Óriás érdeklődés övezte szombaton, október 3-án Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő és Berényi József MKP-elnök gútai fórumát. A fórum témája a migránskrízis megvitatása volt.
Annak érdekében, hogy minden érdeklődő megtekinthesse, a rendezvényt átvitték a Billiárd Clubból a kultúrházba. A résztvevőket Mayer János üdvözölte, a fórumot Samu István vezette.
Nógrádi György nem titkolja, Németország kedvenc országai közé tartozik, és így kiemelt figyelemben részesíti. Elmondta, annak ellenére, hogy a migránsok nagy részének éppen Németország a célállomása, a német társadalom többsége migránsellenes.
Több százan vannak Németországban olyanok, akik az Iszlám Állammal állnak kapcsolatban, így a lehetséges terrorcselekmények reális veszélyt jelentenek. Nem biztos, hogy a közeljövőben, ugyanis a németországi tapasztalatok szerint első generációs migránsok nem követnek el terrorcselekményt, utódaik viszont már igen. A migránsok négy régióba mennének, de csak Európa van nyitva előttük, a gazdag arab országokba, az Egyesült Államokba és Ausztráliába esélyük sincs eljutni, illetve bejutni.
A professzor szerint Európa nem rugalmas, ennek egyik oka az is, hogy csak Brüsszelben mintegy kétezer olyan hivatalnok tevékenykedik, aki többet keres a német kancellárnál, és ezen nem is akarnak változtatni. Esetleg majd az unokáik. Jelenleg azonban Európa nem tartozik még a világpolitika nagy globális „játékosai” közé, ilyen csak három van: USA, Kína és Oroszország.
Samu Istvánnak a közönség által is támogatott kérdéseire Nógrádi tanár úr a következő válaszokat adta:
Miért nem biztonságpolitikusnak tartja magát?Miért preferálja a közgazdászmegnevezést?
– Azon személy, aki állandóan továbbtanul, nem tudja konkretizálni, hogy most mi a szakterülete. Ötévente továbbképzem magam, napi 2-3 órát tanulok, mindig fejlesztem magam. Nem tudnám behatárolni pontosan mi is az, amivel foglalkozom.
Ön szerint mi az oka, hogy épp most kezdődött ez a migrációs hullám?
– Ennek több oka lehet, de példának említeném, hogy nem kell a nyugati világnak az arab típusú diktatúra. Viszont mi történt Kadhafival és Mubarakkal?” Nincsenek… szabadon áramolhatnak most már a migránsok.
Véleménye szerint miért célország Németország? Csak a gazdasági paraméterei miatt? Vagy…? Esetleg van valami más oka is a hirtelen fellángolásnak Németország ellen?
– A politikához víziók kellenek, de nincsenek víziók. Vannak szakemberek, de nincsenek víziók. Merkel, szörnyű nehéz dolog, de én szeretem. A beceneve az volt mindig, hogy „kislány”. Abban a percben, amikor előjönnek a pártpénzek, előjön Merkel, eddig minden politikai ellenfelét félreállította és hangsúlyozom, nem csúnyán. Merkel népszerűsége egy hét alatt 3,5 százalékot esett, de nem kell félteni. Azon személy, aki eddig is jól taktikázott, ezután sem lesz vesztes pozícióban, de be kell vallani, nehéz helyzet, hogy két nappal előre nem lehet tervezni. Németország az átlagéletkort tekintve a világ második országa. Ugyan lehetetlen, de ha a migráció holnap leállna, Németországban 2030-ban a migránsok száma meghaladja majd a 35 százalékot.
A terrorelhárítás vezetője azt nyilatkozta, nem véletlenül van most migráció, a terroristák könnyen megbújhatnak közöttük. Lehet ezt valamely szinten ellenőrizni? Van reális veszélye a terrorizmusnak? „Ami most bonyolult, hogy a migránsok döntő része nem azt kapja, amit várt. A következő problémakör, hogy nem rendelkeznek iratokkal. A beérkező migránsokat azonnal beszervezik. Nagyon sok olyan egyéni merénylő van, akiket a titkosszolgálatoknak felfedezni nagyon nehéz. Például Franciaországban a lakosság 10 százaléka migráns, akik nem hajlandók beilleszkedni. Ezekkel az emberekkel szörnyen nehéz együttműködni.”
