A tősgyökeres pozsonyi lakosokat ma már nem lehet akármivel csodálkozásra bírni, ám október elején tátva maradt a szája mind a óváros-i dédnagymamáknak, mind a tizenéves suhancoknak, s mindenkinek, aki a Duna parti hetes dokk sínpárján – az Eurovea áruház szomszédságában – először megpillantotta meg a bece nevén „bécsi villamost,” pontosabban a GANZ- -Eg-6-os motoros-vontatót.
A magyar emlékek megőrzése területén is ténykedő, ennek kapcsán sok kellemetlen élményt is megélő pozsonyi magyarként, nálam a kellemes meglepetést elsősorban az váltotta ki, hogy a villamos-vontató magyar feliratait eredeti, régi fotók alapján úgy újították fel, mint ahogyan a masina kigurult 1913-ban a Ganz Művek budapesti szerelőcsarnokából. De az aranyozott babérkoszorúval övezett Magyar Királyi Korona relief-jét is ott találtam eredeti állapotában a motor-kocsi oldalán, no meg a híres-nevezetes P.O.H.E.V rövidítést is.
Annak idején a magyar politikai berkekben némi kétségek közepette fogadták el az Osztrák-Magyar Monarchia ama tervét, hogy épüljön meg a Pozsonyt Béccsel összekötő vontatós-, két vagonos villamos-vasút. Attól féltek ugyanis, hogy a határ menti város, mármint Pozsony, – Bécs érdekszférájába kerül. A tervnek végül is azért tulajdonítottak hatalmas jelentőséget az akkori honatyák, mert a könnyű szerelvény a város szívéből, Pozsonyból az akkori Koronázási domb tér sarkáról indult, s Bécs városában tizenhárom kilométert megtéve szintén a város szívébe, pontosan a Vásárcsarnok vonzáskörzetébe vitte utasait – az akkori tervek szerint.
A P.O.H.E.V, vagyis a Pozsonyi Országhatárszéli Helyi Érdekű Villamosvasút 1914 február elsején indította útjára az első szerelvényt. A pozsonyi szakaszon két villamos-vontató, a GANZ Eg-5-ös, és az Eg-6-os állt rendelkezésre, melyek – két utas-kocsit húzva maguk után – csupán Köpcsényig szállították az utasokat, mivel a magyar-, majd később a Csehszlovák szakaszon egyenáramú, az osztrák oldalon váltakozó áramú rendszerben történt az áramellátás. Vagyis a túloldalon osztrák motor-kocsik vontatták a két személyszállító vagont. Az új államrendszerek kialakulása után néhány hónapig leállt a villamos vasút – Pozsony és Bécs között, s az újraindításra –az átszervezések után 1919. december 18-án került sor. Persze az utasok már csak útlevéllel léphették át a határt.
A Pozsonyt Béccsel összekötő villanyvasút személyszállítást végezve – 1938-ban befejezte szolgáltatásait. Ezek után a német hadsereg használta muníció, s katonai személyzet szállítására.
1941-ben a szerelvényeket Eferdig-be szállították, ahol a Stern és Hafferl cég vette meg, s üzemeltette.
A GANZ Eg-5-öst 2000-ben megvásárolta a Mariacelli Múzeum, mely villamos-kocsit, s a hozzá tartozó két szerelvényt Brünnben újították fel, s ma működőképes állapotban áll a turizmus szolgálatában. Az Eg -6-ost egészen 2011-ig – helyi vontató-kocsiként, vagyis, ahogyan a szakzsargon említi, – depós-kocsiként alkalmazták, majd a forgalomból való kivonása után, – hosszas tárgyalásokat követően vashulladék árában, mindössze 9 ezer euróért a Stern és Hafferl cég eladta a pozsonyi Városi Tömegközlekedés és Regionális Közlekedés Baráti Klubjának.
Tehát ez a „mese” jól végződött, Pozsony is visszakapta 2011-ben a „bécsi villamosát,” s amint ezt a sógorok emlegetik, ők is birtokolhatják a „pozsonyi villamost.” Bécsből visszafordulva ugyanis- Pozsonyba indult sógorék „ pozsonyi villamosa.”
Elkezdődhetett a felújítás – említették találkozásunk alkalmával a motor-kocsi két restaurátora, Jozef Majtán és, s Maroš Mačura. Ebben sokat segítettek nekik tanácsokkal a brünni kollégáik, akik az Eg-5-ös felújítását már sikeresen elvégezték. A pléhezett rozsdás részeit kicserélték, de szerencsére a masina állagával nagy gondjuk nem volt, hiszen amint ezt említettük, az EG-6-os 2011-ig üzemelt. Azt is megtudtam, hogy a vontató három motorja közül az egyik működik majd, de ezek felújítása is tervbe van véve, hasonlóképpen, mint két utaskocsi felújítása, amelyre már elindították a gyűjtést. A két személy-vagonra Ausztriában bukkantak rá, sajnos a tulajdonosok elég borsos áron kínálják eladásra a felújításra váró kocsikat.
A pozsonyi városi vezetés teljes mellszélességgel kiállt -, a felújítás mellett, mind az anyagiak előteremtésében, mind a különféle adminisztrációs ügyek intézésében – említette Milan Milata, a Városi Tömegközlekedés és Regionális Közlekedés Klubjának elnöke. Roman Delikát, a klub a tagja, az ötletgazda örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a villamos-vontató a keresztelő után a Pozsonyi Közlekedési Múzeumba került, ahol most már folyamatosan az érdeklődők rendelkezésére áll..
Egy friss hír: Michal Milata, a Pozsonyi Városszépítő Egylet vezetője bejelentette, hogy Pozsony ligetfalui részén, a Janko Kráľ park közelében megtalálták a bécsi villamos egyik megállójának alapköveit. Ennek felújítását már a napokban elkezdik, s itt egy illusztrált információs táblát helyeznek el a villamos történetével kapcsolatban. A park említett sétány része ma is igen látogatott, a megálló mellett például nemzetközi kerékpárutat építettek ki korábban.
Tehát, aki látni kívánja a bécsi villamost, az megnézheti a már említett Közlekedési Múzeumban, amely a Pozsonyi Nagyállomástól – mindössze kétszáz méterre található, a Sánc utca – Sancova – 1-es szám alatt. Nagyszerű kirándulási célpontja lehet nem csak a pozsonyi magyar tannyelvű iskoláink diákjai számára, is, hiszen az említett múzeumban a magyar emlékeket hordozó bécsi villamos mellett számos, kerekeken guruló gépmatuzsálem is látható – gyönyörűen felújított állapotban.
Kalita Gábor, Felvidék.ma
