Január 22-e jeles nap naptárunkban. Ekkor fejezte be Kölcsey Ferenc a Himnuszt, és 1989 óta ezen a napon ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját. Ebből az alkalomból intézményünket, a kassai Márai Sándor Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és Alapiskolát január 24- én két neves közéleti személyiség, Csáky Pál vegyészmérnök, politikus, közíró, Szlovákia volt miniszterelnök-helyettese és Dunajszky Géza pedagógus, népművelő, karnagy és közíró látogatta meg. Az alapiskola nyolcadikos osztályos tanulói és a harmadikos gimnazisták voltak azok a szerencsések, akik egy rendhagyó történelemórán vehettek részt az írókkal.
Csurkó Éva igazgatónő sok szeretettel üdvözölte a vendégeket, majd átadta a szót Dunajszky Gézának, aki, mint kiderült, Kassától nem messze, a festői szépségű Debrődön született.
Az író két novelláskötetét mutatta be. A Kínterhes évek és az Arcok és sorsok című köteteiben igaz történeteket dolgozott fel. Írásain keresztül visszarepített bennünket a múltba, nagyapáink idejébe, amikor a Beneš-dekrétumok értelmében a felvidéki magyarok a jogfosztottság, a hontalanság és megalázottság keserű éveit élték. Többek között mesélt a debrődi fiatal leventékről, akik közül kilencen soha nem tértek haza, valószínűleg a munkatáborok süllyesztőiben vesztek el. A szerző arra biztatta a tanulóinkat, hogy merjenek nagyot álmodni és az álmaikért tegyenek is. Tanuljanak, olvassanak, nyelveket sajátítsanak el, hogy álmaik megvalósításához hasznos eszközöket szerezzenek. Ezen az úton anyanyelvük a legértékesebb, legkönnyebben felhasználható segédeszköz. A siker érdekében pedig egy adag tudás mellé tegyenek három adag szívet és lelket is, mert csak így lesznek a sikereik mellett boldog emberek is.
Majd Csáky Pál mutatkozott be a diákoknak. Először a magyar kultúra, valamint az identitás fontosságáról beszélt, amivel rohanó világunkban is foglalkozni kell, hiszen ez ad biztos támpontot, amibe mindig kapaszkodhatunk. Hangsúlyozta továbbá, hogy a kultúra segítségével irányíthatjuk a sorsunkat, és ennek köszönhetően egyéniségekké válhatunk. Csáky kitért az anyanyelvi oktatás fontosságára, valamint a magyar nyelv szépségére, gazdagságára is, amely a világ egyik legértékesebb nyelvei közé tartozik. Megjegyezte, hogy a magyar nyelv logikájának köszönhetően is nemzetünk – kis nemzet létére – számos Nobel-díjast adott a világnak, ezért is fontos ápolnunk a nyelvünket. A nyelvtanulás terén rámutatott a felvidéki diákok többletmunkájára, hisz idegen nyelveket is tanulniuk kell, és ha szülőföldünkön akarunk maradni, az állam nyelvét is tökéletesen el kell sajátítani, ám ez a többletmunka meghozza a gyümölcsét. A felvidéki magyar diák többet tanul, de többet is ér, könnyebben boldogul a kinyílt világunkban. Csáky Pál a diákoknak bemutatta a közelmúltban megjelent könyveit is, amelyek témái kisebbségi létünk valós eseményeire, a benünket érintő kérdésekre reagálnak. Végezetül felolvasott egyik könyvéből egy olyan történetet a diákoknak, amelyben egy felvidéki diáklány történetével ismerkedhettünk meg, aki nyelvtudásával kivívta környezete elismerését, és tiszteletét.
Sokat kaptak diákjaink ettől a rendhagyó történelemórától. A felvidéki kortárs dokumentumirodalom két jelentős egyéniségét ismerhették meg, kiknek könyveit érdemes lesz elolvasni.
Tóth Mónika, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”43762,43277,43243″}
