Magyarország kész minden szükséges segítséget megadni a csehországi magyar szervezeteknek tevékenységükhöz, amennyiben azok ezt jelzik és igényelni fogják – jelentette ki Áder János magyar államfő kedden délután Prágában, amikor a magyar nagykövetségen kötetlen beszélgetést folytatott a csehországi magyar szervezetek képviselőivel.
„Lehetőségeinkhez képest minden segítséget megadunk tevékenységük folytatásához, amennyiben ezt jelzik Budapest felé és igényelni fogják” – mondta Áder János, miután meghallgatta a legfontosabb csehországi magyar szervezetek és a prágai, valamint a brünni magyar diákklubok vezetőinek beszámolóit munkájukról. Az elnök pozitívan, elismeréssel méltatta a csehországi magyar szervezetek munkáját.
Rákóczi Anna, a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének (CSMMSZ) országos elnöke kifejtette: a CSMMSZ a legnagyobb és egyetlen országos magyar szervezet Csehországban. Az 1990-ben alakult szövetségnek jelenleg már az ország hét régiójában vannak aktív helyi egyesületei, és 25 éve jelenteti meg a Prágai Tükör című népszerű kéthavi folyóiratot.
Kocsis László, az Esterházy János Társulás az Emberi és Keresztény Értékekért elnöke elmondta: a szervezet két éve alakult, s azóta sikeres konferenciákat szervezett Esterházy János életéről és munkásságáról. A szervezet szeretne hozzájárulni a felvidéki magyarság egykori vezetőjének rehabilitálásához.
Az 1957 óta működő prágai Ady Endre Diákkör (AED), illetve az 1969-ben alakult brünni Kazinczy Ferenc Diákklub (KAFEDIK) legfőbb célja, hogy magyar nyelvű társadalmi és kulturális lehetőségeket biztosítson a Csehországban tanuló felvidéki magyar egyetemistáknak és főiskolásoknak. Az AED és a KAFEDIK tevékenységéről a klubok elnökei Tari Dávid, illetve Bógyi Csilla számoltak be.
A találkozón Herczegh Anita, a magyar államfő felesége és Boros Miklós prágai magyar nagykövet is részt vett. A magyar államfő felesége kíséretében kedden délelőtt érkezett kétnapos hivatalos látogatásra Csehországba Miloš Zeman cseh elnök meghívására.
A magyar és a cseh elnöki pár találkozója (Fotó: MTI)
Áder és Zeman amikor a kétoldalú magyar-cseh tárgyalások után sajtóértekezleten nyilatkoztak és válaszoltak az újságírók kérdéseire, egybehangzóan bírálták és elutasították a brüsszeli bevándorlási kvótákat.
A cseh köztársasági elnöknek meggyőződése, hogy a brüsszeli bevándorlási kvóták beavatkozást jelentenek egy ország belügyeibe, amely a kvóták intézményének elfogadásával elveszítené szuverenitását. „A bevándorlási kvótákról hozott brüsszeli döntést a belügyekbe való beavatkozásnak tartom. Egy szuverén ország azzal, hogy nem dönthetne arról, kit fogad be és kit nem, elveszítené szuverenitását” – jelentette ki a cseh államfő az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva. Zeman arra számít, hogy az Andrej Babiš vezette leendő cseh kormány továbbra is fenntartja a kvótákat elutasító eddigi álláspontot. „Andrej Babiš ezt nyilvánosan és világosan ki is jelentette” – szögezte le Zeman.
Áder János szerint a migrációs probléma megoldása érdekében meg kell erősíteni az európai határok védelmét és az illegális bevándorlókat minél hamarabb vissza kell juttatni származási országukba. „A migrációs probléma megoldása érdekében meg kell erősíteni az európai határok védelmét, az illegális bevándorlókat vissza kell toloncolni származási országukba és az EU határokon létesített hot spotokban fel kell gyorsítani a menekültkérelmek elbírálását” – foglalta össze véleményét a témában a magyar elnök.
A magyar-cseh kapcsolatok rendkívül jók és problémamentesek minden területen, s nagyon jól alakulnak, fejlődnek a gazdasági kapcsolatok is – állapította meg a két politikus. Áder méltatta, hogy Csehország a menekült válság idején azonnal segítséget nyújtott Magyarországnak határai védelmében. Zeman ezt a szolidaritás „természetes megnyilvánulásának” minősítette. „Nagyon jó, hogy a visegrádi országok szorosan együttműködnek. Hangjuk ezáltal erősebb, jobban hallatszik” – vélekedett a cseh elnök.
A két államfő megbeszélésének további témái a munkahelyteremtés, az EU versenyképességének a növelése, a digitalizáció, az energiabiztonság és a brexit voltak.
Áder János délután a Szent Vítus székesegyházban találkozott Dominik Duka prágai érsekkel, a cseh katolikus egyház fejével és megnézte a székesegyházban őrzött történelmi Szent István-kardot. Az esti órákban a cseh parlament szenátusának és képviselőházának elnökeivel, Milan Štěchhel és Radek Vondráčekkel folytatott rövid megbeszéléseket.
A csehországi hivatalos látogatás első napját az államfő a břevnovi bencés kolostor megtekintésével zárta, amelynek egyik alapítója Adalbert püspök, Szent István király bérmálója volt. A břevnovi kolostor szerzeteseinek egy csoportja 996-ban segített megalapítani a pannonhalmi bencés kolostort. A Prága szélén álló kolostorban több értékes, magyar vonatkozású freskó van.
Szerdán délelőtt, látogatásának második napján Áder János a prágai Motol köztemetőben megkoszorúzza a Kommunizmus Áldozatainak Emlékművét, amelynek központi tábláján Esterházy János, a szlovákiai magyarság egykori vezetőjének a neve is szerepel. A morvaországi Mírov várbörtönben 1957-ben elhunyt Esterházy János hamvait a múlt század hatvanas éveiben helyezték el titokban más politikai foglyok hamvaival együtt az akkori jeltelen motoli tömegsírban.
Ezt követően a magyar államfő a nyugat-csehországi Karlovy Varyba utazik, ahol találkozik a régió vezetőivel és egyebek között felkeresi a városban található Arany János emlékhelyeket. A nagy magyar költő 1869 és 1876 között évente járt az akkori Karlsbadban gyógykezelésen.
