Az európai államok és intézmények a kontinens pénzügyi rendszerének megmentésére törekednek, miután a 700 milliárd dolláros amerikai pénzügyi mentőcsomag elutasítását követően számos európai – elsősorban német, ír, svéd, olasz, francia, dán és spanyol – bank részvényeinek ára meredek esésnek indult. A pénzügyi válság továbbterjedésének hatására az állami beavatkozások listája Európában folyamatosan bővül: a belga-holland Fortis bank, valamint a brit Bradford & Bingley és az izlandi Glitner bank állami megsegítését követően a belga székhelyű Dexia pénzintézet lehet a következő, melyet az adófizetők pénzéből kell megmenteni. Mindemellett Németország második legnagyobb ingatlanhitelezőjét, a Hypo Real Estate bankot 35 milliárdos segélycsomaggal mentette meg a Bundesbank és számos vezető német hitelező. Vlagyimir Putyin, orosz miniszterelnök a válság elterjedésének megelőzése érdekében szintén fontolgatja a hazai bankok pénzügyi támogatását.
Európai pénzintézetek összesen mintegy 28 milliárd euró összegű betétet helyeztek el az Európai Központi Banknál, hogy biztonságba helyezzék pénzüket. Hans Redeker, a BNP Paribas elemzője ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy jelen körülmények között az Európai Központi Bank többé már nem képes a likviditás biztosítására, mert az EKB által a piacra pumpált pénz rövid időn belül visszaáramlik hozzá.
Az Európai Unió versenyjoga értelmében a közös piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozások előnyben részesítése által torzítja a tagállamok közötti versenyt, vagy azzal fenyeget. Ennek következtében az Európai Bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a bankoknak nyújtott állami támogatások – melyek általában a mentőakciók részét képezik – torzítják-e a piaci versenyt. A mentősegélyekre vonatkozó uniós szabályok egy hat hónapos időhatárt szabnak a beavatkozásnak és azt is kikötik, hogy a segély kizárólag a cég túlélésének biztosítására korlátozódhat.
A pénzügyi válság megállítása érdekében a Bizottság elnöke, José Manuel Barroso az állam- és kormányfők két hét múlva megrendezendő találkozóján már konkrét szabályozási javaslatokkal, egy „strukturális európai válasszal” szeretne előállni.
EUvonal
