A húsvét utáni ötvenedik napon, így ebben az évben május 11-én, vasárnap ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház megalapítását, azaz pünkösd napját. A pünkösd elnevezés a görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból származik, és minden évben május 10-e és június 13-a közé esik.
Pünkösdöt a keresztény egyház születésnapjának is tartják.
Piros Pünkösd napját ezer éve virággal köszöntik Európa sok országában.
Pünkösd napjára minden felébred. Abbahagyja a lusta nyújtózását a világ, ember és állat párt keres. Nedvektől duzzadnak a levelek, zsong és zsibong az élet. Ilyenkor meg kell állni egy pillanatra. Köszönteni az új életet, imádkozni a bő termésért, gyermekáldásért.
Erre szolgál a pünkösd, a húsvét utáni ötvenedik nap.
A templomokban évről évre megemlékeztek erről a napról, a lángnyelveket a pünkösdi rózsa szirmaival helyettesítették,
a Szentlélek jelképeként fehér galambot repítettek szabadon.
Még sok helyen ma is élnek a pünkösdi hagyományok, játékok – pünkösdölés, pünkösdikirályné-járás.
A pünkösdikirályné-járáskor a legszebb leányt választották meg kiskirálynénak, ami nagy tisztesség volt.
Mise után házról házra jártak jókívánságokkal, versekkel énekekkel köszöntve a háziakat, virággal szórták be a szobát.
Pünkösdi eső májusi eső aranyat ér, de a pünkösdi eső ritkán hoz jót – tartja a hiedelem.
A pünkösdkirály-választást ma már, sajnos, csak régi történetekből ismerjük – legényvirtus, lovasverseny, tűzugrással.
Aki a legügyesebb és a legderekabban állta a próbákat, egy évig ingyen ihatott a falu kontójára és minden mulatságra hivatalos volt.
A pünkösd egyúttal az udvarlás, a párválasztás ideje.
Ilyenkor enyhültek a szigorú szabályok, a leányok bátran mutatkozhattak választottjukkal.
Üzenetet hordoznak ezek az ünnepek, az ember és a természet szeretetét hirdetik, csupa olyat, amiben megkapaszkodhatunk
és amelyek által továbbléphetünk – pünkösdvasárnap és hétfő után a keddek és szerdák hétköznapjaiba.
Beküldte: SzaKC Rozsnyó,Sz.E.
