HISZÜNK címmel rendezett konferenciát a Selye János Egyetem Református Teológiai Kara, melyben a XXI. századi, felvidéki sorskérdésekről, a szlovákiai magyar oktatásügy helyzetéről és annak kitörési pontjairól értekeztek a meghívott előadók.
A konferenciáról ebben az írásunkban számoltunk be, most pedig a Selye János Egyetem rektorhelyettesének előadásáról írunk részletesebben. Juhász György A szlovákiai magyar felsőoktatás jelene és jövője a magyar oktatási nyelvű középiskolai hálózat tükrében című előadásában arra mutatott rá, hogy a magyar nemzetiségű diákok körében nagy a lemorzsolódás, ami kihat a szlovákiai magyar tannyelvű felsőoktatásra is.
Alulképzettek a felvidéki magyarok
A 2021-es népszámlálás eredményeit alapul véve elmondta, a felvidéki magyar közösség mintegy 8,5%-át teszi ki az összlakosságnak. A magyarok iskolázottsági szintje elmarad a többségi nemzetétől. A magyar nemzetiségűek közül közel 41 ezren rendelkeznek felsőfokú végzettséggel (Mgr.), a legtöbben középfokú, érettségi nélküli szakmunkásképzőt végeztek (számuk meghaladja a 105 ezret), de nagy arányban vannak jelen az alapfokú végzettséggel rendelkezők (66 ezren). Százalékokban: míg alapfokú végzettséggel a felvidéki magyarok 15,66 százaléka rendelkezik, addig a középfokú szakképzésben alig 13 százaléknyian szereztek érettségit, gimnáziumi érettségivel pedig csupán 6 százalékuk rendelkezik. A felsőfokú tanulmányok esetében alapfokú képzéssel (Bc.) a magyar nemzetiségűek 2,35 százaléka rendelkezik, mesterszinttel 9,71 százalék, ám doktori képzést csupán 0,57 százalékuk szerzett, ami jóval alulmarad az összlakossághoz képest.
A szlovákiai felsőoktatásban mintegy 135 ezren tanulnak – ebből kétezren magyar nyelven
A Tudományos és Műszaki Információs Központ (https://www.cvtisr.sk/) adatait feldolgozva elmondta, Szlovákiában húsz közszolgálati felsőoktatási intézmény van, összesen 103 ezer nappali hallgatóval és mintegy 17 ezer levelező tagozatos hallgatóval. Magánegyetemen 15 ezren, a további állami felsőoktatási intézményben történő képzésben (katonai, rendőri, egészségügyi) további 3 ezer hallgató vesz részt. Összlétszámuk tehát 135 ezerre tehető. Hozzátette, a felsőoktatásban már nincs kimutatás arról, hogy milyen nemzetiségűek a hallgatók (a középiskolákban még vezetik). Ezért nehéz például azt is megmondani, hogy a magyarországi felsőoktatásban mennyi felvidéki magyar tanul: a 42 600 külföldi hallgató között biztosan akad szlovák állampolgár is.
Hallgatói létszámok a magyar tannyelvű képzésekben
A hallgatói létszámokról szólva továbbá elmondta, a szlovákiai egyetemen tanulók összlétszáma a 2024/25 -ös akadémiai évben 137 680 hallgató volt. A Selye János Egyetem mindhárom karán, nappali és levelező tagozaton, mindhárom képzési szinten 1632 hallgató tanul magyar nyelven, így az egyetem a szlovák felsőoktatásban 1,2 % aránnyal van jelen, 1,35 % az államilag finanszírozott közszolgálati intézmények esetében. A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának 435 hallgatójából megközelítőleg 300 hallgató részesül magyar nyelvű képzésben. Emellett a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén 50 hallgató vesz részt magyar nyelv és irodalom tanári és egyéb nem tanári programokban. Az Eperjesi Egyetem Magyar Nyelv és Kultúra Intézetének 20 hallgatója van magyar nyelv és irodalom tanárképzés szakon. Tehát magyar képzésben mindössze 1,45 százalék tanul a szlovák felsőoktatásban.
Felvidéki oktatói létszámok, tudományos utánpótlás
Juhász György az oktatók számáról elmondta, a felvidéki magyar felsőoktatási intézmények közül a Selye János Egyetem magyar nyelvű képzéseiben 120 egyetemi oktató és 8 kutató vesz részt, a Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának magyar nyelvű képzéseiben 31 oktató, a Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének 8 oktatója van. Az Eperjesi Egyetem Magyar Nyelv és Kultúra Intézetének mindössze 4 oktatója van a magyar nyelv és irodalom tanári párosításban. A felvidéki tudományos utánpótlás képzése kapcsán megjegyezte, a magyar felsőoktatási intézmények doktori programjában mindössze 59 hallgató vesz részt, ebből a Selyén 50 hallgató, Nyitrán 4, a Comeniuson pedig 2 hallgató.
Az alapiskolától az érettségiig kétezer magyar diák morzsolódik le
A Selye János Egyetem rektorhelyettese egy nagyon érdekes jelenségre is felhívta a figyelmet. Konkrét évfolyamon példázva mutatta be, milyen magas a lemorzsolódás a felvidéki magyar diákság körében. Míg 2010-ben 3552 gyermeket írattak magyar iskolába, ezek közül 2019-ben T9- monitor tesztelésen (magyar nyelv és irodalom tantárgyból) már csak 2466 diák vett részt, akik közül 2024-ben 1494 diák érettségizett (magyar nyelv és irodalom tantárgyból).
Tehát az első 9 év alatt eltűnt a magyar tannyelvű alapiskolákból több mint ezer felvidéki magyar diák, majd a középiskolából újabb ezer.
Szlovákiában a 2023/2024-es tanévben összesen 688 középiskola 40 950 diákja tett érettségi vizsgát. Magyar nyelv és irodalom tantárgyból 55 középiskola 1494 diákja (3,64 %) érettségizett – legtöbben, 827-en szakközépiskolában, 604-en gimnáziumban, 28-an sportiskolában és 35-en művészeti irányzatú középiskolában.
A közel 1500 érettségiző 20 százaléka nem tanul tovább, mondta, a többi diák viszont nem feltétlenül tanul tovább a szlovákiai magyar (vagy magyarul is oktató) felsőoktatási intézményekben, hiszen nagy a konkurencia nemcsak a szlovák egyetemek, de a környező országok egyetemei között is, ami természetesen kihat az intézményrendszer fenntarthatóságára is – jegyezte meg.
Megoldási javaslatok
Juhász György elsődleges feladatnak azt tartja, hogy meg kell keresni a szlovákiai magyar iskolahálózaton belüli lemorzsolódás okait, majd megoldásokat találni és intézkedéseket foganatosítani ennek a folyamatnak az enyhítésére. Mint mondta, meg kell fogalmazni a felvidéki magyarság oktatásügyi stratégiai céljait és tenni a megvalósulásukért. Ennek egyik fontos alapfeltétele lenne szerinte a regionális kutatások megvalósításának támogatása (oktatásügyi kutatások, általános és középiskolai hálózat optimalizálása).
„Az ilyen jellegű kutatások szlovák állami pályázati forrásokból történő támogatása nehézkes, mert a kimeneteket nem mindig lehet ún. scientometriailag minőségi folyóiratokban megjelentetni, azonban magyar közösség számára rendkívüli módon fontosak“ – zárta előadását.
Szalai Erika/Felvidék.ma
