2012. július 21-én Gyöngyösi István költészetének barátai idén is elhelyezték az emlékezés virágait a költő csetneki sírjánál.
A pozsonyi Coménius egyetem és a nyitrai Konstantin egyetem magyar tanszékének munkatársai illetve a Szlovákiai Magyar Írók Társasága 2003-tól rendez a csetneki temetőben megemlékezéseket Gyöngyösi István jeles barokk költő sírjánál, amikor is felújították a síremléket. A költő halálának évfordulóján, minden év július 24-hez közel eső szombaton járulnak a sírhoz a tisztelgők.
A megemlékező beszédet idén is Jankovics József, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének munkatársa mondta. Ezt követően helyezték el a megemlékezés virágait. Majd a költő utolsó lakhelyét is megtisztelték a jelenlévők. Tavaly több éves kutatómunkának köszönhetően sikerült beazonosítani a költő utolsó lakhelyét, amely Csetneken a Jolsvai utcában található, az ún. Marikovszky-ház. A lakóház felfedezésében Brutovsky Gabriella egyetemi hallgató játszott nagy szerepet. 2011-ben egy emléktábla elhelyezése is felmerült, ugyanakkor a ház megvásárlását követően irodalmi emlékhelyet is létrehoznának itt.
Az idei ünnepi megemlékezésen is ott voltak a Csemadok Nagybalogi Alapszervezet vezetőségi tagjai, hiszen mint köztudott, Gyöngyösi István a balogi vár kapitánya is volt. Pál Csabától, a Csemadok Nagybalogi Alapszervezetének elnökétől megtudtuk, szervezetük a múlt héten Nagybalogon rendezte meg immár negyedik alkalommal a Gyöngyösi emléktúrát azzal a nem titkolt céllal, hogy a község lakosai – főleg az ifjúság – kimozdulva otthonról a balogi vár romjainál emlékezzenek a barokk költőre, várkapitányra. 2012. július 14-én szép számú érdeklődő gyűlt össze a Vadaskertben, a délőtti programot követően a baráti hangulatú összejövetel közös ebéddel folytatódott, ebéd után pedig a tanösvényt végigjárva a balogi vár romjainál Pál Dénes tartott érdekes előadást Gyöngyösi Istvánról és a balogi várról.
A 19. század végén előrehaladott Gyöngyösi-kutatások folytak, aminek folytatása az utóbbi években újra elkezdődött. Mint ismeretes a 20. század vérzivataros évei, a diktatúrák elsöpörték a Gyöngyösi kultuszt is. Nagyon sok levéltári anyag eltűnt vagy megsemmisült. A MTA Irodalomtörténeti Intézetének munkatársai alapos kutatásba kezdtek, s elhatározták, hogy a 17. század barokk irodalmának legnagyobb költőjét, a magyar irodalom legjobbjai közé emelik, műveit pedig közismerté teszik. Remekművei közül néhány: Marssal társalkodó Murányi Vénus, Kemény János emlékezete, Rózsakoszorú, A csalárd Cupidó.
Fotó: Pál Gabriella
Felvidék.ma
