Ukrajna és az euróövezeti tag Görögország egyaránt a legkockázatosabb szuverén adósok között fejezi be az idei évet, de a brit államadósság törlesztési kockázatát is nagyobbnak ítéli a piac, mint néhány kelet-európai országét. A CMA DataVision összehasonlító elemzése szerint – amely a szuverén adósságtörlesztési kockázat fedezetére szolgáló határidős biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) árazása alapján listázza az egyes gazdaságokat – a világ legkockázatosabb államadósa jelenleg Venezuela; közvetlenül utána Ukrajna következik.
Meglehetősen gyenge piaci megítélésű a legnagyobb fejlett ipari gazdaságok között Nagy-Britannia, amely – 80 bázisponthoz közelítő tipikus CDS-árazásával – a CMA DataVision törlesztéskockázati listáján egyebek mellett Szlovákia, Csehország és Szlovénia mögé szorul.
Az idei brit pénzügyi évre áprilisban előterjesztett költségvetésben 175 milliárd fontos – a hazai össztermék arányában 12,4 százalékos – államháztartási deficitjóslat szerepelt, és már ez is példátlan mértékű hiány lett volna a modern brit gazdaságtörténetben. A hiány-előrejelzést azonban a brit kormány a minap még tovább rontotta, 178 milliárd fontra, ami a becsült GDP 12,6 százalékával lenne egyenlő.

A Standard & Poor’s nemrég – hatalmas globális piaci visszhangot kiváltó lépéssel – stabilról leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta Nagy-Britannia lehetséges legjobb, “AAA” szintű szuverén besorolásának kilátását, arra a véleményére hivatkozva, hogy a jelenlegi költségvetési folyamatok mellett a brit nettó államadósság középtávon elérheti a GDP 100 százalékát.
Az első tízes mezőnyben négy kelet-európai gazdaság van, közülük három EU-tag: Ukrajnán kívül Lettország, Litvánia és Románia – számol be az MTI-Eco. Szerepel a tíz legkockázatosabb szuverén adós között ugyanakkor a súlyos költségvetési és adóssággondokkal küszködő Görögország, amelyet sorra minősítenek vissza a nemzetközi hitelminősítők.
Legutóbb – e hét közepén – a Standard & Poor’s vonta meg az “A” kategóriás elsőrendű adósi minősítést Görögországtól, arra a véleményére hivatkozva, hogy a görög kormány deficitcsökkentő tervei elégtelenek az államadósság tartós mérsékléséhez. Az S&P az új, közepes befektetői “BBB plusz” görög osztályzatot is negatív kihatású figyelőlistán hagyta, ami erőteljes utalás a közeli újabb leminősítés lehetőségére.

Nem sokkal korábban egy másik nagy hitelminősítő, a Fitch Ratings is visszaminősítette Görögországot a “BBB” kategóriába, szintén “BBB plusz”-ra gyengítve a görög osztályzatot. Görögország az első – és eddig az egyetlen – olyan euróövezeti tagállam, amelyet több hitelminősítő is visszasorolt a közepes “BBB” osztályzati sávba.
A londoni elemzői közösségben a hazai össztermékhez (GDP) mérve 12,5 százalék feletti idei államháztartási hiányt, a következő néhány évben pedig 140 százalék felé közelítő államadósság-rátát jósolnak Görögországnak.
A CMA DataVision csütörtöki adatai szerint Görögország CDS-árazása – az államadósság-törlesztési kockázat piaci megítélésének elsődleges mérőszáma – az aznapi londoni kereskedésben jelentősen, 24 bázisponttal 262,90 bázispontra emelkedett tovább.

A görög CDS-díjszabás kirívóan magas a többi valutauniós tagországéhoz képest. Németország határidős törlesztésbiztosítási cserekontraktusainak árazása például 22 bázispont, Franciaországé 26 bázispont körül mozog jelenleg, de a gyengébb törlesztéskockázati megítélésű euróövezeti tagállamoké – Spanyolország, Portugália – is csak 70-90 bázispont között jár.
A csütörtöki görög CDS-árazás alapján minden 10 millió eurónyi görög államadósság határidős törlesztésbiztosítási tranzakciói évente csaknem 263 ezer euróba kerülnek az irányadó ötéves futamidőn belül; a német és a francia biztosítási díjszabás ennek kevesebb mint a tizede.
A piac Magyarországot is megbízhatóbb törlesztőnek tartja Görögországnál. A magyar CDS-árazás a csütörtöki londoni kereskedésben 243,81 bázispont volt, vagyis a magyar törlesztésbiztosítási ügyletek éves díjszabása 10 millió eurónyi adósságra jelenleg majdnem 20 ezer euróval olcsóbb a görög CDS-tranzakcióknál.
Napi Gazdaság