Berényi József, akit a szervezők korábbi külügyi államtitkárként is üdvözöltek, beszéde elején elmondta az afrikai országokban szerzett tapasztalatait, majd egy friss hírrel folytatta: megyei alelnökként a minap Nagyszombatban egy azerbajdzsáni háromtagú delegáció fogadására készültek, ám ez meghiúsult, mert az azerbajdzsániaknak gondot okozott vízumot szerezni az Európai Unióba.
Az óriási kontrasztra hívta fel Berényi a figyelmet, hogy míg hárman szabályosan próbálnak bejutni az EU-ba, nem sikerül nekik, addig a több tízezer bevándorlót, akik nagy része semmilyen papírral nem rendelkezik, gond nélkül beengedik Európába. Berényi József arra a nem gyakori jelenségre is felhívta a figyelmet, hogy a migránskérdésben Kelet-Európa országai józanabbul szemlélik a dolgokat a nyugati országoknál.
Mint mondta, már Nagyszombatban hallotta dicsérni szlovák emberektől Orbán Viktor magyar miniszterelnököt. Az MKP elnökének egyértelmű álláspontja, hogy a migránsválságot nem az Európai Unió területén kívül, a krízisországhoz közel kell kezelni, megoldani.
Mint ismeretes, a Magyar Közösség Pártja aláírásokat is gyűjt a migránskvóták elutasítása érdekében.
Elindult egy petíciós kezdeményezés a migráció ellen. Van ennek rációja?
Berényi József véleménye a következő: „A petíciót azért kezdeményeztük, mert Bős példáján felbuzdulva, ha egy ország nem akarja a menekülteket, akkor azokat egy településre se lehessen rákényszeríteni. Ha az emberek véleményt formálnak, akkor a vezetésnek ezt el kell fogadnia.”
Nógrádi professzor úr, a következőképp látja a helyzetet: „Népszavazás? Van egy brüsszeli óriási nagy bürokrácia…”
A közönség kérdései:
Kérdés Berényi Józsefhez: Ha a migráció alapja a csökkentett támogatás, miért nem változtatnak ezen?
– A döntés az volt, hogy mindenki uniós szinten hajlandó a zsebébe nyúlni, hogy a menekültek megkapják a helyi szintű támogatást, csak ne fajuljon tovább a helyzet.
Csonka Ákos kérdése, szintén az elnök úrhoz: Magyarország megítélése a szlovákok körében egyre inkább javul. Mi, felvidékiek ebből nyerhetünk valami pozitívumot?
– A 2016-os választások sok mindent eldöntenek, egy magyar érdekképviselet a parlamentbennagy mértékben befolyásolhatja a helyzetet.
Gőgh Mihály kérdése Nógrádi Györgyhöz: A nagy mennyiségű támogatásból akár egy szigetet meg lehetne venni, ennek van reális esélye?
– Ez egy elég érdekes ötlet, amelyik kormány elad egy szigetet, felkoncolják. Viszont ezeken a szigeteken nincsenek megfelelő életkörülmények.
További kérdés szintén a professzor úrhoz: Mennyire befolyásolja a migráns áradat az európai gazdaságot, mennyi az esélye egy lehetséges háborúnak?
-A biztonság a jövőben beláthatatlan, jelenleg napi 20-24 háború folyik, de ez nem világháború. Európának nincs szüksége képzetlen emberekre, akik papírok nélkül állítanak magukról egy bizonyos szintű végzettséget.
Az ötletgazda Samu István a következőket nyilatkozta az adott témával kapcsolatban: „Egyes politikusokat most hirtelen megszállta a „jótét lélek”. Egészen a jelen időszakig valahogy észre sem vették, hogy 2011 óta családok, csecsemők és gyermekek haltak meg Szíriában, az USA mellett az EU támogatásával is.A politikai vezetőinknek, közéleti szereplőinknek – jómagamnak is, mint MKP-s szlovákiai magyar közszereplőnek és európai polgárnak nagyobb felelősséget kell vállalnunk, mintsem kvótákról vitatkozzunk!”
on, HM Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”56494″}
