A fenntartható vízgazdálkodásról, az árvízvédelemről, a klímaváltozásnak a térségre gyakorolt hatásáról tanácskoztak nemzetközi szakértők az EU Duna Régió Stratégia és a Magyar Tudományos Akadémia közös konferenciáján.
Vojtech Ferencz szlovák környezetvédelmi államtitkár rámutatott: Szlovákia – amely Magyarországgal közösen az EU Duna Régió Stratégia a vizek minőségét helyreállítását és megőrzését felölelő prioritási területének társkoordinátora – kiemelt témának tekinti a szennyvízkezelést, a vízkészletekkel való fenntartható gazdálkodást.
A résztvevők – akadémiai kutatók, vízügyekkel foglalkozó nemzetközi szervezetek vezetői, kormányzati döntéshozók – a Duna vízgyűjtőjének aktuális vízgazdálkodási kérdéseit országokat felölelő, makroregionális kontextusban vizsgálták.
A „Határokon átnyúló vízgyűjtő-gazdálkodás a Duna vízgyűjtőjén” című kétnapos rendezvényt megnyitó beszédében Németh Tamás, az MTA főtitkára rövid történelmi áttekintést nyújtva kiemelte: a Duna vízgyűjtőjével való fenntartható gazdálkodás határokon átívelő, közös cél.
Németh Tamás rámutatott, hogy a Magyar Tudományos Akadémián a konferencia témája kiemelt figyelmet élvez, hiszen az MTA Ökológiai Kutatóközpontban külön intézet hivatott tanulmányozni a folyót. A főtitkár az MTA ÖK Duna-Kutató Intézet tevékenységét méltatva elmondta, hogy a Magyar Tudományos Akadémia elkötelezett az EU Duna Régió Stratégia céljai mellett, teljesülésüket a tudomány eszközeivel támogatja.
Győri Enikő EU-ügyekért felelős külügyi államtitkár emlékeztetett rá: Magyarország bővelkedik természetes vizekben, ami egyszerre jár előnnyel és felelősséggel. Az államtitkár felhívta rá a résztvevők figyelmét, hogy a fenntartható vízgazdálkodás csak regionális összefogással valósulhat meg.
„A víz valamennyi erőforrás közül a legkülönlegesebb, ezért kiemelt stratégiai jelentőséggel bír” – mondta Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár. Mint elmondta, a vízkezelés nem egyenlő a vízgazdálkodással, amelyet véleménye szerint az érintett országoknak összefogva, koordinálva, fenntartható módon kell megvalósítaniuk.
Az Európai Bizottság képviseletében Normunds Popens, a Regionális és Városfejlesztési Főigazgatóság főigazgató-helyettese köszönetet mondott a Magyar Tudományos Akadémiának a nagyszabású tanácskozás megszervezéséért, és a több országot is érintő nagy dunai áradást például hozva figyelmeztetett a szoros, pontosan összehangolt együttműködés fontosságára.
A rendezvény jelentőségét mutatja, hogy a konferencián beszédet mondott az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságának igazgatója, Marianne Wenning, továbbá a Nemzetközi Duna-védelmi Egyezmény elnöke, egyben miniszterhelyettes Ermina Salkičevic-Dizdarević, valamint az EU Duna Régió Stratégia a környezeti kockázatok kezelését átfogó prioritási területének – a Magyarország mellett – társkoordinátori szerepet vállaló Romániát képviselő Olimpia Negru, aki a tanácskozás szakmai részében levezető elnöki szerepet is vállalt.
A magyar kormány részéről Győri Enikő és Illés Zoltán államtitkár mellett a magas szintű bevezető esemény levezető elnöki tisztét betöltő Medgyesy Balázs kormánybiztos vett részt a konferencián (a kormánybiztosi hivatal társszervezőként járult hozzá a tanácskozáshoz).
A konferencián a környezetvédelmi, vízgazdálkodási és árvízvédelmi témák mellett az energetikai és mezőgazdasági vízhasználatot, valamint jogi kérdéseket érintő témákat is megvitattak a résztvevők, illetve bemutatták, milyen új, innovatív módszerek és stratégiák segíthetik az EU Duna-Régió célkitűzéseit.
A kétnapos tanácskozás eredményeit az októberben, az ENSZ égisze alatt megrendezendő nagyszabású Budapesti Víz Világtalálkozón használják majd föl.
mta.hu/Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”40283,38679,26042″}
