Szeptember 24-én a szlovák parlament is ratifikálta az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási megállapodást. A 134 jelenlévő képviselő közül 132-en szavaztak a megállapodás mellett.
A megállapodás alapján elkezdődik az uniós és az ukrán szabályozás összehangolása, lehetővé válik a piacokhoz való kölcsönös hozzáférés; a megállapodás egy átfogó szabadkereskedelmi övezetről szóló egyezményt is magában foglal, amelynek az életbe léptetését azonban 2015 végéig elhalasztják. A szabadkereskedelmi megállapodás megszünteti az importvámokat, és tiltja a további kereskedelmi korlátozásokat, bár például a mezőgazdasági termékek esetében fenntart bizonyos korlátozásokat és átmeneti időszakokat.
Ukrajna belépése a világ legnagyobb egységes piacára több mint egymilliárd eurós exportnövekedést jelenthet az országnak évente, elsősorban a textil-, élelmiszer- és az acélipar területén. Felgyorsul a vízumliberalizáció is, és az egyezmény értelmében Ukrajna a jövőben részt vehet a közös csúcstalálkozókon is.
A társulási megállapodás gazdasági része 2016 januárjától lépne érvénybe, ehhez azonban az unió valamennyi tagországának ratifikálnia kell azt. Az Európai Parlament és Ukrajna a múlt hét folyamán egy időben ratifikálta a megállapodást, az ukrán parlamentben 355, az Európai Parlamentben pedig 535 képviselő támogató szavazatával.
A megállapodás politikai részét a felek még márciusban – Viktor Janukovics ukrán elnök megbuktatása után – aláírták, a gazdasági részt pedig már Petro Porosenko jelenlegi ukrán elnök írta alá júniusban.
A szlovák parlament 95 szavazattal elfogadta továbbá az ukrán válságra reagáló nyilatkozatot is, amelyet a külügyi bizottság készített elő. Az ezzel kapcsolatos vitában 20 képviselő szólalt fel, miközben a parlament a szokásos módon két részre oszlott. Amíg az ellenzék Robert Fico kormányfő uniós szankciókkal kapcsolatos kijelentéseit bírálta, a Smer-SD képviselői megvédték a pártelnöküket.
A nyilatkozat értelmében a parlamenti képviselők az ukrajnai válság békés megoldását támogatják, mivel az újabb hidegháború senkinek sem érdeke. A képviselők üdvözlendőnek tartják továbbá a jelenlegi tűzszünetet Délkelet-Ukrajnában, amely azonban véleményük szerint nem elegendő a terület békéjének fenntartásához. A szlovák parlament ezért azt kéri a válság valamennyi résztvevőjétől, tartsa tiszteletben a minszki békemegállapodást, és meggondolatlan cselekedetekkel ne járuljanak hozzá a harcok kiújulásához, ami csak további emberek halálát és a civil lakosság szenvedéseit jelentené.
A parlamentnek meggyőződése, hogy a válság tartós és békés megoldása érdekében elfogadható kompromisszumokat kell keresni az ukrán kormány és a felkelők képviselői közt. A szlovák parlament továbbá arra hívja fel a konfliktusban érintett feleket, tegyék lehetővé, hogy Ukrajna polgárai szabadon dönthessenek, és hogy szabad, zavartalan és demokratikus választás valósulhasson meg az egész ország területén. Szlovákia a kezdetektől fogva támogatja, hogy az Ukrajnában kialakult jelenlegi helyzetet diplomatikusan, Ukrajna, Oroszország, az Európai Unió és az USA közti megegyezéssel oldják meg, Ukrajna függetlenségének és területi épségének tiszteletben tartásával.
Szlovákia mindig is támogatta Ukrajna európai integrációját, és kész külső segítséget is nyújtani ehhez az országnak. De kizárólag Ukrajna polgárai dönthetik el, mégpedig szabadon, milyen külpolitikai irányt vesz az országuk.
