Az utóbbi évek legnagyobb számú zarándokserege érkezett a híres búcsújáróhelyre, ahol a Szűzanya 1715-ben csodálatos módon több alkalommal véres könnyeket hullatott hívő gyermekeinek üdvössége érdekében.
Ebben az évben a Mária-tisztelők egy rendkívüli ajándékban részesülhettek, mivel a kassai Domonkos Máriás Központ által kiadott dekrétum alapján hivatalosan felvételt nyerhettek az idei búcsú napján a domonkos rend által igazgatott és vezetett Szent Rózsafüzér Társulat tagjai közé. Így részesülhettek a domonkos rend és a világ összes rózsafüzér társulatának lelki javaiban. Mint Schranko László plébános atyától megtudtam, 223 lélek élt ezzel a lehetőséggel.
Szombaton kora délután már több lelkiatya gyóntatott, miközben a kegytemplomban az esti miséig a hívek fokozatosan imádkozták mind a négy rózsafüzért.
A 18 órai főpapi szentmisét Haľko József pozsonyi segédpüspök a szabadtéri oltár körül összegyűlt hívek tömege előtt szolgálta a templomkertben. Szentbeszédének bevezetőjében a lelki szépség erényét méltatta, amely a tartós boldogság záloga, ellentétben a testi szépség mulandóságával. Egy valóban megtörtént esetet említett, amikor egy szépségversenyen egy mexikói lány, Solis Gonzales nyerte el a világ legszebb hölgyének odaítélt trófeát. Egy-két év múlva azonban a lány életében gyökeres változás állt be. Belépett a klarisszák rendjébe, melynek okáról így nyilatkozott: „Nagyon boldoggá tett, amiben eddig részem volt, mindezt azonban nem lehet összehasonlítani azzal a boldogsággal, amellyel a jó Isten azóta eltölti a szívemet. Tudatosítottam azt a valóságot, hogy életemben helyet kell szorítanom Isten akaratának. Amikor kutattam magamban, hogy tulajdonképpen mi a hivatásom, a változástól féltem is, kételkedtem is, de Szűz Máriának, a világmindenség királynőjének szeretete napról napra megerősítette bennem elhatározásom értelmét.”
Solis Gonzales evilági sikerei csúcsán tapasztalta meg azt a lelki szépséget, amelyet csak a Teremtő tud nekünk nyújtani. Nincs olyan élethelyzet – folytatta a püspök atya – nincs olyan pillanat, amikor Jézus ne lenne velünk. Mint Jó Pásztor tökéletesen ismer bennünket, nevünkön szólít, ismeri állapotunkat, tudja hogyan szenvedünk, minek örülünk, miért imádkozunk.
Ezt tudatosítva, a különböző és néha váratlan életszituációkban sikerrel alkalmazhatjuk a gyakori röpimákat, rövid fohászokat Jézushoz fordulva, ezáltal megnyitva szívünket. Imánk így személyesebb lesz, kapcsolatunk szorosabbá válik az Úrral.
A szentmise után a szentségi körmenetre már sötétedés után került sor. A sok száz égő gyertya között, a baldachin alatt vonuló Oltáriszentséget a hívek imával és énekléssel kísérték a falun keresztül. A templomba visszatérve szentségi áldásra, majd ereklyetiszteletre került sor. A szombati napot szentségimádás és virrasztó zsolozsma zárta.
Vasárnap, szeptember 9-én 14 órától imádkoztuk a rózsafüzért, majd 15 órakor Józsa Attila ógyallai esperesplébános szolgált szentmisét.
Ez a kegytemplom és kolostor immár közel 340 éve nagy jelentőséggel bír hitéletünkben – szólt Attila atya. Óriási ajándék az Úrtól, hogy az itt letelepült ferences szerzetesek a kezdetektől fogva teljes erővel nekiláthattak a széles környék híveinek lelkigondozásához. Számos imameghallgatásra került sor, melynek egyik bizonyítéka a kegykép lett, de a szentély két oldalán elhelyezett vitrinben ott sorjáznak a fogadalmi ajándékok is, melyeket a csodás gyógyulásokért a hívek hálából helyeztek el.
Ezen a napon a legtöbb szentmisén Szent Márk evangéliumából idéztek, melyben Jézus egy siketet gyógyított meg. Mindnyájunknak szüksége van a lelki gyógyulásra. És mi megnyílhatunk Jézus akaratának, hogy fülünk figyelmes legyen Isten dolgaira, hogy ajkunk az Úr dicséretével teljen meg, hogy szemünk észrevegye Isten műveit. A Szűzanya is rendelkezett ezzel az Istent tisztelő nyitottsággal. Mária nyitott füllel fogadta az angyal üzenetét és mondta ki ajkával igenjét. Kérjük e kegyhelyen, hogy Jézus gyógyítsa lépteinket, hogy haladjunk parancsai ösvényén. Mindent rendeljünk alá Urunk üdvözítő akaratának, hogy elnyerhessük a boldog örök hazát – fejezte be az esperes atya.
A szentmise után a hívek a keresztúti ájtatosságot imádkozták a kálvárián. Az ünnepi főpapi szentmisét Orosch János nagyszombati érsek mutatta be. Sokan évről évre visszatérünk erre a kegyhelyre, hogy égi Édesanyánk közbenjárására további kegyelmeket kapjunk a Jóistentől életünk zarándokútján – kezdte szentbeszédét az érsek atya.
A szentírásból ismerjük a keresztfán haldokló Krisztus szavait, amikor a Szűzanya oltalmába helyezett minket. Ezeket a meghatározó szavakat az Egyház nem felejtette el, hanem ápolta, hirdette. Megváltónknak e szavai lettek a gyökerei és élő folytatása virágzó Mária-tiszteletünknek. Ennek bizonyítéka, hogy hívő népünket Szent István királyunk Szűz Máriának, a Magyarok Nagyasszonyának oltalmába helyezte, így váltunk Mária népévé.
Az egyik legszebb Mária-kép a világon a Sixtusi Madonna, Raffaello Santi olasz festőművész alkotása. Műve festése előtt és közben több édesanyát figyelt meg, és mindegyikben valami egyedi vonást fedezett fel. Az egyikben gyengédséget, a másikban kedvességet, gondoskodást és szerető mosolyt. Ezen hatások folytán összegezte és egyesítette a végső eredményt egy remekműben.
Ehhez hasonlóan viszont az Isten a legnagyobb művész, amikor Fia édesanyját megalkotta, mivel minden szépet és nemest Máriában egyesített. Innen ered, hogy nem tudunk kifogyni a Máriát dicsérő jelzőkből, mindig újabb anyai vonást fedezünk fel benne, amit a Lorettói litániában is olyan szépen kifejezünk. Gyermeki szívünkben ő a hajnali szép csillag, szeretetre vágyó szívünknek ő az aranyház, istenkereső áhítatunknak a frigyszekrény és reményeink számára a mennyország ajtaja.
Testvéreim, lélekben újítsuk meg Szűzanyánk iránti odaadásunkat és bizalmunkat, hogy e szép Mária-kegyhelyről azzal a meggyőződéssel térjünk haza, hogy Mária által közelebb kerülünk Jézushoz. Ezt a Mária-lelkületet ápoljuk családjainkban és egyházközségeinkben! Segítsen ebben bennünket közbenjárásával az Úrnál a mi nagyasszonyunk és pátrónánk! – fejezte be János érsek atya.
