Munkatalálkozót tart kedden a magyar és a szlovák külügyminiszter Besztercebányán – jelentették be hétfőn Pozsonyban és Budapesten. Balázs Péter és Miroslav Lajčák előbb a határ magyar oldalán, Rárospusztán közösen leteszi egy új Ipoly-híd alapkövét, majd Ipolytarnócon részt vesznek a határon átnyúló magyar-szlovák projektek ismertetésén. A két szomszédos uniós tagállam kapcsolatait több vitás kérdés terhelte a közelmúltban, amelyek nemzetközi fórumokra is kerültek.
Balázs Péter szeptember 16-i budapesti sajtótájékoztatóján a szlovákiai államnyelvtörvény módosításától és Sólyom László köztársasági elnök augusztus 21-i szlovákiai belépésének megtagadásától datálta a két ország kapcsolatának válságosra fordulását, amely állapotot – mint mondta – a Bajnai Gordon magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök közötti szeptember 10-i szécsényi találkozó zárt le.
Balázs Péter felhívta a figyelmet arra, hogy a két miniszterelnök közös, 11 pontos nyilatkozatában kijelentette, kölcsönösen elfogadják az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa, Kurt Vollebaek véleményét és minden ajánlását. Kurt Vollebaek szintén szeptember 16-án Pozsonyban kijelentette, hogy a szlovákiai államnyelvtörvény módosítása nem ellentétes ugyan az európai normákkal, de ez nem jelenti azt, hogy a jogszabály jó. Vollebaek úgy vélte: részletes és kötelező jellegű végrehajtási utasításokkal el lehet érni, hogy a törvénynek ne legyen kedvezőtlen
hatása a kisebbségekre. Ugyancsak nagyon fontosnak minősítette, hogy a törvény alkalmazása ne legyen önkényes. Szükségesnek vélte
továbbá, hogy a végrehajtási utasítások kidolgozásába a kisebbségeket is bevonják, s hogy a folyamat átlátható legyen. Szlovákia szeptember 25-án az Európa Tanács Velencei Bizottságához fordult jogi szakvéleményért a módosított nyelvtörvény ügyében.
A szlovák parlament június végén fogadta el a nyelvtörvény szigorítását. A szeptember elsején hatályba lépett jogszabály egyebek mellett arról rendelkezik, hogy a nyilvános érintkezésben szlovákul kell használni az ottani földrajzi elnevezéseket. Az egészségügyi és szociális intézményekben pedig csak ott beszélhet a kiszolgáló személyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább 20 százaléknyi magyar él. Aki helytelenül használja a szlovák nyelvet, akár ötezer eurós pénzbírsággal büntethetik.
Sólyom László augusztus 21-én egy társadalmi szervezet meghívására utazott volna Révkomáromba, hogy beszédet mondjon a Szent István-szobor avatási ünnepségén, amikor a szlovák külügyminisztérium egy szóbeli jegyzékben megtiltotta a belépését Szlovákiába. Pozsony
az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelvének hatodik fejezetére hivatkozott, amely szerint a tagállamok korlátozhatják az uniós polgárok és családtagjaik jogát a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz, állampolgárságra tekintet nélkül, közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból. A magyar álláspont szerint alaptalanul hivatkozott erre az irányelvre Szlovákia, mert ez nem teremt jogalapot arra, hogy megtiltsa a köztársasági elnök beutazását. Ezért a magyar kormány úgy döntött, panasszal fordul az Európai Bizottsághoz fordul, s kéri, hogy a testület a közösségi jogi szempontból vizsgálja meg a szlovák jogszabályokat és azok alkalmazását, valamint a közösségi jog megsértése miatt indítsa meg kötelezettségszegési eljárást.
Vitás kérdés volt a két fél között az Európai Unió reformszerződése, a lisszaboni szerződés cseh ratifikálásával kapcsolatban felmerült szlovák igény is. Csehország ugyanis – Václav Klaus elnök kérésére – mentességet kapott a lisszaboni szerződéshez csatolt európai alapjogi charta hatálya alól; a cseh államfő arra hivatkozott: csak így lehet megakadályozni, hogy a II. világháború után kitelepített szudétanémetek visszakövetelhessék a Beneš-dekrétumok alapján elkobzott vagyonukat. Robert Fico szlovák miniszterelnök egy cseh tv-nek adott interjúban október 18-án kijelentette: ha Csehországnak sikerül kivételt elérnie a lisszaboni szerződéshez csatolt alapjogi charta alól, akkor Szlovákia is megpróbálja elérni ugyanezt. Magyarország elutasította, hogy a cseh ratifikálás érdekében az EU bármilyen módon említést tegyen a Beneš-dekrétumokról. A magyar külügyminisztérium álláspontja szerint a lisszaboni szerződés részét képező alapjogi charta nem visszamenőleges hatályú, tehát csak a szerződés életbelépésétől alkalmazható. Végül a múlt csütörtöki brüsszeli uniós csúcstalálkozón elfogadott szövegbe semmilyen utalás nem került be a Beneš-dekrétumokra. (mti)
