Nagyon szép napsütéses napot fogtak ki a Lévai Magyar Asszonyok Ligája hölgyei júniusi kirándulásukhoz. Mostani célpontjuk a Balaton fővárosa, Keszthely, és az élet forrása, Hévíz volt.
Újabb közösségépítő kirándulást szervezett a Lévai Magyar Asszonyok Ligája. Tudvalévő, hogy Léván 12 civil szervezet és intézmény működik, mindegyik legjobb tudása, módja s tehetsége szerint teszi a dolgát becsülettel a sajnos már csak alig tíz százaléknyi magyar lakosság érdekében. Ami viszont nagyon elterjedt az emberek körében, hogy a Kosztolányi Magdolna elnöknő által szervezett kirándulások remekre sikerülnek, általában minden résztvevő nagy megelégedésére. Meg is jelennek rendre a kirándulásokon Csemadok tagok, a Reviczky Társulás, a Lévai Szent László Kör képviselői, katolikusok, reformátusok, tanárok, diákok, idősebbek, fiatalabbak egyaránt.
A mostani célpont a Balaton fővárosa, Keszthely, és az élet forrása, Hévíz volt, de nem is Keszthelyen, meg Hévízen volt a hangsúly, habár az ismerd meg hazádat gondolat sem elhanyagolható s az anyaországgal való kapcsolat, esetleg a vedd a magyart mozgalom céljainak megvalósítása sem mellékes, hanem, hogy minden kirándulás tényleg közösségépítő esemény is egyben.
Ezúttal is szövődtek új barátságok, ismeretségek az út során. Voltak olyan résztvevők is, akik eddig be sem tették a lábukat például a Csemadok, vagy a Reviczky Házba, de kirándulni szeretnek. Ezekkel az emberekkel az út során volt módjuk a szervezettebb életet élő tagoknak elbeszélgetni, kontaktust cserélni és „becserkészni” őket a közösségi életbe. A liga tagjai ebben is elöl járnak, hiszen hölgyekről lévén szó, nagyon kedvesek, barátságosak, egyébként is a lévai asszonyok nagyon aktívak, lelkesek, megbízható partnerek..
A júniusi kirándulásukhoz ráadásul nagyon szép lélekmelegítő, napsütéses napot fogtak ki a szervezők és hát az úticél is remek választás volt.
Keszthely 765 éves múltjával, páratlan látnivalóival, sajátos épített és természeti értékeivel méltán viseli a „Balaton fővárosa” címet. A patinás városkép, a különböző korok történelmi örökségének találkozása, a világhírű Festetics kastély, a Balaton egyetlen korhűen felújított szigetfürdője sajátos hangulatot kölcsönöz a városnak. Gazdag kultúrtörténetével, évszázadokra visszanyúló iskolavárosi hagyományaival, változatos programkínálatot nyújtó színházával Keszthely ma is idegenforgalmi és szellemi központja a környéknek. Hangulatos éttermekben, kávézókban, esti-éjszakai szórakozóhelyekben sincs hiány a városban.
Keszthelyen és környékén kivételesen szerencsés módon minden együtt van, ami egy kellemes nyaraláshoz szükséges. A város adta lehetőségeken túl a Keszthelyi-hegység és a Kis-Balaton egyedülálló állat- és növényvilágával számos kellemes kirándulási lehetőséget, túraútvonalat kínál, gyalogosan, kerékpárral, vagy akár lóháton. érdemes meglátogatni a fenékpusztai római kori erőd romjait, és kihagyhatatlan egy környékbeli bortúra vagy a sétahajózás a Balatonon. Esőben is egész napos programot nyújt a Festetics kastély kiállításának megtekintése, és a város többi múzeuma is.
Elsőként a hölgyek is a kastély megtekintése mellett döntöttek. Természetesen helyi idegenvezetőt fogadtak, Tóth Adél személyében, aki alapos felkészültséggel mondta el a legfontosabb tudnivalókat s vezette végig a csoportot a múzeum tárlatán. A barokk kastély építését 1745-ben Festetics Kristóf kezdte el. Az akkor 34 termes épületet a XVIII. és XIX. században háromszor átépítették, bővítették, így ma 101 helyiséggel büszkélkedhet.
