Pogány vidéken működő misszionáriusok megkérdezték Rómát, hogy a haldokló, keresztséget felvenni szándékozó pogányokat mire kell feltétlenül megtanítani. Válasz: a megtestesülés titkára és a Szentháromság hittételére.
I. A kinyilatkoztatás a Szentháromság titkáról
A Szentháromság titkát a Biblia alapján így fogalmazhatjuk meg: Isten az Atya, a Fiú és a Szentlélek. Mégsincs három Isten, csak egy.
1. Isten az Atya
Amikor a Szentírás Istenről beszél, mindig az Atyát érti rajta. Róla pedig azt állítja, hogy mindenütt jelen van, mindent tud, mindent megtehet, örökkévaló. Jézus így tanított imádkozni: „Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved…” Így csak Istent lehet imádni. Saját maga így fordult az Atyához: „Áldalak Téged, Atyám, mennynek és földnek Ura!” (Mt 11,25)
2. Isten a Fiú
Krisztus istensége nyilvánvaló saját szavaiból. Önmagáról isteni tulajdonságokat állított: joga van bűnöket bocsátani, ismeri a jövőt, mielőtt Ábrahám lett volna, ő már öröktől van. Kaifás kérdésére: „Te vagy-e az Isten fia?” nyíltan válaszolt: „Igenis, én vagyok.” (Mt 26,63) A főtanács ezért ítélte őt halálra: „Mivel ember létére Istenné tette magát. Apostolai is elismerték. Péter: „Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.” (Mt 16,16) Tamás: „Én Uram, én Istenem!” János: „Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige” (Jn 1,2)
3. Isten a Szentlélek
Az őskeresztény Ananiás azt hazudta, hogy birtokának teljes összegét az Egyháznak adta. Péter erre így szólt hozzá: „Miért vetemedtél arra, hogy hazudj a Szentléleknek? Nem embernek hazudtál, hanem Istennek.” (ApCsel 5,3)
4. Mégsincs három Isten, csak egy
Izajás könyvében maga a Mindenható nyilatkozik így: „Én vagyok az Isten, és rajtam kívül nincs más Isten.” (Iz 46,9) Jézus az Atyával való azonosságát hirdeti: „Én és az Atya egy vagyunk.” Jn 10,30) „Fülöp, aki engem lát, látja az Atyát.”
II. Hogyan közelítjük meg értelmünkkel a titkot?
Hogy a Szentírás szavait hogyan egyeztethetjük össze, ezt Jézus nem magyarázta meg. A kutató emberi értelem azonban próbál a titok mélyére hatolni. A legrégibb magyarázat a szeretetközösség élményének segítségével igyekszik behatolni a titok mélyébe.
Alapgondolata a következő:
Isten maga a színtiszta szeretet. A szeretetnek szükségszerűen egy másik személyre kell irányulnia. Ahol nem létezik több személy, ott nem létezik szeretet sem. Ahhoz, hogy Istenben végtelen szeretet létezzék, legalább két isteni személy szükséges.
Azonban a tökéletes szeretet nem állhat meg két személy kizárólagos szereteténél. Mert az olyan szeretet, amely nem enged egy harmadikat is részesedni a kölcsönös örömben: önző szeretet. Mivel az Atya és a Fiú kölcsönös szeretete önzetlen, azért kész örömmel kiárad egy harmadik személyre. Ez a harmadik személy a Szentlélek
Gondoljuk át még egyszer a szeretet lépcsőfokait:
Ha valaki egy másik személyt szeret, de a másik azt nem viszonozza, ez egyoldalú szeretet.
Ha ketten egymást egyaránt szeretik, akkor ugyan kölcsönös a szeretetük, de még mindig nem közös.
Közös szeretet akkor létezik, amikor ketten egyetértve, közösen egy harmadikat szeretnek. Hitvesek tudják, mennyivel mélyebb a szeretetük, amikor gyermekük születik, és a gyermekek iránti viszonyban szeretetük közös szeretetté válik.
A szeretet ideálja az lenne, ha a szeretet, amellyel én szeretlek téged és a szeretet, amellyel te szeretsz engem, már nem lenne két szeretet, hanem amelyet én is meg te is belülről, mint sajátunkat élnénk meg. Nos, ez a tökéletes szeretet valósul meg a Szentháromságban.
Emberi elme ennél mélyebbre nem képes behatolni a Szentháromság titkába. Itt már az okoskodás megáll és átveszi a szerepet a leborulás és a hódolat.
Miért nyilatkoztatta ki Isten a Szentháromság titkát?
1. Szeretetből. Akkor tárta fel az Úr a mélységes titkot, amikor az utolsó vacsorán már barátainak mondta tanítványait. És a barátok legalább az utolsó percekben feltárulkoznak egymás előtt, bepillantást engednek legbensőbb világukba.
2. És azért, hogy boldogságnak tartsuk a színelátást. Ha ismerjük Isten szentháromságos életét, akkor sejtjük meg, hogy azt teremtett az örökkévalóságon át sem lesz képes kimeríteni. Számunkra az a döntő, hogy Isten élete gazdag. Mert csak így remélheti az ember, hogy az örökkévalóság nem unalmas körbe-körbe nézése lesz egy aggastyánnak, hanem a Lét teljességével az élet és szeretet végtelen gazdagságával való vég nélküli együttlét. Imában mondjuk: „Kérlek, Uram, add meg, mire szomjazom. Boldogan láthassam egykor színedet és dicsőségedben dicsérhesselek.”
Hajnal Róbert/Magyar Kurír
