Duray Miklós március 17-én Szombathelyen, a megyeházán tartott előadást a Rákóczi Szövetség rendezvényén. Ezután készített interjút a Vasnépe a nyelvtörvényről és annak következményeiről. A beszélgetést most Önök is elolvashatják honlapunkon:
Éles szavakkal szólt arról a gyakorlatról, amelyet ma a hivatalos szlovák politika folytat, nem csak nyelvügyben. Szerinte a történelem arra int, hogy felismerjük: a Trianon-szülte utódállamok nacionalizmusa, nemzeti érdekvédelme sokkal agresszívebb velünk szemben, mint amit mi a még egységes Nagy-Magyarországon, államban gyakoroltunk. Kijelentette: most is és a jövőben még inkább a nyelvek kemény harca zajlik majd.
– Alelnök úr: Sólyom László köztársasági elnök szerbiai kijelentésére a szlovákiai oktatási miniszter a minap úgy reagált, hogy Pozsony ellenőrizni fogja a szlovákiai magyar diákok szlovák nyelvtudását. Ön mit szól ehhez?
– Minden évben vannak írásbeli ellenőrzések, amelyeket a minisztérium értékel, tehát majd meglátjuk, ezen túl is lesz-e még valami. Ám ha az eddigi, szokásos ellenőrzésre gondolt, akkor nincs új a nap alatt. E történettel kapcsolatban inkább az a megdöbbentő, hogy az elnök úr ki sem ejtette Szlovákia nevét, és ők mégis úgy reagáltak rá, mint akit a kígyó csípett meg… Nem egészen egészséges az, ami a mai Szlovákiában történik, ezért túlzó a reagálás. Az meg elképeszt, hogy jegyzékben akarnak tiltakozni ez ügyben.
– Törvény a hazafiság támogatására, vagyis dalok és zászlók az iskolában. Mint láttuk és hallottuk, fiatalok százai tiltakoznak máris. Mire jó ez?
– Egyelőre nem lépett hatályba a törvény, e hét végén dől el, hogy a köztársasági elnök aláírja, vagy sem. Mellesleg a miniszterelnök is kérte, hogy adja vissza. Igaz, ez a kérés formális okot rejt. De ha visszaadja e törvényt, akkor a parlamentben májusban szavaznak ismét róla. Hetvenhat szavazat kell hozzá, ez valószínűleg meg is lesz. Minden jóérzésű szlovák ember számára ez a törvény érthetetlen és visszataszító. Sohasem lehet tudni, hogy egy ország kormánya mikor lő túl egy célon úgy, hogy az visszafelé sül el. Így elfogadni ezt a törvényt inkább a hazafiságot gyengíti, mintsem erősítené.
– Szombathelyen is szólt a szlovák nyelvtörvényről. Korábbi, győri fórumán azt mondta, hogy e törvény célja a megfélemlítés. Kifejtené ezt bővebben?
– Minden olyan törvény, amely másokat identitásában sért és a védekezést bünteti itt mellékes, hogy milyen módon, börtönnel, vagy pénzbírsággal az félelmet kelt. Elvonatkoztatva attól, hogy hol hozták azt, mert félelmet kelt azokban, akik ellen alkalmazzák. Egy beteg ember dilemmája, hogy az orvossal beszélhet magyarul, vagy sem nonszensz.
– Miként áll a négy éve húzódó bírósági pere?
– Befagyasztott állapotú. A bírósági döntésnek eleget tettem: bocsánatot kértem azért, mert fasisztának neveztem a Szlovák Nemzeti Pártot. Ezt a bocsánatkérést magyarul tettem meg, de pontos fordítása volt annak a szövegnek, melyet a bíróság meghatározott. Arról a bíróság már nem rendelkezett, hogy a bocsánatkérést milyen nyelven tegyem meg. Mellékeltem bocsánatkérő levelemhez a bírósági döntés adott oldalának a fénymásolatát. Ellenfelem ezt idegennyelvű szövegnek tekintette és végrehajtási kérelmet nyújtott be ellenem. A pozsonyi, harmadik kerületi járásbíróság helyt is adott kérelmüknek, én ez ellen fellebbeztem. Ezt elutasították. De kértem a végrehajtási rendelkezés megszüntetését, erről elsőfokon még nem döntöttek. Kérdés, mi lesz. Továbbra is 340 ezer eurós kártérítésre tartanak igényt velem szemben. Ha a bíróság megítéli másodfokon a csődeljárást, s nem kérek bocsánatot szlovákul, akkor 30 ezer eurós pénzbírságot szabnak ki rám.
– És kérne szlovákul bocsánatot?
– Nem.
Forrás: Vasnépe
