A honvédek 1849-es diadalára emlékeztetve, 1935. május 21-én a budai vár Esztergomi rondelláján avatták fel Horthy Miklós kormányzó jelenlétében Görgei Artúr honvédtábornok lovasszobrát. Sérülésekkel vészelte át a második világháború viharait, majd valószínűleg beöntötték a Sztálin szoborba. 1998-ban újraalkották, e mű a Fehérvári rondellára került, de a várrekonstrukciós munkák miatt 2021-ben raktárba száműzték…
1935. május 21-én az Esztergomi rondella emberek sokaságától tarkállott. A kormány tagjai mellett ott volt a tábornoki kar, a budapesti helyőrség tisztikara, az országgyűlés két házának elnöksége és tagjainak többsége, a közjogi méltóságok, a törvényhatóságok, a Vitézi Rend és a Frontharcos Szövetség küldöttségei, a külföldi követségek képviselői és a Görgey család tagjai.
Az impozáns ceremóniáról a Pesti Hírlap másnap közölt érdekes részleteket olvasóival:
„A Hadimúzeum épülete előtt katonai díszszázad és a ludovikások díszszázada állott fel, a Prímás-bástyán pedig, ahol a Görgey-szobor van, a csendőrség, a rendőrség és a vámőrség küldöttségei helyezkedtek el. Kürtszó jelezte József kir. herceg és dr. Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás érkezését. Pontosan féltizenegy órakor pedig a katonazenekar a Himnuszt játszotta, ekkor érkezett a kormányzó [al]tengernagyi díszegyenruhában, mellén az I. osztályú érdemkereszt [Helyesen: a Magyar Érdemrend nagykeresztjének – BZ] zöld szalagjával. Mögötte vitéz jákfai Gömbös Gyula miniszterelnök, vitéz Keresztes-Fischer Lajos [tábornok – BZ], a katonai kabinetiroda főnöke, vitéz Shvoy István [gyalogsági tábornok], a honvédség főparancsnoka, aki elsőnek lépett a nemzetiszínű zászlókkal díszitett szónoki emelvényre s a kormányzótól engedélyt kért a szobor leleplezésére. Lehullott a lepel és az ünnepély közönsége lenyűgözve állt a remek lovasszobor előtt, amelyet Vastagh György szobrászművész alkotott. (…)”
Shvoy gyalogsági tábornok beszédében a következőket emelte ki:
„Nyolcvanhat éve ma […], hogy dicső magyar honvédeink véres rohammal bevették Budavárát. Kegyelettel és ünnepi lélekkel állunk ma e szobor előtt és lelkünkben ez egyszer több az alázat, a büszkeség és nagyobb az öröm, mint máskor. Több az alázat, mert akit e szobor dicsőít, a legnagyobb magyar hadvezér volt, de egyben a legtragikusabb sors osztályosa is, amelyet magyar katona vállára a végzet keze rakhat.
A honvédség főparancsnoka nagyhatású emlékbeszédében visszaidézte a múltat, rámutatott arra, hogy ezen a helyen álltak Görgey honvédei. Elsorolta a nagy magyar hadvezér életének fontos állomásait, harcait, küzdelmeit, egészen a világosi fegyverletételig. – Görgey Artúron […] a nagy magyar hadvezér gróf Zrínyi Miklós jelszava teljesedett be: Csak a jó sors, semmi más. Gránitnál keményebb jellem volt, acélnál és bronznál szívósabb akaratú. A fizikai túlerőnél nagyobb az igazság és még a gyengébbnek is int a siker reménye. Az igazság, ha nem is halad mindig gyorsan, de biztosan halad. Ezt izeni nekünk Görgey Artúr.”
A székesfőváros nevében Szendy Károly polgármester emelkedett szólásra:
„Szerencsés kézzel és kegyeletes elgondolással állították ide e szobrot dicsősége helyszínére. Itt áll Görgey Artúr, aki visszaszerezte nekünk ezeket a köveket. Itt áll ő, aki a történelemé, de elsősorban a hadtörténelemé. Arca hajdani főhadiszállása felé fordul, tekintete a határok felé van irányozva és szelleme látja mai megnyomorítottságunkat. De látja azt is, hogy népében van élniakarás. Dolgoznak falvaink, küzdenek városaink és polgáraink akaratából és kitartásából új élet int felénk. Ez a szimbólum itt áll azon a várfokon, amelyet oly bőven áztatott a magyar vér, Görgey szelleme pedig annyi magyar vitéz között a Hadak Útján várja a magyar feltámadást.”
A koszorúzást követően „(…) a honvédzenekar eljátszotta a Himnuszt, a Kissvábhegyen elhelyezett tüzérség pedig diszlövéseket adott le.
Horthy Miklós kormányzó ezután elhagyta a díszemelvényt és a szobor alkotója, Vastagh György szobrászművész kíséretében megtekintette az emlékművet, majd kíséretével a Kapisztrán térre vonult, ahol a helyőrségi templom előtt fogadta a kivonult díszszázadok díszmenetét.
A várbeli ünnepség ezzel befejeződött. A Görgey Artúr nevét viselő miskolci [13. honvéd – BZ] gyalogezred tiszti és legénységi küldöttsége vitéz dr. senkei Senkey Géza ezredes vezetésével Görgey Artúr Kerepesi úti temetőben levő sírjához vonult, a síron új fakeresztet helyezett el és néma tisztelgéssel adózott a nagy magyar hadvezér emlékének.”
A szobor súlyosan megrongálódott az 1944–1945-ös budapesti ostrom során, és tüzérségi találat következtében vörösmárvány talapzatáról ledőlt.
1949 végéig több, sérült köztéri szoborral együtt a Vignali Rafael Műércöntöde őrizte, majd nyoma veszett. Vélelmezhetően Sztálin vagy Kossuth Lajos szobrába olvasztották be.
A rendszerváltoztatást követően Katona Tamás történész kezdeményezésére Marton László szobrászművész újraalkotta a Vastagh-féle Görgei-szobrot, amelyet 1998. május 21-én adtak át, de nem eredeti helyére került, hanem a Fehérvári rondellára, ahol annak idején először jutottak fel a honvédek a várba.
A Nemzeti Hauszmann Program rekonstrukciós építkezései folytán 2021 júniusában a szobrot eltávolították a rondelláról. A tervek szerint 2024-ben kellett volna Görgei tábornok lovasszobrát visszaállítani, de ez a mai napig nem történt meg…
Babucs Zoltán hadtörténész / Felvidék.ma
