Hétfőn, a késő esti órákban Magyarország elsőként ratifikálta azt a reformszerződést, amely korszerűsíti a 27 tagállamot tömörítő unió döntéshozatali mechanizmusát. A szerződés várhatóan 2009-ben léphet életbe, miután valamennyi tagország és az Európai Parlament is ratifikálta.
A hazánk által hétfőn ratifikált reformszerződés korszerűsíti a 27 tagállamot tömörítő unió döntéshozatali mechanizmusát. A szerződés várhatóan 2009-ben léphet életbe, miután valamennyi tagország és az Európai Parlament is ratifikálta.
Az Országgyűlés 325 igen és 5 nem szavazattal, 14 tartózkodással fogadta el a szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot. A parlament nagy többséggel – 325 igennel, 6 nemmel – szintén elfogadta a megállapodáshoz kapcsolódó határozati javaslatot a kisebbségek jogainak védelméről.
A Ház 318 igen, 5 nem szavazattal és 20 tartózkodással megszavazta azt az alkotmánymódosítást is, amelynek értelmében senkit nem lehet bűnösnek nyilvánítani és büntetéssel sújtani olyan bűncselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog vagy a „szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozásában közreműködő” más állam joga szerint nem volt bűncselekmény. A parlamenti szavazáson meghívottként jelen voltak az uniós országok nagykövetei.
Göncz: fontos üzenet
Fontos üzenete van annak, ha minél több ország minél gyorsabban ratifikálja a lisszaboni szerződést – mondta Göncz Kinga külügyminiszter hétfőn az MTI-nek. „Annak lesz nagyon fontos üzenete, ha több ország elfogadja ilyen nagyon gyorsan. Üzenet azok számára, ahol vannak belső viták, parlamenti viták. Üzenet azon országok számára – ebből most láthatóan csak egy van, Írország – ahol referendumra kerül sor” – mondta Göncz Kinga.
Azért is fontos a mielőbbi jóváhagyás, hogy 2009-ben a szerződés életbe lépésével lehessen készülni az európai parlamenti választásokra. A szerződés elfogadása és ratifikációi után az EU-nak lesz ideje a fontos kérdésekkel foglalkozni – tette hozzá a külügyminiszter. Göncz Kinga kiemelte: nem lett volna késő, ha az Országgyűlés februárban ratifikálta volna a szerződést, de Magyarország az egész folyamatban elkötelezett volt a megállapodás elfogadásában.
Gyurcsány: történelmi teljesítmény
Magyarország történelmi teljesítményének nevezte a lisszaboni szerződés elfogadását és a schengeni csatlakozást Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. A kormányfő a lisszaboni szerződés ratifikációjáról szóló vitában azt mondta: a Közép-Európai régió történelmének tapasztalatai azt mutatják, hogy történelmi sérelmekre csak „új történelmi meg- és kiegyezés lehet a válasz”.
Ez annak elfogadása, hogy az ebben a régióban élő nemzetek nem ellenfelei, hanem partnerei egymásnak, hogy magyaroknak, románoknak, szerbeknek, horvátoknak vagy szlovákoknak nem csak kell, de lehet is együtt élni – tette hozzá.
Közös védelempolitika jön
A szerződés értelmében az eddigi féléves, soros elnökségek rendszere átalakul, egyszerre több tagállam irányítja majd az unió munkáját. A tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács választja meg két és fél éves időszakra az EU elnökét, aki képviseli az Európai Uniót nemzetközi színtéren, és előkészíti az unió csúcsértekezleteit.
Emellett a tagországok méreteit jobban tükröző, demokratikusabb döntéshozási rendszert vezetne be, beleértve a nemzeti parlamenteknek adott nagyobb befolyás lehetőségét is. Magában foglal egy védelmi jellegű záradékot, amely közös fellépést irányoz elő, ha valamelyik tagországot katonai támadás éri.
Jegyzőkönyv formájában, tehát kötelező jelleggel a szerződéshez csatolják azt a kitételt, amely lehetőséget ad a tagállamok – blokkoló joggal nem rendelkező nagyságú – csoportjának is egyes uniós döntések időleges elhalasztására.
Jó Magyarországnak
Göncz Kinga külügyminiszter korábban elmondta: a szerződés minden olyan elemet tartalmaz, ami fontos Magyarország számára. A külügyminiszter hangsúlyozta: Magyarországnak fontos, hogy az Alapjogi Chartára utalás szerepel a szerződésben, ez tartalmazza az emberi és a kisebbségi jogokat is. A szerződésben megjelenik a tagállamok egyenlősége, szélesebb körben lesz lehetőség a megerősített együttműködésekre – tette hozzá a szakminiszter.
A lisszaboni szerződést csütörtökön írták alá az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői, valamint külügyminiszterei a portugál fővárosban.
Az új szerződés akkor léphet életbe, ha valamennyi tagország és a Európai Parlament ratifikálta. A dokumentum korszerűsíti és kiegészíti az EU korábbi legfontosabb szerződéseit, így az 1957-es római szerződést, az 1992-es maastrichti, az 1996-os amszterdami és a 2000-es nizzai szerződést. Uniós unikumként kötelezővé teszi a tagállamok számára az alapvető jogokról – benne „a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelméről” – szóló charta alkalmazását, bár ez alól Nagy-Britannia és részlegesen Lengyelország felmentést kapott.
Figyelőnet/FelvidékMa
