Fegyvereket az utolsó centünkig és leheletünkig?
A jelek szerint az Európai Unió a tagállamok utolsó lyukas garasáig kitart Ukrajna fegyverekkel való támogatása mellett, miközben a béke, a tárgyalásos megegyezés szándéka...
„Mit jelent magyarnak lenni? Fel sem merült kérdésként…”
A csábi születésű Dr. Czelenk Ferenc a balassagyarmati Dr. Kenessey Albert Kórház elismert sebész főorvosa. 1970-ben érettségizett a füleki gimnázium, akkor még Általános Műveltséget...
Csillagszilánkból lett örök csillag – Duray Miklós
Ma lenne 78 éves Duray Miklós, a jogvédő, a tanár, az író, a politikus és az ember.
Születésének napján egy csillagszilánk hasította be a felvidéki...
Duray születésnapjára a lelkiismeret hangján
Ma különösen sokat gondolok rá. Minden évben ezen a napon hívtam, írtam, mert jó volt a tudat, hogy van. Ő, akire felnéztünk, akit nagyon...
Zenészek újfent szerencsés révkomáromi találkozása
„ … többsége annak, amit naponta szerte a világon hallunk: a mindennapok, hétköznapok emberi gyarlóságok zenéje – nem is érdemli a zene nevet. (...
Tikkasztó kánikulában, szomorúfűz szűrt zöldjében
Olykor a fák néma jelbeszéde tisztábban érthető, mint sok ember sokszor hangos, zavaros beszéde. Miként például az évgyűrűk a fatörzsön, melyek sokszor bibliai évjáratban,...
Időszerű gondolatok az oktatási reformról
Több évtizedes pedagógiai tapasztalatom alapján állíthatom, hogy a fentről jövő reformkezdeményezések nem szoktak sikeresek lenni. Ezért úgy gondolom, hogy a közoktatás reformjainak is az egyetemeken, a tanító- és tanárképzéssel kell indulniuk.
Nyári töprengések a mesterséges intelligenciáról és a szuper-intelligenciáról
A thesszalonikai norma – ki kinek a függvénye?
Mindent vizsgáljatok meg: a jót tartsátok meg
(1Thesszalonika 5,21)
Pál apostol buzdító figyelmeztetése mértékadó lehet abban is, ahogyan...
Felelősek vagyunk „búzaszemnyi” döntéseinkért
Vidékünkön zajlik az aratás. Hozzátartozik a nyárhoz. Régóta. Persze, az egyes korokban más és más módokon, mára már modernizálódott formában, de ugyanazzal a céllal. Az aratás mindig nagy szerepet játszott a magyar nép életében. A XVI-XVII. században még a katonák is hazamentek, mert a gabonát idejében be kellett takarítani. Aratáskor „ősi szokás szerint még a törvénylátás is szünetelt, sőt még a rabokat is kibocsátották, hogy kenyeret szerezhessenek maguknak télire” – olvasható egy régi feljegyzésben.
Titoktartás helyett tényfeltárást!
Az Európai Parlament a mai napon vitázott a Covid19-világjárvánnyal foglalkozó különbizottság (COVI) munkáját lezáró jelentésről, amelynek eredeti célja az volt, hogy megvizsgálja a pandémiára...
A jobboldal csak atlantista lehet, de kizárólag az eredeti értékek alapján
Napjainkban többször felteszik a kérdést a sajtóban: lehet-e a jobboldal atlantista? Az én válaszom egyértelmű: az európai jobboldal csak atlantista lehet, de kizárólag az...
Fejére állt világ
Franciaországban föllázadtak a migránsok. A Le Parisien szerint az első hét alatt vagy 5500 járművet gyújtottak föl, több mint ezer épületet rongáltak meg, sok...