A Berliner Zeitungnak adott interjút Gerhard Schröder egykori kancellár, aki elmondta, hogy véleménye szerint Izraelnek joga van megvédenie magát, de ennek a védelemnek arányosnak kell lennie. Mint mondta, Olaf Scholz német kancellár jól tette, hogy felhívta a figyelmüket arra, hogy figyeljenek az arányosságra. Azt is elárulta, hogy nem lenne Netanjahu helyében, mert ez rettentően kényes helyzet most − írja a Bennfentes.hu.
Úgy vélte, Scholznak és Emmanuel Macron francia elnöknek kellene kiállnia egy ukrajnai békefolyamat mellett, mert ez nemcsak amerikai, hanem mindenekelőtt európai ügy. Meg kellene kérdezniük:
Mit tehetünk a háború befejezéséért? Ma az emberek csak azt kérdezik: mit tehetünk, hogy több fegyvert szállítsunk?
− tette fel a kérdést az egykori német vezető. Schröder elmondta, hogy 2022-ben kapott egy felkérést Ukrajnából, hogy közvetítene-e Oroszország és Ukrajna között. A kérdés az volt, hogy tudna-e üzenetet közvetíteni Vlagyimir Putyin orosz elnöknek. Jött még valaki, aki magával az ukrán elnökkel is nagyon szoros kapcsolatban állt. Ez Rusztem Umerov volt, Ukrajna jelenlegi védelmi minisztere, a krími tatár kisebbség tagja. Akkor az volt a kérdés: hogyan tudjuk befejezni a háborút?
A volt kancellár elmondta, hogy öt pont van, amelyeknek meg kell történnie:
Először is Ukrajna NATO-tagságáról való lemondása. Ukrajna úgysem tudja teljesíteni a feltételeket. Másodszor: a nyelvi probléma. Az ukrán parlament eltörölte a kétnyelvűséget. Ezt meg kell változtatni. Harmadszor: a Donbász Ukrajna része marad. De Donbásznak nagyobb autonómiára van szüksége. Működő modell lenne a dél-tiroli modell. Negyedszer: Ukrajnának biztonsági garanciákra is szüksége van. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának és Németországnak kellene ezeket a garanciákat biztosítani. Ötödször: Krím. Mióta orosz a Krím? A Krím több mint egy földdarab Oroszország számára, a történelmük része.
Be lehetne fejezni a háborút, ha nem geopolitikai érdekek játszanának szerepet − mondta el.
A korábbi kancellár kitért arra is, hogy Isztambulban 2022 márciusában hiába folytattak béketárgyalásokat, hiába voltak nyitottak az ukránok egy esetleges békekötésre, nem történt végül semmi. Nem történhetett, mert mindenről Washingtonban döntöttek. És ez végzetesnek bizonyult.
Schröder elmondta, hogy szerinte az amerikaiak nem is akartak kompromisszumot kötni az oroszokkal, úgy gondolták, le tudják nyomni őket. Hozzátette azt is, hogy úgy gondolja, hogy ezt a béketervet vissza lehetne hozni, ezt pedig a franciáknak és a németeknek kell kezdeményeznie.
Kifejtette, hogy abszurd az a félelem, hogy az oroszok majd jönnek, hiszen ők csak status quót akarnak Donbászban és Krímben. Hiba volt kirobbantani a háborút, de fenyegetve érezték magukat az oroszok, félelemmel és előretolt védekezéssel reagáltak.
Úgy érzi, hogy senki nem akar békét, mindenki csak a háborúval van elfoglalva.
– Oroszországban két fontos ember van – mondja Schröder. – Putyin elnök és Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese. Az orosz meggyőződés, hogy a Nyugat tovább akar terjeszkedni a NATO-val, ezt pedig senki nem fogja hagyni Oroszországban.
Kitért arra is, hogy sokan felháborodtak azon, hogy barátságot ápol Vlagyimir Putyinnal. Ezzel kapcsolatban úgy véli, hogy amit az orosz elnök elrendelt, az rossz, és ezt el is mondta. Németországnak érdeke, hogy gazdasági és politikai kapcsolatot tartson fent Oroszországgal – ha nehéz, akkor is.
(Magyar Nemzet/Felvidék.ma)