Csak a csatazaj ült el, a harc tovább folytatódik?
Tokaj-hegyalja és közvetlen környéke híres borvidék. Tokaj neve évszázadok óta különleges minőségű borokkal forr egybe. A tokaji borvidéket félbeszeli a szlovák-magyar országhatár. Éppen ezért a „tokaji” márkanévhez, teljes joggal, mindkét ország foggal-körömmel ragaszkodik.
Harc az olaszokkal
Nézzük a tényeket: a „tokaji” eredetmegjelöléssel ellátott borok termőhelye a Tokaj-hegyalja borvidék. A tokaji borok csakis furmintból és hárslevelűből, valamint esetenként sárgamuskotályból készülhetnek. Az egyes különleges borfajták (példának okáért az aszú és a szamorodni) készítésekor a borászoknak szigorú technológiai előírásokhoz kell ragaszkodniuk.
Tokaj Magyarország egyetlen, területi védettséget élvező borvidéke. A nevéből világszerte több országban igyekeztek és igyekeznek a mai napig is hasznot húzni. Éppen ezért Magyarország több országgal vívott s vív napjainkban is borháborút a „tokaji” névhasználat ügyében.
Az Európai Bíróság még a múlt évben leszögezte: jogszerűen tiltották meg olasz szőlősgazdának a Tocai név használatát. Az ügyet nem magyar, és nem is szlovákiai, hanem olasz bíróságok terjesztették az Európai Unió jogi fóruma elé, miután az itáliai szőlőtermesztők nem akarták elfogadni az Európai Közösséggel 1993-ban kötött magyar bormegállapodásnak azt a kitételét, amely leszögezi: Olaszország 2007. március végétől nem használhatja a Tocai friulano nevet.
A luxemburgi székhelyű EU-bíróság ítélete kimondta: a Tokaj elnevezés egy magyarországi földrajzi hely megjelölése, a Tocai viszont egy szőlőfajta, ebből kifolyólag nem élvezheti az unióban szokásos eredetvédelmet. A bíróság elutasította a tilalom érvényessége ellen előterjesztett kifogásokat. A tilalom célja annak a két igénynek az összehangolása, hogy a fogyasztóknak pontos információt szolgáltasson az érintett termékekről, áll többek között a közleményben, ugyanakkor a versenyhelyzet torzulásával szemben védje a termelőket a területükön.
A taláros testület emlékeztetőjében az is olvasható, hogy a tilalom bevezetésére tizenhárom éves átmeneti időszakot állítottak fel, a Tocai friulano és a Tocai italico helyettesítésére pedig más, „alternatív kifejezések” állnak a szőlősgazdák rendelkezésére.
Francia, amerikai, ausztrál „tokaji”
Az EU-nak az olasz-magyar vita után újabb tokajit gyártó országgal is sikerült megállapodást kötnie a névhasználat megszüntetéséről. Mert a jól csengő Tokaj névben nem csupán a magyarországi, szlovákiai és az olaszországi, hanem többek között a franciaországi, az amerikai és az ausztráliai bortermelők is láttak fantáziát. (Egyébként az az átmeneti időszak, ami alatt a francia elzászi és az olasz Friuli-Venezia Giulia tartományban készült egyes borok használhatták a tokaji nevet, a múlt év márciusában járt le.)
Az Európai Unió és Ausztrália között létrejött egyezség értelmében a kontinensnyi déli földrészen készült tokajit még tíz évig forgalmazatják tokaji néven, az ausztrál tokaji azonban azokból az országokból, amelyekkel az unió bormegállapodást kötött, mint például az Egyesült Államok, Japán és Kína, már kiszorult.
Azonban nem csak Európában és Ausztráliában, hanem az Egyesült Államokban is készítenek, és hoznak is forgalomba „tokaji” néven bort. Egy 2006. márciusában aláírt EU-amerikai bormegállapodás értelmében viszont az USA a jövőben nem ad ki új engedélyt tokaji néven borok forgalmazására.
Az Ausztráliával kötött megállapodás megkötése után Ficsor Ádám magyar ágazati szakállamtitkár egy tokaj-hegyaljai borászokkal tartott összejövetelen elmondta: a tokaji bor eredetvédelmének fontos állomása lehet, ha végre Szlovákiával is sikerül betartatni a minőségi tokaji bor előállítása érdekében vállalt kötelezettségeket. A szlovákok szeretnék kibővíteni a tokaji borvidékhez tartozó területet, mondta Ficsor Ádám, ám ezt Magyarország nem fogadja el.
Nos, a kijelentés óta jó pár millió hektoliter víz lefolyt a Dunán. A Tokaji márkanév egy uniós egyezmény szerint bizonyos feltételekkel mindkét országot meg is illeti. Csak az a bökkenő, hogy a szükséges megállapodás még nem jött létre.
