A Fórum Kisebbségkutató Intézet legújabb projektje a szlovákiai magyarok digitális emlékezetének kialakítása – tudtuk meg Simon Attilától, az intézet igazgatójától, akit a kezdeményezés lényegéről, a tervekről és a megvalósításról kérdeztünk.
Milyen apropóból kezdtek a képek gyűjtéséhez?
Fontosnak tartjuk, hogy összegyűjtsük a lassan százéves közösség fotóemlékeit. A szlovákiai magyar közösség kényszerű létrejötte (1918) közelgő 100. évfordulójának alkalmából az elmúlt száz év szlovákiai magyar életét, a dél-szlovákiai térség átalakulását szeretnénk dokumentálni.
Mi a célja a fotók dokumentálásának?
A digitális fotógyűjteményt jövőre egy külön honlapon szeretnénk elérhetővé tenni, ahol ez a száz év visszaidézhető, s minél teljesebb kép sugározható erről az időszakról. Úgy gondoljuk, hogy erre a legjobb megoldás, ha kikérjük a családok fiókjaiban lévő fotóalbumokat, s az ide vonatkozó képeket digitalizáljuk, s közkinccsé tesszük anélkül, hogy ezzel valakinek a magánéletét vagy a szerzői jogokat megsértenénk. A nyilvánosságra hozott képek esetében feltüntetjük annak adományozóját, a kép készítőjének nevét (ha az ismert), a kép készültének helyét (település), a kép készültének évszámát és a képen látható személyek, épületek, események megnevezését. Azokban az esetekben, ha az adományozó kéri, a nevét vagy a képen látható személyek nevét csupán az archivált példányokon tüntetjük fel, a nyilvánosan elérhető verzióban nem.
Milyen fényképeket várnak és kiktől?
Be szeretnénk mutatni, hogy hogyan alakult át a mai Dél-Szlovákia, hogyan változtak meg városaink, falvaink, s a közösségi élet, gondolok itt a hétköznapokra, a családi életre, az ünnepnapokra. Tehát várunk minden olyan fotót, amely az elmúlt 100 év történéseit mutatja be: a családok hétköznapjait és ünnepnapjait, a termelőmunkát, a közösségi eseményeket (sport, kultúra), a települések átalakulását, a fontosabb történelmi események időszakát (1938-as visszacsatolás, felszabadulás, 1968, 1989, stb.). Várjuk magánszemélyek és gyűjtők jelentkezését is, akik szívesen ajánlanának fel fotókat, mert úgy gondolják, hogy sok olyan kép van a családi gyűjteményükben, ami érdekelheti a közvéleményt.
Várják a régi képeket (fotó: Fórum Intézet)
Hogyan képzelik a honlap szerkezetét és szerkesztését?
Szeretnénk, ha egy-egy régióból találnánk olyan embereket, akik segítenének a fotók begyűjtésében. Most alakítjuk ki a külső munkatársak hálózatát. Alapvetően azt szeretnénk, ha a nagy felvidéki honlap mellett több kisebb régió oldala is elérhető lenne. Többszintesre tervezzük a gyűjteményt, emellett pedig idősíkra is helyezzük a fotókat. Terveink szerint tehát évszám és település szerint is lehet majd keresgélni a képek között. Ezek a fotók valóban egy-egy olyan pillanatot ragadnak meg, amelyek már soha vissza nem hozhatók.
Mi a helyzet napjaink fényképeivel, melyek azok a pillanatok, amelyek érdekesek lehetnek ebben a gyűjteményben?
Minél inkább megyünk vissza az időben, annál inkább nő minden képnek az értéke. Az 1920-as évekből nyilván kevés kép lesz, s az ilyen képeket nem kell majd megválogatni. A 2010-es évekből pedig valószínűleg olyan tömege lesz a képeknek, amelyeket meg kell szűrni. Azok a képek mindenképp értékesek, amelyek a közösség számára fontosak, megragadnak egy olyan eseményt, mint például egy kopjafaállítás, vagy egy érdekes utcaképet. Ezek 10-20 év múlva lesznek érdekesek. Kezdetben azonban igyekszünk a régi, papírformában fennmaradt képekre összpontosítani, azaz a digitális korszak előtti képek most az érdekesebbek.
Ma az emberek a közösségi oldalakra töltik fel képeiket, a legtöbb településnek itt van a honlapja, képgalériája, még a gyűjtők is ide teszik fel a felvételeiket. Mennyire van ennek jövője?
Ezeknek a képeknek nincs biztosítva a fennmaradásuk. A mi projektünkben fontos az is, hogy a hozzánk beérkező képeket digitalizáljuk és archiváljuk. Ez kutatási célokat is szolgál majd, amelyből publikációt is el lehet készíteni. Valószínűleg kevesebbet teszünk majd közzé ezekből a képekből, mint amennyit archiválni tudunk, de ezeknek a fotóknak már biztosítva van a túlélésük. Nagyon jó lenne, ha a Facebook-gyűjtemények is bekerülnének egy ilyen közös digitális archívumba, amely a szlovákiai magyarok digitális örökségét képezi majd.
Várják a régi képeket (fotó: Fórum Intézet)
A későbbiekben használhatják-e majd helytörténészek ezeket a fényképeket?
Igen, azon esetek kivételével, amikor egy adományozó konkrétan kiköti, hogy az ő képét nem lehet felhasználni egy harmadik helyen, egy kiadványban, teljesen szabadon lehet majd ezeket használni. Azt gondolom, hogy ez a gyűjtemény legyen közkincs. Az olyan esetben pedig, amikor a képtulajdonos kiköti, hogy az a fotó nem kerülhet felhasználásra, a képet levédjük.
Honnan jött az ötlet, hogy ezt a gyűjteményt létre kell hozni?
Történészként régi iratokat kutatok, s arra kellett rájönnöm, hogy nagyon kevés illusztrációs képpel rendelkezünk. Valamiképpen egy közösségnek a története nemcsak írásban, hanganyagokban fogható meg, hanem képeken keresztül is. S ennek már nagyon jó mintái vannak, mint például a dunaszerdahelyi Nagy Attila gyűjtő tevékenysége. S vannak másutt is, akik nagyon fontos munkát végeznek. S ezek a példák adták az ötletet, hogy örvendetes, hogy vannak egyéni kezdeményezések, de szükség van egy összefogott közösségi oldalra. Erre pályáztunk is a szlovák kormányhivatalnál, s ott kaptunk támogatást az elinduláshoz, amelyhez az idén megkezdjük a fotók gyűjtését, s jövőre pedig már egy olyan honlappal szeretnénk megjelenni, ahol a képek láthatók is lesznek.
A felajánlók jelentkezését a +421-31-590 2790 telefonszámon illetve az alábbi e-mail címen várják: rysavy@foruminst.sk.