Az U alakú egyemeletes épületet Festetics Kristóf fia, Pál bővítette, az ő nevéhez fűződik a mai múzeumi bejárat. Festetics Pál fia, Festetics György 1792 és 1804 között kialakíttatta a kápolnát és megépíttette a kétemeletes könyvtári szárnyat, amelynek – eredetiben megmaradt – bútorzatát Kerbl János keszthelyi asztalos készítette. A könyvek között több régi enciklopédia és régi nyomat található. A második világháború nem okozott komoly pusztítást a városban, a Festetics-kastély bútorzata és könyvtára épen maradt.
A kastély egy része a II. világháború végétől szovjet hadikórház, aztán magyar laktanya, majd egyetemi kollégium volt, de otthont adott a városi könyvtárnak és a zeneiskolának is. Ez az ország negyedik legnagyobb, ugyanakkor legigényesebben helyreállított és berendezett kastélya. A Festetics-kastély Keszthely kiemelkedő jelentőségű műemléke, ma az egész épület múzeum. A város minden évben több kulturális eseménynek ad helyet, amelyek egy részét a Festetics-kastély dísztermében szervezik. A felújítás után az új múzeumépületben állandó vadászati múzeum nyitotta meg kapuit.
Az új épület tetőterében a történelmi modellvasút kiállításon Európa egyik legnagyobb terepasztala látható. A kastély parkjába a díszes főkapun juthatunk be. Az előkertet Festetics György gróf mellékalakokkal kiegészített bronzszobra és egy nagy szökőkút díszíti. A sétányok ősöreg fák között kanyarognak, köztük 400 éves is akad. A kastélykert hátsó traktusában áll a kocsiház és istálló díszes épülete, amelyben a Hintómúzeumot találjuk. A kastély 500 éves pincerendszerében 2005 óta helyet kap a Balatoni Borok Háza, amely borkóstolóval egybekötött tárlatvezetést kínál.
A kastély megtekintése után autóbuszból tekintették meg a kirándulás résztvevői a város, belvárostól távolabbra eső főbb nevezetességeit, mint a Festecsics Mauzóleumot a Szent Miklós temetőben, az Asbóth-házat, a Balatoni Múzeumot, a Helikon-emlékművet, a Pannon Egyetemet, majd a sétálóutcától kezdve ki-ki kedve szerint látogathatta meg Keszthely további nevezetességeit, vagy térhetett be egy-egy hangulatos vendéglőbe, illetve cukrászdába.
Említésre méltó az egykori és jelenlegi városháza épülete, a Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom, és nem utolsó sorban a város Népviseletes Babamúzeuma.
1999-ben Pünkösd napján lépett be az első látogató Közép-Európa legnagyobb babamúzeumába. A kerámia és porcelánfejű, -kezű és -lábú babákat textiltestek fogják össze. A történelmi Magyarország népviseleteit, iparos- és polgáröltözeteit közel félezer baba prezentálja. Külön két vitrinbe került a mintegy 120 figurából álló erdélyi gyűjtemény. A különleges fénytechnikával megvilágított épületegyüttesek a korabeli falvak hangulatát tükrözik.
Itt találkozhatunk több mint három tucatnyi festett és faragott székelykapuval, mely a székelyföld lenyűgöző sajátja. Havasi „szálák”, köznemesi kúriák, csíki- és háromszéki fazsindelyes házak, Somogyból csökölyi nádfedeles porta, Nyitráról svábház, Fertődvidéki tornácos házak, szél- és vízimalmok, taposókutak 1:25 méretarányú – anyagában és formájában is hű – kicsinyítései teszik a látogatókat tér- és időutazóvá.