A magyar és a szlovák mezőgazdasági miniszter a múlt héten Brünnben, a Salima nemzetközi élelmiszer-ipari szakvásáron is terítékre tűzte, és meg is vitatta a még mindig kényes témát. És szerencsére, de elsősorban a Tokaj-vidékei bortermelők nagy-nagy örömére és reményére több dologban egyet is értettek.
Közös felelősség
Gráf József és Zdenka Kramplová többek között megállapodott abban, hogy a Tokaji borvidéket, amely Magyarországról Szlovákiába is jócskán átnyúlik, közös régiónak kell tekinteni. Ez mindenképp jó jel, hisz ez újabb lépés a megegyezés felé a márkanév használatáról folytatott vitában. A miniszterek továbbá abban is egyetértettek, hogy a márkanév használatának teljesen egyértelművé kell tennie, hogy „Tokaj vidéke történelmi kincs, amelyen osztozunk, és amelyért együttesen vagyunk felelősek.”
Egy uniós egyezség szerint, ha országhatáron átnyúló borvidékről van szó, az egész területre annak az országnak a törvényei és jogszabályai érvényesek, amelyikben a nagyobb része található. Ez pedig a magyar álláspont szerint Magyarország. Éppen azért a két ország a területén fekvő borvidéket olyan egységes borrégióként kezelné, ahol a magyarországi borászati normák, szabályok lesznek érvényesek.
Persze vitára okot adó kérdés maradt még elég. Az egyik például az, hogy a szlovák oldalon mekkora területet lehet a borvidékhez tartozóként elismerni. Szlovákia ragaszkodik a korábbi állásponthoz, történetesen ahhoz a tényhez, hogy a területhez valamivel több, mint 900 hektár tartozik. A magyar fél viszont csak mintegy 565 hektárt akar „tokaji bor előállítására alkalmas szőlőterületként” elfogadni.
A „szlovák(iai) álláspont” továbbra is az, hogy a tokaji régió hozzávetőleg 20 százaléka Szlovákia területén fekszik, a magyar borászok viszont azt állítják, hogy csak háromfalunyi területről lehet szó, ez pedig megközelítőleg is csupán 10 százaléka a vitatott területnek.
Bor, béke… „borbéke”?
A 2004 júniusában aláírt háromoldalú (Magyarország, Szlovákia, Európai Bizottság) megállapodás szabályozta a tokaji név használatát. Az egyezmény keretében már akkor megszületett az EU mai napig egyetlen, határokon átnyúló borrégiója. Szlovákia megkapta a névhasználatra vonatkozó engedélyt. Ám ez az engedély csak a terület 10 százalékára, egész pontosan 565,2 hektárra szól. És „ezért” a szlovákiai tokaji bortermelőknek tartaniuk kell magukat a magyar technikai eljárásokhoz.
A „10 vagy 20 százalék jogosságáról” a magyar és a szlovák agrárminiszter véleménye az, hogy a kérdéskörről további egyeztetésekre van szükség, ám a részletben hamarosan megállapodás születhet a két ország között. A szakértőknek, azaz a borászoknak azonban tüzetesen, alaposan, dűlőről dűlőre meg kell a kérdéses területek alkalmasságát vizsgálniuk.
A terület sem a magyarországi, sem pedig a szlovákiai tokaji bortermelők számára nem közömbös. És ha kell, harcba is szállnak területük megvédéséért.
Tavaly, nyár elején Tőketerebesen megépítendő széntüzelésű hőerőmű ellen a város környezetvédőin kívül tiltakoztak a világörökség részét képező Tokaj-hegyaljai borvidék képviselői is.
Nem túl sokkal később, október vége felé pedig a szerencsi hőerőmű építése ellen emelték fel a szavukat a világörökség részét képező borvidék kapujánál, Szerencsen a 37-es úton félpályás útlezárással a zempléni civil szervezetek, környezetvédők, és borászok. A borászok azért tiltakoztak, mert a borvidékre gyakorolt hatásokról semmiféle tanulmány nem készült. A világszerte mindössze 7 vidéken megvalósuló aszúsodáshoz ugyanis feltétlenül szükséges a pára, amit az erőmű hőszennyezése megakadályozhat. És ezzel csődbe juttathatja a tokaji termelőit.
***
A tokaji elnevezés hivatalosan 2007 áprilisától Magyarországé. Az Európai Bizottság 2006 decemberében elfogadott jelentésében hivatalosan is javasolja, hogy a tokaji földrajzi megnevezés 2007. április elsejétől kizárólag a Magyarországról és a Tokaji-hegyvidék szlovákiai részéről származó borokat illesse meg.
(ZOLCZER, Szabad Újság)