A nyilatkozatjavaslat eredetileg tartalmazott volna egy felhívást Oroszország irányába is, az ellenzék ugyanis azzal fordult volna Oroszországhoz, hogy ne avatkozzon Ukrajna belügyeibe, ne nyújtson katonai segítséget a felkelőknek, tartsa tiszteletben Ukrajna függetlenségét és területi épségét, és hogy minden befolyását a válság enyhítésére használja fel. František Šebej (Most-Híd), a külügyi bizottság elnöke szerint az eredeti szöveget Miroslav Lajčák külügyminiszterrel készítették elő. A Smer képviselői azonban ezt a részt elutasították, mivel szerintük az érintett szakasz tartalmilag már benne van a nyilatkozatban.
Az ellenzéknek azonban nem tetszik, hogy a szóban forgó rész kimaradt a nyilatkozatból. Šebej szerint enélkül csak egy ártalmatlan nyilatkozat született. Az ellenzék szerint Oroszország úgy járulhat hozzá leginkább a feszültség enyhítéséhez, hogy helyrehozza azt, amit tett. „Az orosz egységek ott vannak, Oroszország katonai műveleteket hajt végre Ukrajna területén, mi meg úgy teszünk, mintha nem látnánk ezt” – fogalmazott Šebej.
Az ellenzéki politikus azt is követelte továbbá, hogy az Amerikai Egyesült Államokat vegyék ki a nyilatkozatból. „Nincs ott keresnivalójuk, nem részei a konfliktusnak, aki azt állítja, hogy az USA is része a konfliktusnak, az téved” – jelentette ki Šebej.
A nyilatkozat kapcsán hosszú, terjengős vitafelszólalások hangoztak el az elmúlt napokban a parlamentben, melyek nem voltak híján a társadalmi és geopolitikai elemzéseknek sem. Magda Vášáryová (SDKÚ) például arra hívta fel a figyelmet, hogy a hosszú évekig meglévő külpolitikai konszenzusnak vége, az ellenzék és a kormánypárt másképpen ítéli meg az orosz-ukrán konfliktust , az országot pedig az a veszély fenyegeti a kormány magatartása miatt, hogy Európa perifériájára kerül. A képviselő a mečiari időszakkal vont párhuzamot, szerinte utoljára akkor volt jelen Szlovákiában az a fajta „destrukció”, ami jelenleg tapasztalható. „Az állami intézmények nem töltik be küldetésüket, vagy elveszítették befolyásukat, a média manipulált. Brüsszelben a szankciók mellett szavazunk, itthon mást mondunk a polgároknak. Így az ország elveszíti szavahihetőségét és külpolitikai súlyát” – vélekedett az egykori diplomata.
Miroslav Čiž (Smer) az ellenzéket többek között azért ostorozta, amiért az úgy állítja be a dolgokat, hogy minden, ami Amerikából jön, jó, abban még kételkedni sem szabad. Hangsúlyozta, hogy pártja és a kormány álláspontja is egyértelmű, a békés, diplomáciai megoldást támogatják, nem a háborút.
Ľuboš Blaha (Smer) beszédében azt bizonygatta, hogy Ukrajna geopolitikai küzdelem áldozata , a nagyhatalmak harca folyik Ukrajnáért mint befolyási övezetért. „Nem fekete és fehér a helyzet, nem a jó és a rossz harca zajlik, ezt tudomásul kell venni. A Nyugat és Oroszország is az érdekeit szeretné érvényesíteni – szögezte le a képviselő.
Mikulás Huba (Egyszerű Emberek) a Smert a kettős mérce miatt bírálta. „Önök támogatják a két kelet-ukrajnai megye autonómiáját, de azonnal idegessé válnak, ha a szlovákiai magyarok autonómiája kerül szóba. Hogy is van ez?” – tette fel a kérdést a képviselő.
dé, ba, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”48726,48454,48424,48398″}
