Idén már a második sajtótájékoztatót tartották a krasznahorkai vár felújítási munkálataival kapcsolatosan, amelyen a Szlovák Nemzeti Múzeum (SZNM) vezetője bejelentette, hogy Peter Kucharovič építésszel szerződést bontottak, és új tervezői csoport veszi át a projektmunkákat.
„A Kucharovič úrtól kapott terveket az SZNM és egy nemzetközi bizottság értékelte. A terv átdolgozására vonatkozó javaslatainkat elküldtük az építésznek. A módosított építészeti tanulmánytól azt vártuk, hogy mindenekelőtt megfeleljen a hasonló jellegű közép-európai épületek alapelveinek, valamint a befektető, esetünkben az SZNM elvárásainak. Sajnos meg kell állapítanom, hogy nem tartotta tiszteletben javaslatainkat, és a munkája nem volt összhangban azokkal az értékekkel, amelyek tiszteletben tartásával egy ilyen jellegű műemlék felújítását végezni kell” – jelentette ki a sajtótájékoztatón Barczi Július, a Betléri Múzeum igazgatója. A Szlovák Nemzeti Múzeumnak ezzel a lépéssel az a célja, hogy a krasznahorkai vár felújítása szakszerűen történjen.
A krasznahorkai vár falai 2017 októberében (Fotó: Beke Beáta/Felvidék.ma)
„Az említett okoknál fogva tegnap írtam alá a Kucharovič úrnak szánt levelet, amelyben az SZNM visszalép a vele kötött szerződéstől. Ebben a pillanatban tulajdonképpen tervező nélkül vagyunk, illetve az eredeti tervező nélkül. Az SZNM számtalan történelmi műemlék kezelője, így szeretnénk ezt a problémát hatékonyan megoldani. A kulturális minisztérium új munkacsoportot hozott létre tervezőkből, akik az elkövetkezendő években az SZNM részére projekteket fognak készíteni. Ilyen épületek az SZNM épülete Pozsonyban, a bajmóci épületek, a felsővízközi kastély, a vöröskői és kékkői épületek és egyebek. Ez a csapat átnézi az SZNM összes projektjét, hogy elkerüljük az időbeli csúszásokat és tévedéseket. Mivel tegnap szerződést bontottunk Kucharovič úrral, úgy döntöttünk, hogy ezt a tervezői csoportot vesszük igénybe, ők kezdik meg a krasznahorkai vár terveinek elkészítését” – tudatta Branislav Panis, az SZNM vezérigazgatója.
Sajtótájékoztató a kápolnában – jobbról Barczi Július, Branislav Panis, Rigó Konrád és Bollo Peter (Fotó: Beke Beáta/Felvidék.ma)
Az SZNM vezetői szerint a tervezői csoport az elkövetkezendő napokban intenzív munkába kezd, és a lehető legrövidebb időn belül bemutatják a nagyközönségnek az új terveket. Az új építészcsapat az SZNM belső embereiből áll, akik kizárólag műemlék-felújítással foglalkoznak. Tagjai szoros kapcsolatban állnak a szakmabeliekkel, és az elképzelés szerint folyamatosan egyeztetnek a műemlékvédőkkel is. Figyelembe veszik az SZNM arra vonatkozó javaslatait és elképzeléseit, hogyan nézzen ki, miként működjön a vár. Az elhangzottak szerint a jelenlegi munkacsoport nagyon tehetséges építészekből áll, akik alázattal állnak a feladathoz. Vezetőjük Erdélyi Róbert építész lesz.
„Nagyon remélem, hogy most már elkezdhetünk dolgozni. Reményeim szerint jövő év januárjában, februárjában a nagyközönség elé tárhatjuk az első látványterveket. Őszintén örülök, hogy ilyen emberekkel fogunk együttműködni, akik készek a problémamegoldásra, és remekül lehet velük egyeztetni. Csodálatos, ahogy megérezték a hely szellemét. Összhangban vagyunk, folyik köztünk a párbeszéd, ami Kucharovič úrral sajnos nem működött” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Barczi Július.
