November első felében ünnepi emlékülés keretében emlékezett meg a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara fennállásának tizenötödik évfordulójáról.
A jubileumi évforduló kapcsán a Felvidék.ma Bárczi Zsófiát, a kar dékánját kérdezte a magyar kar múltjáról, jellegéről, hitvallásáról, valamint a további tervekről is faggatta az intézmény vezetőjét.
Meséljen a kezdetekről. A másfél évtized alatt hogyan alakult a hallgatók száma?
Bár a Közép-európai Tanulmányok Kara már 2003-ban megalakult, az első diákok csak 2004 szeptemberében kezdték meg tanulmányaikat. Egyszerre mind az öt évfolyamban, mivel egyéni kérelmek alapján a felsőbb évfolyamokban tanuló diákok, így a végzősök is átléphettek hozzánk az egyetem más karairól. Ez akkor, 2003-ban valamivel 800 fölötti hallgatói létszámot jelentett. Az elmúlt pár évben 500 körül alakult a hallgatói létszám, néhány doktorandusztól eltekintve kizárólag nappali hallgatókról beszélünk. A csökkenés legmarkánsabb oka a gyenge demográfiai mutatókon túl a levelező oktatás megszűnte volt a karon.
Idén emelkedett a beiratkozók száma, így bizakodva nézünk a jövő elé.
A karon 16 tanulmányi programot valósítunk meg, jelenleg a legtöbb hallgató a regionális idegenforgalom, a szlovák-magyar kétnyelvű ügyvitelszervező, valamint az óvodapedagógia szak iránt érdeklődik.
Emlékülés az egyetem aulájában (Fotó: Közép-európai Tanulmányok Kara, facebook)
A napokban jubilált a kar. Miként zajlott le az ünnepség?
Az ünnepséget az elsős hallgatóink immatrikulációja köré építettük fel. Ennek az ünnepi aktusnak a keretében válnak az elsős hallgatók hivatalosan is az egyetem polgáraivá. Az ünnepségre meghívtuk azoknak az egyetemeknek és intézményeknek a képviselőit, amelyekkel szorosan együttműködtünk az elmúlt években. Nagyon megtisztelő, hogy ennyien elfogadták a meghívásunkat, hogy csak a köszöntőt mondók sorát említsem: Bugár Béla, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke, Bukovszky László, a Szlovák Köztársaság nemzeti kisebbségekért felelős kormánybiztosa, dr. Lőrinczi Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kárpát-medence magyar oktatásának fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára, Jozef Dvonč, Nyitra város leköszönő polgármestere, Csenger Tibor, a Nyitra Megyei Önkormányzati Hivatal alelnöke, a Debreceni Egyetem oktatási rektorhelyettese, dr. Bartha Elek, és végül, de nem utolsósorban Boros László, az egyetem igazgatótanácsának tagja. Számtalan megtisztelő kitüntetésben is részesült a kar, s kiosztásra kerültek a köszönőlevelek is.
Melyek a legnagyobb változások az induláshoz képest? Melyek voltak a legmeghatározóbb mozzanatok a kar életében?
A kar struktúrája többször is átalakult az elmúlt 15 év alatt, tanszékek jöttek létre, szűntek meg, alakultak át, ahogy bővült a felkínálható szakok köre.
A jelenlegi struktúra szorosan illeszkedik a szakkínálathoz, három intézetben és egy tanszéken összpontosulnak az oktatói feladatok.
A Közép-európai Tanulmányok Kara a nyitrai magyar nyelvű tanár- és tanítóképzés összefogásának igényével jött létre 15 éve. Mára azonban ennél jóval szélesebb spektrumon mozgunk. A jelen perspektívájából már látszik, hogy az idegenforgalmi és az ügyvitelszervezői képzés felé való elmozdulás mérföldkő volt a kar életében.
Az emlékülésen jelen volt többek között Csáky Pál, Csenger Tibor és Bugár Béla is (Fotó: ukf.sk)
Ami az infrastruktúrát illeti, a legnagyobb áttörést egyértelműen a kar felújított épületének átadása jelentette 2010-ben. A kar műszaki felszereltsége kimondottan jó, pillanatnyilag a legnagyobb kihívást a fokozatosan elöregedő technikai berendezések lecserélése jelenti, tavaly és idén nyáron e téren is nagy előrelépést tettünk.
