Az uniós tagországoknak címzett ajánlásokat fogadott el december 9-én Brüsszelben a szociálpolitikai kérdésekben illetékes tagállami tárcavezetők tanácsa a hatékony romaintegrációs intézkedésekről. Bauer Edit a roma nők integrációjára irányuló stratégiák kérdésére hívta fel a figyelmet.
Az ajánlások tartalmát az Európai Bizottság dolgozta ki és terjesztette elő közel fél évvel ezelőtt, annak alapján, hogy áttekintette a magyar EU-elnökség alatt, 2011-ben elfogadott uniós keretstratégia megvalósításának korántsem kielégítő tapasztalatait.
A tagállami kormányokat megtestesítő tanácsban történt elfogadással most az első jogi relevanciájú – bár szigorúan véve nem kötelező erejű, csupán nyomatékos ajánlásokat megfogalmazó – uniós dokumentum született meg arról, hogy melyek a tagállamok teendői a romák társadalmi befogadásának gyorsítása érdekében.
Bauer Edit az Európai Parlament december 9-i plenáris ülésén a roma nők integrációjára irányuló stratégiák
téma kapcsán szólalt fel. A roma nők helyzetével kapcsolatban kiemelte a Foglalkoztatás és Szociális Ügyek Szakbizottság véleményéből azt a tényt, hogy a roma nők jelenléte a munkaerőpiacon rendkívül alacsony.
„A diszkrimináción és a regionális munkanélküliségi rátán túl fokozott figyelmet kell fordítani a foglalkoztathatóság kérdésére.
A roma nők csupán 68%-a írástudó, és csak 64%-uk iratkozik be iskolába, ebből kifolyólag az alulképzettség súlyos hátrányt jelent a roma nők számára a munkaerőpiacon.
A helyzet kulcsát az oktatásügyben kell tehát keresni, a roma fiatalok, a roma lányok munkanélküliségén ugyanis a youth-guarantee nem tud hatékonyan segíteni” – mondta Bauer Edit (MKP) EP-képviselő.
Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy Magyarország frissíti a maga romastratégiáját, mert az utóbbi 3 évben fontos változások történtek az egészségügyben, az oktatásban és a szociális ellátórendszerben is, és ezeket szerinte a romaintegrációs stratégiában is érvényesíteni kellene.
„Bátorítottuk a (Európai) Bizottságot és a következő elnökséget is, hogy vegyék komolyan ezt a témát, mert ez egy közös európai téma” – fogalmazott a magyar tárcavezető.
A miniszter kijelentette, hogy ezen a téren elismerés a magyar törekvések számára az is, hogy hétfőn találkozott Henri Malosse-szal, a munkaadókat, munkavállalókat és civil szervezeteket tömörítő Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnökével, aki meghívta, hogy februárban tartson előadást a bizottságban az európai romaintegrációról. Balog Zoltán is meghívta Budapestre Malosse-t, aki novemberi látogatása után tavasszal azért utazhat Magyarországra, hogy beszámoljon arról, a munkavállalók, munkaadók és civil szféra hogyan látja ezeket a folyamatokat.
Henri Malosse a miniszter elmondása szerint a magyar ügyek megítélésével kapcsolatban biztosította őt arról, hogy elismeri és maximálisan támogatja azt, ahogyan a kormány a saját erejéből igyekszik „egy csőd szélére került országot rendbe rakni”.
„Ezt egyetlen egy országban sem fogja szégyellni elmondani” – számolt be Balog Zoltán Henri Malosse-szal folytatott tárgyalásairól.
Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnöke nyilatkozatban üdvözölte, hogy mind a 28 uniós ország képviselője csatlakozott a romák élethelyzetének javítását célzó kötelezettségvállalásokhoz.
„A romaintegráció kulcsa most már a tagállamoknál van, és fontos, hogy a szavakat tettek kövessék. Nem fogunk habozni, hogy emlékeztessük az EU-országokat vállalt kötelezettségeikre, és biztosítsuk azt, hogy e kötelezettségeiknek eleget is tegyenek” – hangsúlyozta Reding.
Andor László, a foglalkoztatási és szociálpolitikai kérdésekért, valamint a társadalmi befogadásért felelős magyar EU-biztos kiemelte: a tagállamoknak a 2014 és 2020 közötti uniós középtávú költségvetési időszakban a roma közösségek megsegítésére rendelkezésre álló, jelentős uniós támogatási pénzeket saját nemzeti hozzájárulással kell kiegészíteniük, és minden szinten meg kell mutatkoznia arra irányuló politikai szándékuknak, hogy biztosítsák a pénz célirányos, hatékony elköltését.
Az ajánlások négy területre – az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügyi ellátás és a lakhatás területére – összpontosítanak. Útmutatásokat tartalmaznak a tagállamok számára ahhoz, hogy miként lehet megakadályozni a stratégiai célkitűzések helyi szintű ellehetetlenülését, illetve miként lehet összehangolni a jogegyenlőség érvényesítésére és a nyomor elleni fellépésre irányuló politikai intézkedéseket. A tagállamoknak az Európai Szociális Alapból rendelkezésre álló pénzügyi források legkevesebb 20 százalékát kifejezetten a társadalmi befogadást szolgáló politika céljaira kell felhasználniuk.
