Szeptember 26-án Lajosmizsén tartotta IV. Kárpát-medencei Civil Konferenciáját a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Civil Információs Centrumot működtető Contact Mentálhigiénés Konzultációs Szolgálat.
Dr. Molnár Beáta főszervező, a megyei CIC vezetője köszöntötte a civil szféra képviselőit és döntéshozóit, akik a Kárpát-medence kulturális együttműködési lehetőségeiről tanácskoztak. Dr. Molnár Beáta házigazdaként ismertette, hogy 2014-ben szervezték meg először a konferenciát, más-más helyszíneken és minden évben más témakörre építve. Az idén a kultúra volt a kapcsolódási pont, mert az anyanyelv és az identitás szerepe meghatározó a külhoni magyarság megerősödésében.
Basky András polgármester bemutatta Lajosmizsét, és elmondta, hogy a fejlett infrastruktúrának köszönhetően sokat fejlődött, fejlődik a város. Majd a településen működő civil szervezetekről és a város kulturális életéről számolt be. Beszélt arról is, hogy az önkormányzatokon és a civil szervezeteken keresztül építik a határon túli kapcsolatot a testvérvárosokkal, illetve a külhoni magyar szervezetekkel. Elmondta, ahhoz, hogy egy település élete színes legyen, kellenek a civil szervezetek, mert olyan tevékenységet végeznek, amelytől fejlődik a település kulturális és társadalmi élete. A civilek összefogásában nagy szerepet játszik a megyei CIC, mert egyrészt partnere az önkormányzatnak, de más jellegű segítséget tud nyújtani a civileknek, mint a közigazgatási szféra.
Dr. Molnár Beáta főszervező, a JNSZ megyei CIC vezetője megnyitja a tanácskozást (Fotó: Hideghéthy Andrea/Felvidék.ma)
2018-ban tizenkilenc felvidéki szervezet önállóan is pályázhat a NEA-nál
Fülöp Attila, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár prezentációban mutatta be a civil szervezetek támogatását és a 2017-es jogszabályi változásokat. Arról, hogyan tudják segíteni a határon túli civil szervezeteket, a helyettes államtitkár elmondta, hogy mivel a magyar kormány jogalkotási folyamata csak az államhatárokon belül érvényes, ezért a határon túli magyarságért akkor tudnak érdemben tenni, ha a helyi magyar civil szervezeteket támogatják. Ennek a támogatási formának az egyik eszköze a Nemzeti Együttműködési Alap Nemzeti Összetartozás Kollégiuma. Köztudottan van egy olyan lehetőség, amikor a magyar szervezettel együtt a határon túli magyar szervezet társpályázóként adhat be támogatási kérelmet programokra, évfordulókra. A 2016. évi módosítás értelmében azonban a magyar szervezet a határon túli együttműködésen kívül önálló pályázattal is kérhetett támogatást. A 2017. évi módosítás ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az a határon túli szervezet, amely már korábban sikeres pályázatot valósított meg és az elszámolási kötelezettségének is eleget tett, az idei év végén kiírásra kerülő időszakban önállóan nyújtson be pályázatot a Nemzeti Együttműködési Alap Nemzeti Összetartozás Kollégiumához. A statisztikai kimutatások szerint a Felvidéken tizenkilenc ilyen civil szervezet van.
A Civil Információs Centrumokról szólva Fülöp Attila kifejtette, minden megyében és a fővárosban térítésmentes szolgáltatást nyújtanak a civil szervezetek részére. Ennek formái: tanácsadás, konferenciaszervezés, külhoni kapcsolatok fejlesztése, társadalmi párbeszéd segítése. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei CIC-nek nem kiemelt feladata a határon túli együttműködések fejlesztése, ezért különösen példaértékű a kezdeményezés, amellyel felvállalják ennek a kapcsolatnak az erősítését.
Fülöp Attila nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár(Fotó: Hideghéthy Andrea/Felvidék.ma)
A kultúrát a magyar kormány Kárpát-medencei szinten értelmezi
Závogyán Magdolna kultúráért felelős helyettes államtitkár előadása „A kulturális alapellátás kiterjesztése a Kárpát-medencében” címet viselte. A helyettes államtitkár a határon túli magyarságot érintő számtalan lehetőségre hívta fel a figyelmet, többek között a kultúráért felelős államtitkárság által kidolgozott programokra, projektekre, képzésekre, valamint publikálási lehetőségekre.
Závogyán Magdolna kifejtette, hogy a legfontosabb megtartó erők között tartják számon a családot, az oktatást és a kultúrát. A Kárpát-medence legértékesebb erőforrása pedig a magyar anyanyelvet beszélő ember. Éppen ezért a kulturális alapellátás célja, hogy megfelelő kínálatú és minőségű művelődési lehetőségek álljanak rendelkezésre.
A külhoniak tekintetében a helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a kulturális alapellátás azt jelenti, olyan körülményeket biztosítsanak az egyén és a közösség számára is, amely lehetővé teszi, hogy a magyar nyelv és a kultúra keretei között megmaradjanak. Ezért kérte, hogy a határon túli kulturális intézetek vegyék fel a kapcsolatot a Nemzeti Művelődési Intézettel, a Felvidék esetében a Szlovákiai Magyar Közművelődési és Társadalmi Szövetség – Csemadok Művelődési Intézetével (Dunaszerdahely).
