Szlovák lapok élénken kommentálták szerdán azt a fejleményt, hogy a szlovákiai magyar szülők és pedagógusok tervek szerint a nap folyamán postára adják és visszaküldik az oktatási miniszternek azokat a „magyar nyelvű” honismereti tankönyveket, amelyekben egyetlen helységnevet és földrajzi jelölést sem írnak magyarul.
Az anyanyelvhasználati jogokba és a magyar nyelv szabályaiba való hatalmi beavatkozás durva esetét ugyanezen a napon az Európai Parlamentben is a kisebbségi jogokat érő sérelem bizonyítékaként készülnek felmutatni – írja a pozsonyi Pravda. Cikkírója szerint ez „eltúlzott vádaskodás”, az ügyet a magyarok felfújják, mert a tankönyv „maradéktalanul” magyar maradt, abban „csak a helységnevek szerepelnek szlovák államnyelven”.
Az ügy „Budapest-tengelyen keresztüli” nemzetközi kiteregetése egyrészt nevetséges, másrészt a magyar iskolák tiltakozása jogos, egyszersmind legitim”, annál is inkább, hogy a tankönyvvel kapcsolatos hivatalos döntések enyhén szólva is „kaotikusak” – írja a magyar vonatkozású kérdésekkel rendszeresen foglalkozó Dag Daniš. A tankönyvek „mostoha sorsa” és a Ján Slota Szlovák Nemzeti Pártjához (SNS) tartozó Ján Mikolaj oktatási miniszter körüli „honismerők tehetetlen és odakozmált mosolya, nemkülönben a szlovákiai magyar kisebbség jól táplált finnyássága” bizonyítja a legszemléletesebben, hogy milyen jól megy a sora ennek a szlovákiai magyar kisebbségnek, „ellentétben a magyarországi szlovákokéval, akik hasonló „problémákról” még csak álmodni sem mernek” – zárja kommentárját a baloldali lap.
Ezzel szemben a liberális polgári napilap, a SME a tankönyvbotrány okán a szlovák kormánypárti vezetők „tömény nacionalizmusáról” ír, akik képtelenek felfogni, hogy a Szlovákia fővárosát megnevező magyar ember számára mi sem természetesebb annál, hogy nem Bratislavát, hanem Pozsonyt mond. „Lehetséges-e vajon, hogy egy minimális ítélőképességgel bíró ember, mint amilyen bízvást Robert Fico is, képtelen legyen fölfogni, hogy a Pozsony név csak egy szlovák számára idegen, ellentétben a magyar emberrel, akinek anyanyelve szerint Pozsony a megfelelő megnevezés. Lehetséges-e, hogy a szlovák oktatási miniszter sem képes megérteni, hogy a Bratislava és Pozsony megnevezés azért nem ellentétes, mert mindkettő egy és ugyanazon város más-más nyelvű megnevezése”.
A SME cikkírója végül rámutat: bezzeg, a szlovák többségű Pest-megyei falut, Pilisszentkeresztet a szlovák politikusok és a kormánydokumentumok egyként annak szlovák nevén, Mlynkyként emlegetik. Következetesség esetén ez a magyarországi helységet a szlovák szövegekben Pilisszentkeresztnek kellene nevezni. Márpedig, ha valaki képtelen fölfogni a másik másságát, s azt, hogy aki (nyelvében) más, az a világ dolgait is más nevekkel jelöli „mint mi”, az maga a „tömény nacionalizmus” – írja a SME.
Duna TV
