Százhetven éve, 1837. december 24-én született Münchenben Erzsébet Amália Eugénia, a későbbi osztrák császárné és magyar királyné, akit Sissi (Sisi) néven ismer az utókor. Miksa bajor herceg és Mária Ludovika hercegnő harmadik gyermeke hét testvérével Possenhofen kastélyában nevelkedett, jól lovagolt, úszott, hegyet mászott és apjához hasonlóan fütyült az etikettre.
1853-ban elkísérte édesanyját és nővérét, I. Ferenc József osztrák császár jövendő jegyesét Ausztriába, ám a találkozón a fiatal uralkodó a kiszemelt menyasszony helyett a tizenöt éves Erzsébetbe szeretett bele.A Habsburg-dinasztiában szokatlan szerelmi házasságot 1854. április 24-én kötötték meg Bécsben.
Erzsébet egy olyan világba csöppent, ahol a külsőség és a származás volt a legfontosabb, aminek nem tudott és nem is akart megfelelni. Magányát csak növelte az udvar ellenséges viselkedése, egészségét megviselte, hogy négy év alatt három gyermeket szült, Rudolf, a várva várt trónörökös harmadikként, 1858-ban jött a világra. Amikor elsőszülöttje, Zsófia alig kétévesen meghalt, a lesújtott császárné egészsége egyre romlott, nem akart enni, kedélye depresszióssá vált. Orvosa Madeirára küldte gyógyulni, ezután Korfu, Velence, Bad Kissing következett, majd Bécs helyett inkább apja bajorországi kastélyába utazott.
A távol töltött évek alatt Erzsébet megváltozott: határozott és öntudatos lett, ráébredt szépségére és az abban rejlő erőre, és megtanulta érvényesíteni akaratát. Bizalmasa, a kecskeméti köznemes Ferenczy Ida ismertette meg vele Andrássy, Deák, Széchenyi kiegyezéspárti eszméit, s Sissi az uralkodónak írt több levelében is a kiegyezés mellett érvelt. Az 1867-es kiegyezés létrejöttekor hihetetlenül boldog volt, Ferenc József 1867. június 8-i koronázásakor a magyarok rajongásig szeretett királynéja lett. Az ország – régi hagyomány szerint – ajándékot adott a királynak: a gödöllői Grassalkovich kastélyt. E hely Korfu mellett Erzsébet igazi otthonává vált, aki kedvelte a magyarokat, megtanulta nyelvünket, s a gödöllői kastély lovardája is segítette ambícióját, hogy ő legyen Európa legkiválóbb hölgylovasa.
Rudolf trónörökös 1899-es öngyilkossága teljesen lesújtotta, ezután mindig feketében járt. Korfu szigetén méregdrága kastélyt építtetett Achileion néven, s életének hátralévő éveit egyre magányosabban, depressziótól űzve, inkognitóban utazgatva töltötte. Ezt tette 1898. szeptember 9-én is, amikor Hohenembs grófnőként jelentkezett be az egyik genfi szállodában. Másnap udvarhölgyével a kikötőbe igyekezett, amikor egy olasz anarchista, Luigi Lucheni mellébe döfött egy tűhegyes reszelőt. A császárné még felszállt a hajóra, s csak ott lett rosszul, másfél óra múlva a szállodájában halt meg, 1898. szeptember 10-én.
Európa legszebb királynéjának halála megrendítette a világot. Hatalmas temetése volt, a magyar országgyűlés törvénybe iktatta emlékét. A főváros köztéri szobrot állított emlékezetére, utcákat, tereket, Duna-hidat neveztek el róla. Legendája élő maradt.
Arról kevesen tudnak, hogy Sisi legközelebbi társalkodónője, az észak-zempléni Nagymihályban (Michalovce) letelepedett Sztáray-családból származó Sztáray Irma bárónő volt, aki 1898 őszén ott volt Svájcban a királynővel, hogy együtt szálljanak hajóra. Ám ez nem valósulhatott meg, mivel beszállás előtt egy olasz anarchista merénylő egy kézifűrész kihegyezett pengéjével hátba szúrta a királynőt.
Sztáray Irma annak a Sztáray családnak volt a sarja, amelynek egykori főúri kastélyába pár évvel ezelőtt, miután Szlovákia megegyezett a budapesti örökössel az ingatlan megvételéről, akinek kifizette utolsó törlesztő részletét, a Zempléni Múzeum költözött.
Sztáray Irma sírhelye a Nagymihályhoz közeli Szobráncon található, elhanyagolt állapotban, miután azt senki sem gondozza. „A sírhely teljesen elhanyagolt, csupán egy földbe szúrt kereszt jelzi, ki is nyugszik ott tulajdonképpen-, mondta Viera Curmová, a Kerületi Műemlékvédelmi Hivatal vezetője korábban. Az 1972-ben áthelyezett síron egyetlen koszorú azt jelezte, hogy valaki mégis számon tartja az elhunytat a helyiek közül…
STOP/FelvidékMa, déva
A Sztárayak egykori kastélya, ma Zempléni Múzeum
Függelék:
Ha a mai Szlovákia területén nyugszik valamelyik neves felmenője, de nem tudja hol pontosan, keresse az alábbi link alatt a helységek temetőinek névsorában:
http://www.cemetery.sk/?pid=800&s=27