Fotó: SZNM
A szerződés felmondása bírósági eljárást is vonhat maga után
A Betléri Múzeum igazgatója szerint nagyon sok nézeteltérésük és félreértésük adódott az előző megbízott építésszel, ráadásul vannak olyan nemzetközi megegyezések és szabályok, amelyeket nem lehet megkerülni egy ilyen fontos műemlék felújításánál. Az egyeztetések már a kommunikációnál megakadtak, azonban a másfél milliós szerződés felbontása nem volt egyszerű lépés. Többek között az is nézeteltéréshez vezetett, hogy olyan anyagokat szeretett volna felhasználni a felújítás során, mint a fém és üveg, amelyek alkalmazását a múzeum vezetése nem tudta elfogadni. „Ezek nem olyan anyagok, amelyek ilyen középkori várba tartoznak. Amennyiben tovább dolgoztunk volna az építész úrral, vállaljuk annak a kockázatát, hogy 2020-ban a műemlékvédelmi hivatal visszadobja a terveket, mert nem lettek volna kivitelezhetőek” – hívta fel a figyelmet az igazgató.
Barczi véleménye szerint, ami a felső várat illeti, nagyon fontos a felújítást úgy kivitelezni, hogy a látvány visszaadja a látogatóknak azt, hogyan is működött a krasznahorkai vár gótikus része. A vár kétharmada autentikus, és ezt ilyen formában is kell helyreállítani. Főleg az alsó vár, az eredeti Andrássy régiségtár, ahogy a grófék nevezték, valamint a Franciska-múzeum és a Rákóczi-traktus felújításánál fontos szempont ez.
A felújított fal egy része (Fotó: Beke Beáta/Felvidék.ma)
Jelenleg is több kisebb munka folyik, főleg a gyűjtemények felújítása terén
Az újságírók a Mária mennybemenetelének szentelt kápolna felújítási munkálataiba kaptak betekintést az október 3-i sajtótájékoztató alkalmával.
A kápolnát 1886-ban teljes mértékben átfestették, ekkor a freskók eltűntek. Az elmúlt hónapokban a rájuk festett réteget eltávolították és az alattuk meglelt eredeti, késő barokk klasszicista rétegeket felújították. A kápolna falai napjainkra részlegesen megújultak, ám mivel az egyik oldal nedvesedik, még nem tudták befejezni a terem teljes felújítását. A munkák nem csak festésből állnak, az aranyozást is magukba foglalják. Az ablakok peremén, a teremben mindenütt felújították az aranyozást. Idén szeptemberben befejeződött a késői barokk freskók felújításának következő szakasza a krasznahorkai vár Szűz Mária mennybemenetele-kápolnájában, mely a 18. század kilencvenes éveinek elején épült. A Fahrenschön mester által festett freskók restaurálására Mgr. art. Peter Koreň vezetésével került sor. A munkálatok nyomán a freskók első alkalommal voltak láthatók a rájuk festett rétegek eltávolításának köszönhetően, amelyek több mint 130 évig rejtették azok eredeti szépségét.
Pálffy János halotti címere (Fotó: Beke Beáta/Felvidék.ma)
Pálffy János halotti címere az első műtárgy, amely visszakerült a várba
A kápolna műtárgyai közé tartozik két korai barokk halotti relikvia a 17. századból, melyek egyike a napokban visszakerülhetett eredeti helyére. „A kutatások során rájöttünk, hogy a címer Pálffy Jánosé volt, aki Pálffy Pálnak, Magyarország nádorának volt a testvére. Ez a halotti címer az első műtárgy, amely visszakerült a várba, és ilyen állapotában még senki sem látta, mivel a 19. században a Pálffy-címer helyére az Andrássyak címere került. Kis történelemhamisítás történt, mivel a két szarvas helyére oroszlánok kerültek, a címer felső részébe pedig az Andrássyak jelképe. Tehát a Pálffy-címert Andrássy-címerre változtatták. A szemközti falon kap helyet Pálffy Pál halotti címere, amelyet még nem sikerült felújítani” – árulta el az egyenlőre csupasz fal jövőbeni díszét Barczi Július.
A halotti relikviákat Mézes Árpád szobrászművész restaurálta, a történelmi kutatásokat pedig Mgr. Silvia Lörinčíková, PhD. végezte. A restaurálás idején megállapítást nyert, hogy az Andrássyak címerével ellátott halotti relikvia az olvashatatlan körfelirattal eredetileg Pálffy Jánosé volt.
