Amikor felkértek Ipolyságon az egyházi iskola szakmai szervezésére, pedagógiai programomban fontosnak tartottam néhány elképzelés megvalósítását. Ilyen volt többek közt, hogy ne csak megnevezése, de neve is legyen az iskolának.
Névadónak pedig olyat válasszunk, aki szellemi örökségével például szolgálhat mindennapi tevékenységünk során, erőt adhat munkánkhoz, elképzeléseink valóra váltásához. Így esett a választás Fegyverneki Ferencre, Ipolyság középkori monostorának prépostjára, a magyarországi premontreiek egykori vizitátorára, a rend európai hírű, nagy műveltségű humanista tudósára, főpapjára. Aki foglalkozott oktatással és neveléssel is, aki jeles alakja volt kódexirodalmunknak, előhírnöke az anyanyelvi művelődésnek.
A névadóról sok mindent el lehet mondani. Ezt megtettem akkor is, amikor az iskola indult. Mert további célom volt, hogy arról, akit példaképül választottunk, tanáraink, diákjaink is minél többet tudjanak, már az induláskor is. Azért adtuk ki az első tanév megnyitásakor, 1992. szeptember elsején az Iskolai Emléksorok I. füzetét, melyet minden tanuló és alkalmazott megkapott, s amely névadónk életútját, gazdag tevékenységét volt hivatott bemutatni.
Az Iskolai Emléksorok I., II. kötete (Fotó: CSK)
Megvalósult hát a másik célom: az intézmény, míg annak élén álltam, évente megjelentette az Iskolai Emléksorokat, tovább tágítva az önismeretet, illetve összefoglalva az eltelt esztendő eredményeit, sikereit. A kört pedig úgy bővítettük, hogy kiadványunk második kötetében az iskolaépület történetét, építészeti leírását dolgoztam fel, készítettem el. Mert az is fontos, hogy a benne tanuló diákok tudjanak második otthonuk múltjáról, ismerjék a hely szellemét is. Bizony ez egy olyan helyen, mint a mi otthonunk, illendő dolog. Mert egyik épületünk műemlék jellegű, klasszicista stílusú építmény, amely várásházának készült még 1888-ban. Ebben volt hajdan a Honti Kaszinó is, s itt indult a város első gimnáziuma 1913-ban. Ugyancsak a második kiadványban látott napvilágot az Alapítványunk névadóját, Ipolyi Arnoldot bemutató dolgozat.
1994-ben, a III. Iskolai Emléksorokban az intézmény másik épületét, a XIX. század végén emelt polgári iskola otthonát mutattam be, s összefoglaltam az ipolysági polgári iskolai oktatás történetét. Épp akkor volt 120 éve annak, hogy a városban megindult az ilyen képzés, s ez bizony nagy eseménye volt Ipolyság iskolatörténetének.
A sorozat IV. része tartalmazta többek közt a jeles diákelődök kislexikonát. Mert fontosnak tartottam azt is, hogy a mai tanulók tudjanak azokról a híres-neves személyiségekről, akik e falak közt tanultak hajdan. S bizony Ipolyságon is akadt bőven magunk elé példaképként állítható diák. Például Balla Zoltán nyelvész, Csáky Pál író, politikus, Fekete Zoltán festő, Gágyor József néprajzkutató, Gyurgyík László szociológus, Kiss László orvostörténész, Mártonvölgyi László publicista, ügyvéd, Molnár Imre történész, Sinkó Ferenc katolikus író, műfordító, Varga Imre költő, Hunčík Péter és Bajnok István orvosok, közéleti személyiségek, Varga Lajos grafikusművész, Kádasi Lajos genetikus, Zalabai Zsigmond kritikus, Zsilka Tibor nyelvész stb.
Az V. kötetben a hajdani híres tanárokról esett szó. Barczán Endréről, a gimnázium első híres igazgatójáról, a képzőművész Funk Gusztávról, a történész-régész Horváth Istvánról, a tankönyvíró Keresztes Pálról, a polgári iskolai tanárról, Farkas István íróról stb. A VI. kötetben aztán helyet kaptak a város jeles szülöttei is. Ezeket a füzeteket saját magunk készítettük, számítógépes technikával.
Kiadvány a Honismereti Kiskönyvtárban (Fotó: CSK)
1995-ben a KT Kiadónál, a Honismereti Kiskönyvtár sorozatban megjelent az Ipolyság Az Egyházi Alapiskola és Gimnázium című képes kiadványunk is, amely szintén iskolatörténetet és építészeti leírásokat tartalmazott. Ugyanekkor megjelentettünk egy színes képeslapot is.
Természetesen iskolánk honismereti programjában nemcsak az említett dolgok szerepeltek. Diákjaink, pedagógusaink s az igazgató részt vettek az egyes emléktáblák leleplezésénél, ahol műsorral szerepeltek, előadást tartottak. Így volt ez például a Széchenyi István-, a Manga János-, a Bartók Béla-, a Gyürky Antal-, a Fehér Ipoly-emléktáblánál. De kezdeményezői voltunk az ipolysági kálvárián elhelyezett emléktábla elkészítésének is; részt vettünk az Ipolyi Arnold emlékünnepségen Keszin; jártunk a balassagyarmati Palóc Múzeumban, a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumban, a Néprajzi Múzeumban Budapesten; rendhagyó órákat tartottunk a Honti Múzeumban, a Nógrád Megyei Levéltárban stb. A később alakult nyolcosztályos gimnáziumban pedig bevezettük a néprajz-népismeretek fakultatív oktatását is.
