A szlovák oktatási tárca március 15-én előterjesztette a nemzeti oktatási és művelődési program legújabb tervezetét. A tervezet hetven célprogramot tartalmaz, amelyek fokozatos megvalósítása tíz évet venne igénybe. Az oktatásügyi miniszter ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az eddigi legnagyobb oktatási reformról van szó.
A nagyszabású tervezet nem akármilyen gondokat próbál megoldani, hiszen a pedagógusok alacsony fizetése, a gyerekek általános érdektelensége a tananyag iránt, sok évtizede megoldatlan probléma. Mindenképpen elszántan, nagy erővel kellett érintenie az elavult oktatási módszereket, mint a memorizálás és az oktatás frontális módját, valamint a műszakilag szegényesen felszerelt tantermek problémáját.
S valóban, a nemzeti program olyan célokat és irányelveket tűz ki, amelyek az elavult iskolarendszert a 21. századhoz méltó modern intézménnyé szeretnék változtatni. Az intézkedéseknek, melyeket a beharangozott reform tartalmaz, javítaniuk kellene a nevelés és az oktatás színvonalát az óvodától egészen az egyetemig.
A koncepció azt sugallja az oktatásügynek, hogy ne csak a saját meglátásai domináljanak, így a célokat külső szakértők csoportja dolgozta ki a tárca munkatársaival együttműködve.
Vegyünk szemügyre néhány célkitűzést, melyet az elképzelések szerint 2022-ig kellene megvalósítani:
- a kötelező iskolalátogatást 11 évre szeretnék emelni, jelenleg 10 év,
- ami a középiskolai érettségi vizsgákat illeti, azokat úgy szeretnék módosítani, hogy a szakemberek a szakközépiskolák és a gimnáziumok számára a vizsgakérdéseket eltérő igényességgel dolgozzák ki, tekintettel az ott alkalmazott tananyagok tartalmára,
- az oktatást a gyermekek szükségleteihez kellene igazítani, figyelembe véve képességeiket és tehetségüket,
- emberközeli megfontolások is motiválhatták a szakértőket, amikor felvetették, olyan helyzetet kellene teremteni az oktatásban, hogy a diákok egymástól is tudjanak tanulni,
- mindenesetre előnyben kell részesíteni a csoportos oktatást – áll a tervezetben,
- a dokumentum szerint az iskolán kívüli tanórák számát is emelni kellene.
Szabadabb oktatás
A jó pedagógusi meglátásra hagyatkozhat az az elképzelés, amely szerint az iskoláknak lehetőséget kell adni arra, hogy az egyes osztályok színvonalának megfelelően változtathassanak a tananyagon. Az oktatást még szabadabbá teszi az a javasolt lehetőség, hogy az iskolák tetszés szerint határozhassák meg a tanórák hosszát. Mindez kiegészül azzal, hogy a tankönyvek, taneszközök megválasztása kerüljön teljesen az iskolák hatáskörébe, s hogy a tesztelések az ismeretek felmérését szolgálják.
Feltehetőleg a dolog rázósabb részét képezi majd ami a pedagógusok bérét illeti, de 2017 végéig kidolgozzák a fizetésemelések tervét. A kezdő pedagógusok bérét a 25-34 éves diplomás alkalmazottak átlagfizetésének 88 százalékára szándékoznak emelni, mégpedig 2022-ig.
Mindenesetre ez még nem a végleges változat, az oktatásügyi tárca várja a nyilvánosság észrevételeit a reformmal kapcsolatban.
(Forrás: SITA)