz, a francia és a német nem verekednek egymással azért, mert az egyik olasz, a másik német. Ott más miatt verekednek” – nyilatkozta a SITA hírügynökségnek Duray Miklós két héttel ezelőtt egy terjedelmes interjúban, amelyet részleteiben tesz közzé az ügynökség, más-más témakört érintve.
Duray Miklós szerint az is az állam rossz felfogása miatt van, hogy a magyarok nincsenek megbékélve Trianonnal. „Az egy dolog, hogy mi történt Trianonban, az pedig egy másik, hogy mi történt utána. Ha a versailles-i békeszerződés után tisztázva lett volna Csehszlovákia szerepe, koncepciója, akkor nem következett volna be 1938. A történelemben mindig meg kell keresnünk az összefüggéseket. Minden történésnek vannak előzményei” – mondta az MKP stratégiai elnöke.
Duray érti és teljessséggel tolerálja a szlovákok mintegy száz éves igyekezetét a saját felségterületük kialakítására. „Hibáztatom a magyar politikát is, hogy ezt nem értették meg. Nem értették, mert veszélyeztetve volt a magyar állam, királyság integritása. Érzéketlenek maradtak más nemzetek igyekezete irányában, hogy saját országuk legyen, és ez szerinte úgy van, mint amikor megharagszik a fiára: ” Le akarok kenni neki egyet, de még sem teszem, pedig megérdemelné. Tudom, hogy ezzel úgy megbánthatnám, hogy életünk végéig nem felejtené el. Tehát meg lehet érteni, hogy valami miért nem történt meg, vagy történt meg, de ez nem jelenti, hogy nem illethetem kritikával.”
Szerinte az újkori történelem egyik legszükségesebb lépése valószinűleg az osztrák-magyar kiegyezés volt 1867-ben.
„Ez szükségszerű lépés volt. Gazdasági szempontból nagyon hasznos, de állami és nemzetpolitikai szempontból eltúlzott.
Talán ha a a dualizmus helyett t trializmus született volna, akkor mások lennének a nemzetek közötti kapcsolatok. Csakhogy a magyar politika akkor olyan önző volt, hogy meghiúsította a trializmus kialakulását. Ez a magyarok hibája. ” Az első világháború utáni rendezés gyökereit éppen itt kell keresni. De nem minden okát kell ebben látni. „A Közép-Európában élő nemzetek ilyen rendezésre törekedtek, vagy fel lehetett őket használni ilyen háború utáni rendezés elérése. És ennek gyökerei a dualizmusban vannak”, tette hozzá Duray Miklós.
Felvidék Ma, aktualne.sk, VZS, pog
