Legyen több roma közalkalmazott! – Nyilvánosság elé tárja a magyarországi Országos Cigány Önkormányzat a Szlovákiában, a szociális reformok miatt tett látogatásának eredményeit a szervezet – közölte annak elnöke, Kolompár Orbán.
Egyelőre annyit tudni, a legfontosabb két pont a civilekkel való egyeztetés, és a rászorulók képzés után történő közalkalmazotti státuszba helyezése. A szakértő szerint nem kizárt, hogy a megoldások jók, ám több visszás pontja is van a szlovák átalakításoknak. A munka szükségességében és a segélyezés visszaszorításában a kormány is hisz.
Csütörtökön mutatja be az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) a Szlovákiában a szociális reformok megismerése közben szerezett tapasztalatait – mondta lapunknak Kolompár Orbán. Az OCÖ elnöke mindehhez hozzátette: két fontos pontot tud kiemelni a múlt héten, öt tagú delegációjuk által tett látogatás kapcsán a kinti átalakítások közül. Az egyik, hogy a szlovák változtatások – véleményük szerint – attól váltak sikeressé, hogy különböző képzések, oktatások révén több ezer romának sikerült munkát adni. Mint mondta, jelentős részüknek közalkalmazotti státuszt adtak, például önkormányzatoknál helyzeték el őket. Ők most jobbára a romák szociális helyzetével foglalkoznak – tette hozzá. Az átalakítás másik kulcspontját a roma vezető abban látta, hogy a szomszédos ország vezetése számtalan roma, és civil szervezet véleményét kérte ki a reformokkal kapcsolatban. A romák helyzetét, integrációját nem lehet megoldani a romák bevonása nélkül – tette hozzá Kolompár Orbán.
A társadalmi párbeszéd Magyarországon is megvan, hiszen ez minden kormány számára kiemelt érdek – mondta lapunknak Pataky Éva, a Szociális Szakmai Szövetség elnöke, amihez hozzátette: az, hogy ez elméletben megvalósul még nem jelenti azt, hogy annak tapasztalatait az ország vezetői meg is fogadnák. Pataky ráadásul kételyekkel fogadta a kinti reformok mindenek feletti sikerét, s bizonyos visszásságokra is felhívta a figyelmet. Emlékeztetett például, hogy Szlovákiában még a párbeszédek ellenére is többen ellenérzéssel fogadták a szociális átalakításokat. Ráadásul az országban ínséglázadások is kitörtek, a most az OCÖ által jónak talált változtatások miatt – mondta.
A közalmazotti státuszban történő munkaadás azonban nem tűnik járhatatlan útnak – vélte a szakértő. Mint mondta, elsődlegesen nem az a kérdés, hogy ki alkalmazza a szegényeket, hanem az, hogy egyáltalán alkalmazza-e őket valaki. A munkaadásnak – bármilyen keretek közt – csak úgy van értelme, ha amögött valódi értékek vannak. A munkának, amit a korábban különböző segélyeken élők végeznek valóban fontosnak és hasznosnak kell lennie. Ha ezt meg lehet valósítani úgy, hogy a munkát az állam adja, akkor ez jó megoldás lehet – összegezte Pataky, aki emlékeztetett arra, hogy Magyarországon is voltak már kísérletek a rászorulók közalkalmazotti státuszba juttatására. Ezeket azonban nem állami pénzből, hanem különböző pályázatok révén fizették ki, s amint ezek megszűntek, eltűnt a munka is – mondta. Mindebből kifolyólag a foglalkoztatás, vagy a munkába visszavezetés fontos kérdése a fenntarthatóság – mutatott rá az elnök.
Ugyanezt a pontot kiemeli a kormány által készített szociális reformokról szóló tervezet is. A cégeket Start-kártya bevezetésével ösztönöznék arra, hogy segélyezetteket alkalmazzanak. Ezzel a megoldással ugyanis azok a vállalkozók, akik segélyezettet alkalmaznak, három évig teljes járulékmentességre lennének jogosultak munkavállalójuk után. Ennek a támogatásnak az a legfőbb célja, hogy a vállalkozások és a munkavállalók nem csak alkalmilag, hanem tartósan egymásra találjanak. Emellett természetesen a munkavállalókat is ösztönözni kell. Ennek érdekében a tervek szerint lényegesen szűkítenék azok körét, akik rendszeres szociális segélyre jogosultak. Szűcs Erika szociális miniszter korábban úgy fogalmazott: a jövőben csak azok kapnának segélyt, akik munkaképes koruk ellenére egészségi vagy családi állapotuk miatt alkalmatlanok a munkára. Azok viszont, akik képesek dolgozni, rendelkezésre állási járadékra lennének jogosultak. Utóbbiakat ezzel arra ösztönöznék, hogy munkát vállaljanak ahelyett, hogy kizárólag segélyekből élnének.
Nem csak a magánszféra oldalán lehet azonban megoldást találni, hanem önkormányzati szinten is. A jelenlegi átalakítási tervekben szerepel: ma az önkormányzatoknak legalább évi 30 nap közcélú munkát kell szervezniük, ehelyett azonban minimum hat hónapra lenne szükség. Az önkormányzatok viszont állítják: tudnának több munkát adni, ha lenne finanszírozás. Ezt a kifogást figyelembe véve ezen a területen is változás várható, a helyhatóságok ma külön forrásból biztosítják a rendszeres szociális segély és a közcélú munka bérét, a jövőben a két kasszát összevonná a kormány. Munkáért munkabér járna, a járadékot pedig a jövőben nem az önkormányzatoknak kellene fizetniük a rendelkezésére álló keretből, hanem a munkaerő-piaci alapból kapnák meg támogatásként.
A jelenlegi számítások szerint szerint akár 80 ezren is új munkához juthatnak. Szűcs Erika korábban arról is beszámolt, hogy a segélyezésre rendelkezésre álló 60 milliárd forinttal nem takarékoskodni akarnak, hanem azt átalakítások révén ésszerűbben kívánják elosztani.
A foglalkoztatás bővítése mellett a rászorulókat másképp is segítenék, szociális számlát nyithatnának, amihez egy bizonyos összeggel feltöltött kártya járna. Alapvetően nem élelmiszerhez, hanem szolgáltatásokhoz juthatnának könnyebben a szegénységben élők, azzal egyenlíthetnék ki például a gáz- és villanyszámlájukat, valamint a gyermekek iskoláztatásához is felhasználhatnák az összeget. A javaslatok ősszel kerülnek a parlament elé.
A szerencsi kistérség tizennyolc polgármestere május végén arra hívta fel a kormány figyelmét, hogy sürgősen szükség van a szociális juttatások feltételrendszerének átértékelése; ebben a kormány képviselői is egyet értettek. A szerencsiek megoldásán túl azoban egyéb lépések is történtek: Mokon bevezették a „segélyt munkáért” elnevezésű, törvénytelen modellt is. Ebben a segélyek kifizetését közmunka végzéséhez kötik. Ezt a rendeletet a monokiaiktól egyébként több önkormányzat is átvette, s az azt támogató települések – mintegy 71 – a Zempléni Településszövetségbe tömörültek. Az ő nevükhöz köthető az az ötlet is, hogy a köztartozásokat levonják a segélyekből. Ezt a megoldást a nagy átalakítások előtt még a parlament szociális bizottságának elnöke is megfontolásra érdemesnek tartja. Arról azonban, hogy mi lehet a tervezet sorsa, még nincs semmiféle hír. Az azonban bizonyos, hogy a szegénységgel foglalkozó szakemberek elutasítják ezt a megoldást is.
(Népszava Online)
