„Végleges döntést kell hozni a Nemzeti Vagyonalapot illetően. Kormányomnak prioritása lesz ennek az intézménynek a megszüntetése, mivel elveszítette a jelentőségét” – jelentette ki Robert Fico röviddel a 2012-es kormányalakítás után. Most 2015-öt írunk, és a dolgok nem teljesen így állnak. A kormány ugyanis új intézménnyel – az ún. Menedzsment Ügynökséggel helyettesíti azt.
A Ján Čarnogurský kormánya által még 1991-ben létrehozott Vagyonalap küldetése megszűnt. Feladata a privatizáció lefolyásának és az ezzel összefüggő teendőknek a megvalósítása volt. „Mivel a jövőben nem valószínű az állami vagyon privatizálása olyan mértékben, amint az a transzformációs folyamatokkal összefüggésben a múltban megvalósult, nincs szükség a privatizációs tevékenységet végző külön intézmény létére” – indokolta a Nemzeti Vagyonalap megszüntetését a gazdasági minisztérium szóvivője, Miriam Žiaková. Amennyiben a jövőben az állam mégiscsak az állami vagyon privatizációjához folyamodna, a jogkörök e tekintetben az új szerint a gazdasági minisztériumra hárulnak – tájékoztat az Aktualne.sk hírportál.
A Vagyonalap többi jogkörét azonban nem osztják szét a létező intézmények közt. A törvénnyel ugyanis, amellyel a kormány megszünteti a Nemzeti Vagyonalapot, létrehoz egy új szervezetet, amely a Vagyonalap jogutódja lesz. Mindazzal együtt, ami ehhez tartozik – azaz székhellyel, alkalmazottakkal, a működéshez szükséges költségvetéssel, igazgatótanáccsal és annak elnökével együtt.
Az új intézmény alá kerül az állami vagyonrészesedésű összes többi társaság is, amelyeket jelenleg a vagyonalap kezel. A jelenlegi helyzet szerint a vagyonalap honlapján jegyzett információk szerint 58 részvénytársaságról, főleg hőerőművekről és autóbusz-társaságokról van szó. A gazdasági minisztérium szerint szükség van az utódszervezetre, állítólag a Nemzeti Vagyonalap nyakán maradt bírósági perek miatt. „Az ügynökség fő célja a megszüntetett Nemzeti Vagyonalap kötelezettségeinek fokozatos lerendezése lesz, amelyek rövidtávon az állami költségvetésre való negatív hatás nélkül nem oldhatók meg” – jelentette ki a szóvivő.
A gazdasági minisztérium azt álltja, hogy az alap megszüntetésével mintegy 400 ezer eurót spórolnak meg az államkasszának. Az alap működtetésre azonban jelenleg több mint kétmillió euró ment a költségvetésből. A Vagyonalap megszüntetése és azt követően az új intézmény létrehozásával az állam tehát továbbra is fedezi a jelenlegi költségek 80 százalékát. Juraj Miškov volt gazdasági miniszter szerint a Robert Fico által előkészített folyamat azonban nem a Nemzeti Vagyonalap megszüntetése. „Semmi mást nem tesznek, mint hogy a Nemzeti Vagyonalap cégtábláját új táblára cserélik” – jelentette ki Miškov.
A volt miniszter már a Radičová-kormány idején előkészítette a Vagyonalap megszüntetését, ám a kormány bukása miatt nem kerülhetett sor a folyamat befejezésére. Véleménye szerint a kifogások, miszerint a folyamatban lévő perek miatt nem szüntethető meg az alap teljesen, értelmetlenek. „Az alap kötelezettségeiért az állam vállalt kezességet, azaz, ha elveszít valamilyen pert és fizetnie kellene, ezt a kötelezettségét jelenleg az állam vállalja át” – állítja Miškov, aki szerint a kötelezettségek nyugodtan átruházhatóak lennének például az igazságügy-minisztériumra, a többi jogkör pedig a gazdasági minisztériumra. Ő ezt tervezte gazdasági miniszterként 2014-ig megvalósítani, miközben az ihletet Csehországtól vette.
Az INESS elemzője Radovan Ďurana szerint amennyiben az állam a Vagyonalap helyett valamiféle ügynökséget létesít, pontosan meg kellene határoznia, milyen hosszú időre hozza létre azt. „Ennek az ügynökségnek meg kellene, hogy határozzák az élettartamát, nehogy halhatatlan dinoszaurusz váljon belőle” – jelentette ki Ďurana.
dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”31839″}
