A Rimaszombatban megtartott zsinati ülésen a küldöttek jóváhagyták a Pálóczi Czinke István-díj megalapítását, tisztázódtak a Közalappal kapcsolatos kérdéskörök és módosult a Szeretetszolgálatról szóló törvény is.
Pálóczi Czinke István-díj
A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Zsinata VIII. ciklusának 10. ülésére november 29-én Rimaszombatban a 43 képviselőből 37 jelent meg. Az előző tanácskozás jegyzőkönyvének az elfogadása után került sor a Pálóczi Czinke István-díj tervezetének a megvitatására, amelyről már az előző zsinati ülésen is szó volt, de az akkor benyújtott javaslatot nem támogatták a jelenlévők. A zsinati tagok elé került szöveget egy négy tagú bizottság állította össze kiindulva a korábbi tervezetből. A megfogalmazott deklaráció szerint a díjat a Zsinat a közösség és református identitás megerősítésére, kiemelkedő életpályák elismerésére, a Szentírás szellemiségével összhangban álló életek felmutatása céljából kívánja megalapítani. A küldöttek vita nélkül hagyták jóvá a tervezet szövegét. A deklaráció alapján így a díjra szóló jelöléseket az átadás évében január 31-ig a Zsinati Tanácshoz kell benyújtani, de egy választási ciklusban legfeljebb hat személynek ítélhető oda a díj azon jelölteknek, akik a Zsinattól kétharmados többséget kapnak. A Pálóczi Czinke István-díjjal elismertek emlékplakettet és emléklapot kapnak, valamint ezer eurós pénzjutalmat.
Az egyház gazdálkodásáról szóló tervezet
Míg a második programpontot vita nélkül elfogadták a képviselők, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház egyházközségi, egyházmegyei és egyetemes egyházi szintű gazdálkodását szabályozó, az egyházi vagyonnal való törődés érdekében megfogalmazott törvénytervezet azonban már az első paragrafusok tárgyalása éles vitát váltott ki. A bevezetőben Géresi Róbert püspökhelyettes, aki maga is kivette a részét a tervezet kidolgozásában, azt mondta, hogy így a gazdálkodás egységes szempontok szerint lesznek feltüntetve egyházközségenként. Ezt erősítette meg Fazekas László püspök is felszólalásában, aki elmondta, hogy az egyház eddig gazdasági törvény nélkül működött és éppen ez adta az indokot egy ilyen tervezet kidolgozására. Azonban olyan vélemények is elhangoztak, hogy ami működik, miért kell szabályozni, még jobban megnehezítve így a gyülekezetek életét. Egyes képviselőknek gondot okozott a tervezetben megfogalmazott „szellemi örökség” megértése is. A vita során végül Fazekas László püspök javasolta a tervezet levételét a napirendről. Az elfogadott határozati javaslat szerint a gazdasági törvényről szóló tervezetet az illetékes bizottságoknak, illetve szakembereknek továbbítják átdolgozásra.
A Közalap működése
Ismét terítékre került a Közalap működésével kapcsolatos egyes kérdéskörök tisztázása, amelyet az építkezési kuratórium terjesztett a Zsinat elé. A beterjesztők kérték, hogy a kuratórium munkájának megkönnyítése céljából legalább 21 nappal előbb tájékoztassák a tagokat az ülés tervezett időpontjáról, mellékelve a felkészüléshez szükséges dokumentumokat. A kuratóriumi tagoknak több esetben problémát okozott a kérvényezőknél a törvény által előírt 30%-os önrész teljesítése, de a tulajdonjog megléte és bizonyítása is, ezért kérték, hogy ezen a téren is szülessen határozat. A beterjesztők arra is szerettek volna választ kapni, hogy kell-e szankciózni azokat az egyházközségeket, akik nem fizetik be az előírt támogatásukat a Közalapba. A kuratóriumi tagok kérvényezték azt is, hogy a munkájuk hatékonyabb végzéséhez a tanácskozás idejére egy adminisztrációs munkaerőt is bocsássanak a rendelkezésükre. A beterjesztéssel kapcsolatban többen is felszólaltak, végül a kérések alapján egy határozat is elfogadásra került. Ennek alapján a Zsinat elrendeli, hogy a Közalap kuratóriuma tagjainak a meghívót a kuratórium ülése előtt 21 nappal küldjék ki.