A szakemberképzés területén kiemelte, hogy 2017-től minden évben közösségszervező diplomát nyújtó szakot indítanak és céljuk díjmentes képzés keretén belül felkészíteni a határon túli diákokat is erre a szakra. Ehhez is kérte a kulturális intézetek és szakemberek segítségét. A helyettes államtitkár beszélt arról is, hogy a könyvtárfejlesztési és könyvtáros-továbbképzési programot a Felvidéken 2017-ben Somorja, Érsekújvár, Párkány, Ipolyság, Gúta, Komárom, valamint Muzsla helyszíneken valósítják meg.
Ismertette, hogy a Hagyományok Háza a határon túli intézmények létrehozását az élő hagyományokat ápoló központok kialakításával javasolta megvalósítani, létrehozva a Kárpát-medencei népművészeti intézmények hálózatát. 2017-től tervezik a felvidéki központ kialakítását is. A feladatok közé tartozik: rendezvények szervezése, gyűjtemények kezelése, az élő hagyományátadás megszervezése és a képzések biztosítása.
Závogyán Magdolna, kultúráért felelős helyettes államtitkár (Fotó: Hideghéthy Andrea/Felvidék.ma)
Závogyán Magdolna a Nemzeti Kulturális Alap kollégiumaira is felhívta a figyelmet és a határon túli civil szervezetek aktív részvételét kérte a pályázatok benyújtásában. A Rómer Flóris Terv, amelynek gazdája a magyar Miniszterelnökség, 2017-től 250 millió forintos kerettel gazdálkodik a veszélyeztetett műemlékek állagvédelme és az épített örökségünk Kárpát-medencei megóvása érdekében. Óriási áttörésként említette a Csoóri Sándor Programot, amelynek célja a népi kultúra közösségteremtő műfajainak támogatása. Míg 2017-ben 2,5, addig 2018-ban 5 milliárd forintos forrás áll majd rendelkezésre a néptánc-, a népzenei együttesek és a népdalkörök szakmai munkájának a segítésére.
Végezetül a magyar kultúra Kárpát-medencei kiterjesztésének szép példájaként említette Závogyán Magdolna a Kárpát-Haza Operatúra elnevezésű programot, amelynek erdélyi állomásai után 2018 februárjától a Felvidéken Pozsonyban, Érsekújváron és Kassán mutatkozik be az Állami Operaház.
Alapvető cél az élő népművészet megtartása és továbbadása
Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója a tanácskozás résztvevőinek elmondta, hogy mind kormányzati szinten, mind a civil szféra szereplői felismerték, hogy a népi kultúra megőrzéséhez egy intézményt kell létrehozni. A Hagyományok Házának célja a civil szervezetekkel való kapcsolatfelvétel és a Kárpát-medencei összefogás erősítése. Véleménye szerint a népi értékek megőrzéséhez a kulturális összefogás éppen olyan fontos, mint az anyanyelv ápolása. Három nagy területet ölel fel a munkájuk: az első a magyar–külhoni magyar kapcsolatok területén a programok kölcsönös szervezése; a második az analóg gyűjtés elektronikussá szervezése; a harmadik pedig a közművelődés segítése a hatékony képzési rendszerrel. A Hagyományok Háza a néptánc, népzene, népmese és a kézművesség területén nyújt továbbképzéseket, tanfolyamokat és akkreditált képzéseket, amelyekre a határon túli jelentkezőket is várják. Azért tartják ezt fontosnak, mert az élő népművészet a megújulás olyan állandó forrása, amelyből mindig lehet meríteni.
Határon túli ernyőszervezetek képviselői (Fotó: Hideghéthy Andrea/Felvidék.ma)
A Rákóczi Szövetség új pályázata felvidékiek részére
Petrovay László, a Rákóczi Szövetség munkatársa bemutatta szövetségük céljait, szervezeti felépítését, valamint a rendezvényeiket, amelyeknek megvalósulásában az ifjúsági szervezetek jelentős részt vállalnak. Elmondta továbbá, hogy 2016-ban 2300 fővel bővült a szervezet tagsága és az új tagok átlagéletkora nem haladja meg a 22 évet.
Többek között ismertette a felvidékiek számára meghirdetett új pályázatot, amely 2017. szeptember 21-én jelent meg „Az érthető Dél-Szlovákiáért” címmel. A pályázat célja, hogy anyagi, nyelvi/fordítási támogatás révén elősegítse a szlovákiai magyar nyelvhasználat minél szélesebb körű alkalmazását a vállalkozások és civil szervezetek közreműködésével. A kétnyelvű feliratok kivitelezésére 1000 euró értékben nyújthatnak be pályázatot a Rákóczi Szövetséghez az érdeklődők.
Pályázni lehet kétnyelvű cégtábla, gépjármű- és kirakatfelirat, szórólap, étlap, címke, termékleírás, kulturális, sport és egyéb területek feliratainak költségeire. A szövegek fordításához, tervezéséhez ingyenes szolgáltatást biztosít a Rákóczi Szövetség minden kérelmezőnek. A pályázat elektronikus adatlapja a Rákóczi Szövetség honlapján érhető el.
A konferencia délutáni ülésszakán a magyarországi Jász-Nagykun-Szolnok megye civil szervezetei mutatkoztak be a határon túli, így a kárpátaljai, erdélyi, vajdasági és a felvidéki ernyőszervezetek képviselőinek a kapcsolatok építésének hangsúlyozásával. A Felvidéket a tartalmas találkozón Győri Margit, a FEMIT elnöke és Hideghéthy Andrea, a Szövetség a Közös Célokért munkatársa képviselte.
