Erősen kötődik a Felvidékhez is a budapesti Szépművészeti Múzeum július második feléig látható időszaki tárlata. Az MS mester és kora című kiállítás a késő középkori magyarországi művészet legjelentősebb alkotóját, az MS szingóval ismert mester műveit és a hozzákapcsolódó alkotásokat vonultatja fel. Az időszaki kiállításhoz számos rendezvény, szervezett tárlatvezetés kapcsolódik.
MS mester legismertebb alkotása a selmecbányai Alexandriai Szent Katalin-templom egykori főoltára.
E monumentális remekműből fennmaradt hét táblaképet most először láthatja együtt a nagyközönség.
Az április első felében megnyitott tárlat közel száz műalkotást mutat be. Mindamellett térképek, makettek, ötvöstárgyak, valamint korabeli dokumentumok segítik közelebb hozni a késő középkor művészetét. Mindeközben nemzetünk 15. és 16. századi fordulójának történelme is felelevenedik.
(Fotó: szepmuveszeti.hu)
Az ismert alkotások mellett az MS mesternek tulajdonított több, mostanában beazonosított művet is megcsodálhatunk a kiállításon. Az MS mester és kora tárlat az esztergomi Keresztény Múzeummal és további mintegy húsz kölcsönző intézménnyel együttműködve jött létre.
„A kiállítás előkészítésekor történészek, művészettörténészek és restaurátorok dolgoztak együtt azon, hogy meghatározzák az MS mestert körülvevő művészeti közeget és rekonstruálják a selmecbányai oltárképek társadalmi, történelmi és egyházi hátterét” – olvasható a Szépművészeti Múzeum honlapján.
(Fotó: szepmuveszeti.hu)
Mint folytatják: „az elemzések és vizsgálatok eredményeként a kiállítás tisztább képet ad MS mesterről: egy sor új festményen és rajzon azonosítja a művész keze nyomát, egyúttal bemutatja azt az izgalmas stíluskritikai attribúciós folyamatot is, amely – kutatói műhelymunkaként – többnyire rejtve marad a múzeumlátogatók előtt.”
A tárlat részben igyekszik egy történelmi összefoglalót nyújtani az említett időszakról, a Jagelló-korról.
A kiállítás központi eleme a selmecbányai templom főoltára. Ugyanakkor bepillantást enged a felvidéki bányavárosok mindennapjaiba.
A selmecbányai oltáron kívül eddig mindössze egyetlen művet ismertünk, amelyen MS mester elhelyezte a monogramját: egy zenélő szerelmespárt ábrázoló rajzot. Ez a mű és az MS mester inaséveiről tanúskodó újonnan azonosított gyakorlólapok állnak a tárlat következő részének fókuszában.
Ez a kiállításrész nagy hangsúlyt fektet a művész és Dürer kapcsolatára is. A következő egység középpontjában Paul Vinck és Anna Heckl epitáfiuma áll, amely talán a legfontosabb új mű, amelyet MS mesternek tulajdonítunk – magyarázza az ismertető. A tárlat foglalkozik a bécsi Szent István-székesegyház, valószínűleg a szintén MS mester által festett, két női szentet ábrázoló falképegyüttesével is.
A Szentháromság tér sárkán lévő templom (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma, archív)
A záró szekció a művészettörténeti kutatásokra fókuszál. Ezáltal a látogatók képet kaphatnak arról, hogy a restaurátorok műhelyeiben milyen komplex vizsgálatoknak vetik alá a több száz éves műtárgyakat és ezek hogyan segítik a művészettörténészek munkáját.
Az Alexandriai Szent Katalin-templom Selmecbánya egyik ékköve
A 15. század végén épült Alexandriai Szent Katalin-templom számos kincset őriz. A késő gótikus templomot 1500-ban György esztergomi érsek szentelte fel. A templom főoltára és a szószéke a barokk korból maradt ránk. A jelenlegi főoltárkép a templom védőszentjét, Alexandriai Szent Katalin eljegyzését örökíti meg. Az oltártól jobbra Szent Margit, balra Szent Borbála szobrát helyezték el.
A templom 15. századi berendezéséből egy kereszt, Szűz Mária késő gótikus szobra és a keresztelőkút maradt fenn. Az eredeti főoltár a kiváló M.S. mester műhelyéből került Selmecbányára.
A régi oltár Szent Barbara és Szent Katalin szobra a helyi galériában található. Az eredeti oltár képei is elkerültek a templomból. A Királyok imádása jelenet a lille-i Musée des Beaux-Arts tulajdona, a Mária látogatása Erzsébetnél című kép a budapesti Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében van, négy kép az esztergomi Keresztény Múzeumban (A Keresztény Múzeum négy festményét Koháry-Coburg herceg tulajdonából vásárolta Simor János 1891 előtt.) látható.
Az Alexandriai Szent Katalin-templom jelenlegi oltára (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma, archív)
Ezek a Krisztus az Olajfák hegyén, Keresztvitel, Kálvária és a Feltámadás című táblaképek. Az Úr születésének képe a szentantali templomban található, egy pedig elveszett.
A selmecbányai Szent Katalin-templomról bővebben ITT írtunk.
A múzeumbeli kiállításhoz rendhagyó tárlatvezetések is kapcsolódnak. Ezeken a tárlatvezetéseken a kiállítás kurátorai, vagy meghívott szakértő vendégek mesélnek az MS mestert övező izgalmas rejtélyekről. A tárlatvezetésről bővebben ITT olvashatnak. A kiállításról további érdekességek ITT olvashatóak.
PP/Felvidék.ma
