Október 29-én ismét átállunk a nyári időszámításról a télire, azaz a közép-európai időre. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy éjjel 3 órakor visszatekerjük a mutatókat 2 órára. Ezáltal vasárnap reggel egy órával többet alhatunk.
Az óraátállítás, azaz a nyári időszámítás bevezetését az energiatakarékossággal indokolták, úgymond a természetes nappali fény jobb kihasználásával. Hátránya viszont a bioritmus felborulása, ami nagyon sok ember számára okoz problémát, fáradékonyságot, kimerültséget, hangulatingadozást, letörtséget, egyes esetekben még súlyvesztést is, ami a biológiai egyensúly felborulásából és az étkezés idejének megváltozásából adódik.
A mai Szlovákia területén nyári időszámítást első alkalommal 1916-től 1918-ig, majd 1940-től 1949-ig vezettek be. Ezt követően, három évtizednyi szünet után 1979-ben ismét bevezették.
A kilencvenes évek közepéig a nyári időszámítás 6 hónapig tartott, 1999-től pedig, amikor Szlovákia csatlakozott az Európai Unióhoz, immár 7 hónapig, március végétől október végéig tart tart.
Az óraátállítást minden európai ország bevezette Oroszország, Fehéroroszország, Izland, Grönland egy része és néhány sziget kivételével. Az óraátállítás tehát problémákat okozhat a kommunikáció, az országok közötti utazás terén ott, ahol ezt nem vezették be.
A tavaszi és az őszi óraátállítást az Európai Unió egy erről szóló, 2001-es irányelvvel hangolja össze, mely meghatározza a napot és az órát, amikor kezdetét veszi, illetve véget ér a nyári időszámítás az EU teljes területén. Az összehangolás célja az uniós piac működésének hatékonnyá tétele volt.
(NZS/Felvidék.ma/SITA)