Mire összpontosít a kar, miben más a Konstantin Egyetem többi karához képest? Mit tud nyújtani a felvidéki magyar fiataloknak?
Bár szerteágazó a képzési kínálatunk, két irányelvnek minden felkínált szak keretében megpróbálunk megfelelni. Ezek egyike a gyakorlatorientáltság. Minden tanulmányi programunknak része a kötelező szakmai gyakorlat, a hallgatóink így reális képet kapnak és pótolhatatlan tapasztalatokat szereznek választott hivatásukról. A másik a megfelelő szintű nyelvi felkészítés. Jó nyelvismeret hiányában ma már szinte lehetetlen elhelyezkedni, legalábbis bizonyos területeken. A tanulmányi programjaink egy részében ezért kötelező legalább egy regionális nyelv elsajátítása. A város és az egyetem szlovák nyelvű közege pedig az államnyelv használatának tökéletesítésében játszik szerepet.
Milyenek a kapcsolataik a szlovákiai és külföldi felsőoktatási intézményekkel?
A nemzetközi kapcsolataink Finnországtól Spanyolországig terjednek, de olasz, brit, osztrák egyetemekre is kiutazhatnak a hallgatóink, oktatóink, ha vállalják az idegen nyelven való tanulást, illetve – oktatók esetében – olyan előadásokat kínálnak fel, amelyekre az adott külföldi intézmény igényt tart. A legélénkebben azonban a többi közép-európai ország egyetemeivel működünk együtt. A magyarországi, cseh- és lengyelországi partneregyetemeinkről rendszeresen érkeznek vendégoktatók is, főként az Erasmus + programon belül. De más mobilitási lehetőségeket is kihasználunk, elsősorban a Makovecz Hallgatói Ösztöndíjprogramot.
Az elsőévesek köszöntése (Fotó: ufk.sk)
Miként jellemezné az egyetemi, kari közösséget?
Összetartó közösség vagyunk, a karon barátságos légkör uralkodik. Ez a hallgatókhoz való viszonyulásban is megmutatkozik. Nagyon sok rendezvényt bonyolítunk le évente, szakmai előadások mellett konferenciákat, workshopokat, könyvbemutatókat, de ugyanúgy versenyeket és szakmai találkozókat is. Hogy ez a gyakorlatban mit jelent, azt a következő hét eseményei plasztikusan tükrözik:
November 20-án kerül sor az idei Legere irodalmi verseny második fordulójára, rá két napra, november 22-én Navracsics Tibor, az Európai Unió biztosa és Csáky Pál, EP-képviselő tartanak nálunk előadást.
A múlt héten megnyitottuk az Úton – útfélen Európában című fényképkiállítást vállalkozó kedvű hallgatóink fotóiból. Mindeközben még tart a Lengyelország turisztikai régióit bemutató kiállítás is, amit a Lengyel Intézettől kaptunk kölcsön. A Hagyományok Házával közösen szervezett november 27-ei módszertani nap elsősorban az óvó- és tanítóképzős hallgatóinknak nyújt lehetőséget olyan ismeretek elsajátítására, amelyekre a tanterv egyébként nem biztosít elég teret.
Az oktatás mellett fontos a szakmai munka, a kutatás is. A karon belül melyek ezek az alappillérek?
Három olyan területet tudnék megnevezni, amely nagyjából felöleli a karon folyó kutatásokat, az idegenforgalom, az oktatás, illetve pedagógia, valamint a nyelv- és irodalomtudomány területét. Természetesen, vannak olyan, főként egyéni kutatások, amelyek túlmutatnak a felsorolt területeken, de mind a projektjeink, mind pedig publikációink zöme e három terület valamelyikébe tartozik.
Az utóbbi másfél évben kimondottan megélénkültek a közép-európai irodalmak kapcsolatrendszerére irányuló kutatások a karon, ami összefügg azzal, hogy a karon működik egy kiválósági csoport, amely kimondottan erre a kérdésre összpontosít.
Milyen terveik vannak, miként szeretné látni az intézményt egy következő jubileum kapcsán?
Feltételezem, hogy a lényeget tekintve minden intézményvezető hasonló reményeket fűz saját intézménye jövőjéhez. A magam részéről bízom benne, hogy öt év múlva egy stabil és magas színvonalon működő intézmény jubileumáról szólnak majd a beszámolók.
