Ezt a Vámbérytől származó idézetet választották az idén október 10–11-én Dunaszerdahelyen megrendezett XII. Nemzetközi Vámbéry Konferencia szervezői (a dunaszerdahelyi Vámbéry Polgári Társulás és Dunaszerdahely város önkormányzata) a magyarországi és a más országokból érkezett orientalisták hagyományos összejövetelének címéül.
A tanácskozás valójában még október 9-én este kezdődött a dunaszerdahelyi Arthe Cafféban, ahol bemutatták a tavalyi konferencián elhangzott előadásokat tartalmazó Európából Ázsiába, és vissza – ismét című tanulmánykötetet, amely a Vámbéry Polgári Társulás gondozásában látott napvilágot. A könyvbemutató résztvevőit Hodossy Gyula, a Vámbéry Polgári Társulás elnöke köszöntötte, a kötetet Dobrovits Mihály turkológus és Madaras László régész méltatta.
Maga a konferencia másnap, október 10-én péntek reggel kezdődött a dunaszerdahelyi Városháza dísztermében, ahol a házigazda, Hájos Zoltán polgármester üdvözölte a tanácskozás résztvevőit és előadóit. A konferencia megnyitóján megjelent és meleg szavakkal köszöntötte és méltatta az esemény jelentőségét Mária Jedličková, a szlovák kormány nemzeti kisebbségekért felelős megbízott kormánybiztosa.
A résztvevőket üdvözölte a Vámbéry Tudományos Kollégium elnöke, dr. Vásáry István turkológus, akadémikus, egyetemi tanár is. Magyarország szlovákiai nagykövetségét Kiss Balázs nemzetpolitikai és sajtó ügyekért felelős beosztott diplomata képviselte a nemzetközi tanácskozáson.
Ezt követően megkezdődött az „előadói maraton”: pénteken és szombaton összesen 22 előadást hangzott el.
Sárközy Miklós iranista a Vámbéry Árminnak küldött londoni levelekről beszélt (ezek feladói a korabeli Nagy-Britannia legjelesebb képviselői voltak), a kolozsvári Aslan Margit levéltáros a Kolozsvárott előkerült új Vámbéry-kéziratokról számolt be.
A konferencián debütáló Czentnár András orientalista egy Indiában talált keleti török nyelvkönyv érdekességeibe avatta be a hallgatóságot. Vásáry István akadémikus a székely rovásírás emlékeit felvonultató könyv újabb kiadásáról mondott néhány kritikus szót, Kovács Szilvia az Arany Horda területén működött ferences hittérítőkről adott elő. Tasnádi Edit az egyik jeles török költő, Nazim Hikmet hányatott életéről és magyarországi látogatásairól beszélt.
Sinkovics Balázs nyelvész egy nyelvészettörténeti kiruccanásra invitálta a hallgatóságot a nem, a nemzet és a nemzetség szavak gyökereit kutatva. Zimonyi István turkológus professzor az egyiptomi magyarabokról mondott el sok érdekes tényt.
Darkó Jenő történész egy bizánci történetíró világkrónikájának szemléletét kísérelte meg új megvilágításba helyezni. Felföldi Szabolcs Stein Aurél-kutató ezúttal egy belső-ázsiai buddhista közösség mikrotörténeti elemzésére vállalkozott. Németh Pál református lelkipásztor és orientalista a Korán keresztyén gyökereiről tartott sokat sejtető előadást.
Dr. Kiss László csilizradványi orvostörténész a Rozsnyón működött Maurer Artur orvosról beszélt, aki egy hosszabb utazást tett Törökországban a XIX. század nyolcvanas éveiben és erről egy kétrészes cikkben számolt be. E sorok írója A keletkutatás felvidéki napszámosai címmel tartott előadást.
Uhrman Iván orientalista, a budapesti rabbiképző oktatója etimológiai módszereket bevetve eredt a Tátony nemzetség nyomába, hogy kiderítse, létezett-e egyáltalán ez a nemzetség. A választ valószínűleg a jövőre tervezett újabb konferenciakötetből tudjuk majd meg.
Szombaton a konferencia Szálkai Kinga súlyos problémákra rávilágító Vízkérdések Közép-Ázsiában a XXI. század elején című előadásával folytatódott, majd Dobrovits Mihály turkológus, a Vámbéry Tudományos Kollégium elnöke az iszlám oroszországi előretöréséről beszélt.
Örvendetes, hogy a konferencián egyre több hazai előadó is közreműködik. Čierniková Beáta, aki az örményekkel foglalkozik, ezúttal az örmény diaszpóráról beszélt. A konferencián először tartott előadást a pozsonyi Comenius Egyetem doktorandusza, Somogyi Katalin, aki a múlt század első felében az Egyesült Királyságba kivándorolt jemeniekről vázolt fel egy életképet, a mostani helyzetről majd a jövő évben tartandó konferencián kíván szólni.
Tüske László könyvtáros és orientalista, korábbi kairói intézetigazgató, aki fél éve az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója „A 2013/2014-es egyiptomi rendeződés tényezőiről” címmel tartott előadást, míg N. Rózsa Erzsébet, a magyar külügyi és külgazdasági intézet munkatársa, Közel-Kelet szakértő „Új hidegháború a Közel-Keleten” című előadásában az Iszlám Állam kialakulásáról és a meglehetősen áttekinthetetlen közel-keleti helyzetről beszélt.
A konferencia Kovács Attila egyetemi docens, iszlámkutató „Dzsihádista mozgalma és a „vizuális fordulat”: az al-Qá’idától a Dá’isig” című előadásában azokról az új mediális technikákról és módszerekről beszélt, amelyekkel az iszlám radikálisok igyekeznek maguk mellé állítani a muszlim fiatalokat nemcsak az arab országokban, hanem Európában is. Sajnos az érdekes előadásokra a dunaszerdahelyiek közül csak nagyon kevesen voltak kíváncsiak, pedig minden bizonnyal sok olyan fontos kérdésre választ kaphattak volna, amelyek hátterét a napi híradásokból aligha ismerhetik meg.
Lacza Tihamér, Felvidék.ma
A felvételen Masszi János, Dobrovits Mihály, Madaras László és Szálkai Kinga.
További fényképek a Képgalériánkban tekinthetők meg. {iarelatednews articleid=”41960,41613,41582,41489″}
