Elutasító választ kapott Dunaszerdahely is. A Pázmaneum polgári társulás április 24-i keltezéssel kérvénnyel fordult a Szlovák Vasúttársasághoz, illetve a RegioJet társasághoz annak érdekében, hogy a törvény adta lehetőség szerint magyar nyelven is elhelyezzék a „Dunaszerdahely” feliratot a vasútállomás épületén.
A Társulás ügyvezető elnöke, Karaffa Attila dunaszerdahelyi önkormányzati képviselő hivatalos levélben kérte az érintett felektől, hogy a 204/2011-es számú törvénymódosítás értelmében magyarul is tüntessék fel a város nevét a dunaszerdahelyi vasútállomáson. A kérvényükre és kérésükre elutasító választ kaptak a Szlovák Vasúttársaságtól május 17-én – tájékoztatta a Felvidék.ma-t Karaffa Attila. Hozzátette: „Természetesen tovább folytatjuk munkánkat Dunaszerdahely magyar nevének és az állomáson található információk közlésének ügyében, amelyhez minden jogi és civil segítséget szívesen fogadunk!”
A vasúttársaság – ahogyan Komárom esetében is – három pontban indokolta döntését. A Pázmaneum Társulásunknak címzett hivatalos válaszában a vasúttársaság a következő kifogásokkal utasította el kérvényt: (Az alábbi pontok rövid összegzései a hivatalos levélben foglaltaknak, amelyet a Fontos vagy! mozgalom tett közzé közleményében.)
1.) A vasúti törvény értelmében egy megálló nevének megváltoztatását az „Úrad pre reguláciu železničnej dopravy” elnevezésű hivatal végezheti el, ők azonban nem rendelkeznek olyan jogkörrel, mely lehetővé tenné az adott település magyar megnevezésének kihelyezését.
2.) A vasúti pályaudvarok és megállók megjelölését egy műszaki szabvány írja elő (TNŽ), mely azonban nem ismeri az ország területén elő többi nemzetiség nyelvét.
3.) A vasúti pályaudvarok és megállók nevei nem egyenlők az adott város vagy település megnevezésével, sok esetben el is térnek azoktól. Ezen kívül a vasúti épületekben elhelyezett utastájékoztatókért (a menetrendet kivéve) az üzemeltetők felelősek, úgy mint a „Železničná spoločnosť Slovensko” nevű társaság vagy egyéb vasúti magántársaságok (pl. Regiojet).
„Sajnálattal állapítjuk meg, hogy a hivatali egymásra mutogatás, valamint az összehangolatlan és kellő alaposság nélkül előkészített törvények ismét annak a bizonyítékai, hogy a magyar érdekek másod- vagy harmadrendűek. Ez pedig más törvényekkel egyetemben megfelelő politikai, civil érdekképviselet nélkül a szlovákiai magyarság jogainak megcsonkításához, a rájuk vonatkozó törvények be nem tartásához, illetve a megfelelő tájékoztatás hiányában érdektelenséghez vezetnek. Társulásunk továbbra is szorgalmazni fogja egyéb más, a felvidéki magyarságot érintő közéleti kérdésekkel együtt, az európai normákkal összhangban nemzeti közösségünk jogainak a gyakorlati életben történő megjelenését és betartatását!” – nyilatkozta Karaffa Attila ügyvezető elnök.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”33945″}