A kultikus építészet is helyet kapott a kiállításon. Kisebbített formában is érzékelhetők a szatmári és máramarosi fatornyos templomok és haranglábak térölelő óriásai. A csíkkozmási erődtemplom védfalai mögé eltemetett papok sírjait is láthatják, kik közel fél évezreden keresztül óvták híveiket a betolakodó tatároktól és törököktől. Török Tibor és fiai helytörténeti jelleggel bemutatják gyűjtésük féltett darabjait, a XVIII. századi fenékpusztai sószállító Főnixet (3,2 m hosszú), a Stella nevű luxushajót és Judittát, a szekérszállító kompot, amely Fenék és Bottyán között vitte utasait.
A gróf Festetics György által szerződtetett trieszti hajóács – Borni Antal – papíron maradt hadihajója most 200 év után – igaz kicsinyítve – életre kelhetett. Nem hiányzik a gyűjteményből a portyázó törököt jámborító XVI. századi Dunáról lehozott katonai naszád sem. Erdélyben készült el a halászok által a század elején még használatos bödönhajó. Eredeti módon egy fatörzsből faragta a szentegyházi mester. A pompásan felújított közel 200 éves épületben így megláthatjuk nem csak azt, hogy miben laktak és jártak, hanem azt is, hogy mivel közlekedtek őseink a Balatonon.
Ami pedig a múzeumban abszolút egyedülálló és semmihez sem fogható, az a 4.5 millió darab, 28 millió éves pannon-tengeri csigából készült Csigaparlament óriásmakett. Készítette Miskei Ilona néni, aki 1920-ban született, és 1975-tól 14 éven át 4.5 millió pannon-tengeri csiga felhasználásával felépítette a világon egyedülálló makettjét. Az ország különböző bányáiból származó 28 millió éves őstengeri maradványokat a budapesti parlament díszítéseit utánozva válogatta. 1999-ben külföldi vevőket elutasítva, a keszthelyi Viselettörténeti Múzeum gondjaira bízta.
A belváros nevezetességei megtekintése és egy–két emlékfotó készítése Festetics György ülőszobránál után, a kirándulók Hévíz felé vették útjukat, ahol megmártózhattak a világhírű élet forrásában.
Hévízen a természetes gyógyítás és az egészségmegőrzés szinte minden eleme megtalálható, melyek apró részecskeként egymáshoz illeszkedve kerek egészet alkotnak. Ez a kerek egész egyszóval úgy írható le, hogy egészség. Az elemeknek önmagukban is gyógyító hatásuk van, de az együttes jelenlét magasabb hatékonysággal alkalmazható a gyógyítás, rehabilitáció és az egészségmegőrzés során egyaránt. Ha Hévíz, akkor a gyógyító elemek közül mi mást is lehetne az első helyen említeni, mint a termáltóban való fürdőzést. A víz lágy, selymes simogatása és a lebegés érzése, a ringatózó lótuszok, a víz gyógyító illata, a fák zöldellő lombkoronája nyugtatja az idegrendszert, s együttesen a gyógyulás pszichikai elemét jelentik. Megtapasztalni azt, ahogyan a vízcseppek apró gömböcskékhez hasonlóan masszírozzák testünket, egyedülálló a világon.
A hévízi gyógytó nemcsak a fürdőzés élményét adja, hanem a tradicionális gyógykúrák és az egészségmegőrző wellness kúrák alapját jelenti. A hévízi gyógyhatások kiinduló alapja tehát a fürdőkúra, de emellett több olyan egyedi gyógyterápiás kezelést is ki kell emelni, mint például az iszappakolás, a híres súlyfürdő, a gyógymasszázsok, valamint az ivókúra. Ebben a kis ékszerdoboznak belillő városban természetesen nemcsak gyógyulni lehet, hanem csodás hely arra, hogy megőrizzük testünk aktív fizikai állapotát, erősítsük szellemi frissességünket, valamint megtaláljuk a lelki harmóniát, a nyugalmat, még ha csak egy napra is, mint ahogy az esetben is történt.
Ez a kirándulás is, mint általában a Kosztolányi Magdolna elnöknő által szervezett mindegyik ismét tökéletesre sikerült, aki eljött, tényleg nem bánta meg.
Wirth Jenő, Felvidék.ma