A meghívással együtt postázni kell az előző évi támogatás elszámolásának a jegyzékét, az adott évben beadott kérelmeket, valamint a közalapi befizetések jegyzékét. A határozat szövege alapján a Zsinat felszólítja a kuratóriumi tagokat a pénzügyi keret szétosztásakor a törvény betartására. A Zsinat kéri azt is, hogy az egyházmegye csak azon támogatási kérelmeket továbbítsa, amelyek összhangban vannak a Közalapról szóló törvénnyel. A Zsinat ugyanakkor megbízta a jogi bizottságot egy törvénymódosító javaslat kidolgozására, amellyel megoldhatók lesznek a további problémák. Az elfogadott határozat alapján a Zsinat megbízza az egyházmegyék tanácsait, hogy 2014. február 28-ig vizsgálják ki, hogy 2013. december 31-ig tartozó egyházközségek esetében kik a felelősek a Közalapról szóló törvény megsértéséért. A vizsgálat eredményéről az egyházközségeknek 2014. február 14-ig írásban kell tájékoztatást adni a Zsinati Tanácsnak. A vita során határozat született arról is, hogy a Zsinat 2014-től kezdődően három évig a Közalapi befizetéseket a 2013. évre meghatározott kulcsok szerint kell teljesíteni.
Szeretetszolgálati törvény
A zsinati képviselők elé került a Szeretetszolgálatról szóló törvény egyes paragrafusainak a módosítása. Ennek lényege, hogy a jóváhagyott módosítás értelmében az egyházunk központi szeretetszolgálati intézménye a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Diakóniai Központja lett. A törvény 2014. január 1-én lép hatályba.
Nyilatkozat a családról és a keresztyénüldözéséről
A zsinati ülésen szó volt a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház képviselői által megfogalmazott és aláírt a családról és a keresztyének üldözésérő szóló nyilatkozatról is, amelyhez már a többi egyház is csatlakozott. A képviselők elfogadták a beterjesztett nyilatkozatokat.
Lelkésztovábbképzés rendje
A tárgyalási pontok közé került Rácz Elemér zsinati lelkészi képviselő indítványa is a lelkésztovábbképzés rendjéről szóló szabályzat 7 paragrafusa 3. cikkének egy d ponttal való kiegészítésére, amely szerint a Zsinati Tanács adjon felmentést a kötelező lelkészképesítésen való részvétel alól azoknak is, akik előre nem látott kényszerítő körülmény, elháríthatatlan akadály miatt gátolva vannak a kötelezettség teljesítésében. A vita után a lelkészképesítés rendjéről szóló szabályzat 7. § (3) bekezdésének a) pontja módosult úgy, hogy a pótlás kötelezettsége alól a Zsinati Tanács azoknak adhat felmentést, annak a lelkészi személynek, aki „Külföldön teljesít egyházi szolgálatot, vagy ösztöndíjasként teológiai tanulmányokat folytat külföldön, vagy három év alatti gyermek édesanyja.”
Jogértelmezés
Rákos Lóránt zsinati tanácsos az egyházközségek kérése alapján jogértelmezést kért arra vonatkozólag, hogy pótpresbiter is választható-e egyházmegyei gondnoki, világi főjegyzői vagy zsinati világi rendes és pótképviselői tisztségre? Annak ellenére, hogy az erre vonatkozó törvény egyértelműen kimondja, hogy csak azok választhatóak ezekre a tisztségekre, akik valamely egyházközségben presbiteri tisztséget töltenek be, a Zsinat határozatban erősítette meg a törvény ezen paragrafusát kimondva, hogy pótpresbiter a nevezett tisztségekre nem választható.
Eseti bizottság jelentése
A zsinati tagok elé került az eseti bizottság jelentése is, amely feladatul kapta, hogy vizsgálja meg a Szlovákiai Református Keresztyénség Megújulásának Konventje címet viselő tömörülést létrehozó, annak memorandumát aláíró lelkészi jellegű személyek magatartását minden iratra és cselekményre kiterjedően, hogy történt-e olyan fogadalomszegés, amely kimeríti valamely fegyelmi vétség tényállását. A jelentéssel kapcsolatban érdemi vita nem alakult ki. Határozat született azonban arról, hogy a Zsinat tudomásul veszi az eseti bizottság által elkészített jelentést.
Calvin János Teológiai Akadémia
Az utolsó, 10. napirendi pontként szerepelt a Calvin János Teológiai Akadémia új szervezeti és működési szabályzata tervezetének az elfogadása. Mivel a felszólalók több pontban is módosítást eszközöltek volna, végül a javaslatot elnapolása és újrafogalmazása mellett döntöttek a zsinati képviselők.
Reformata, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”43017,43010,42930″}
