Az adventi és a karácsonyi idő nagyon jó alkalom arra, hogy látva lássuk, mit jelent a család a Teremtő szemében.
Amikor az Atya a világba küldte Fiát, nem azzal törődött, hogy előkelő palotában szülessen, ill. különleges ételekben dúskáljon, hanem arról gondoskodott, hogy Fia rendezett családi körülmények között jöjjön a világra és nevelődjön.
Az advent és a karácsony fénye, buzdítás és erkölcsi indíték lehet arra, hogy a ma embere se ódzkodjon megvédeni a család méltóságát és életképességét. Napjainkban sajnos olyan nevelési kezdeményezésnek vagyunk tanúi, amely a családot és benne a gyermeket pusztán emberi elgondolás tárgyává degradálja, aminek következtében az ember úgy erkölcsileg, mint pszichikailag torzóvá válik. A gyermeknek nem adja meg azt a lehetőséget, hogy természetéből eredően érett férfivé és nővé fejlődjön. Erre a szörnyű rombolásra tanítóinkat és nevelőinket akarják felhasználni. Valamikor arra használták fel őket, hogy a szülők akarata ellenére ráerőltessék gyermekeinkre az ateizmust. Ma rosszabb a helyzet, mint a pártállam idején, mert manapság mindehhez a médiák sokkal erőteljesebb és fondorlatosabb befolyása is párosul, mint a múltban. Bárcsak ne hagynánk magunkat álltatni és félrevezetni (Adventi pásztorlevél 2013).
A halál kultúrája a nemzet létét fenyegeti, mert általa a nemzet elveszíti az alapvető, az önfenntartás életérzését. Vészhelyzetben áldott elődeink a nemzet érdekében életüket sem habozták feláldozni. Részünkről egyelőre nem kell ekkora áldozatot hozni, ám legyünk éberek. Ezért éberségre hívjuk fel a hatalom minden szintű és rangú képviselőit, a szülőket, az iskolák önkormányzatát és minden jóakaratú embert – írják levelükben a főpásztorok. A halál kultúráját már a csírájában el kellene utasítanunk. Ha nem így tennénk, meggyaláznánk azok áldott emlékét, akik a nemzet érdekében az életüket is képesek voltak feláldozni.
A názáreti család láttán a családok érdekében tegyünk meg minden tőlünk telhetőt. Amint a názáreti család Egyiptomba menekülve megvédte Gyermekét, úgy nekünk is kötelességünk mindenáron megvédeni gyermekeinket a veszélyes „gender ideológiától”. Bárcsak ilyen szándékkal gyúlnának ki az advent és a karácsony fényei Kárpát-medence és világszerte népünkért és minden nemzetért.
Az adventi készület hagyománya a 4. századból ered, amikor is a keresztények – a Vízkeresztkor, január 6.-án tartott keresztelkedése előtt – háromhetes előkészületi időt tartottak. Az 5. században ez a várakozás átalakult. A hívek már a Karácsonyra, Krisztus megszületésének ünnepére készülve tartottak előkészületet, a keleti egyházakban hat héten, a nyugati egyházakban négy héten keresztül.
Gábor Bertalan, Felvidék.ma
A szerző a szepsi esperes plébános.
