Miután Oroszország az év eleje óta nem értékesít és nem is küld Ukrajna számára földgázt, hétfő reggel (2009. január 5.) több uniós országban tapasztalták, hogy visszaesett az Ukrajnán keresztül Oroszországból importált gáz mennyisége. A tagállamok képviselői egyeztettek a kérdésről Brüsszelben.
A Reuters értesülései szerint Bulgáriába, Görögországba és az uniós tagjelölt Horvátországba érkezett a megrendeltnél kisebb mennyiségű gáz Oroszországból, Ukrajnán keresztül.
Magyarországra és Szlovákiába is kevesebb gáz érkezik, mint amennyi a szerződésben szerepel.
Az orosz-ukrán vita, illetve ennek következményei ezúttal nem érte olyan váratlanul az orosz gáznak kiszolgáltatott országokat, valamennyi ország, így hazánk is – okulva a három évvel ezelőtti hasonló esetből – biztonsági tartalékokat készített elő földgázból, mely a gázimport szünetelése esetén is képes bizonyos ideig a lakosság gázfogyasztását ellátni.
Az uniós intézmények korábban felszólították a két ország vezetőit, hogy igyekezzenek mielőbb pontot tenni vitájuk végére, ugyanakkor Brüsszel eddig meglehetősen visszafogottnak mutatkozott a kérdésben.
Az Európai Bizottság egyik szóvivője vasárnap közölte: az Európai Unió nem kíván beavatkozni az ukrán-orosz gázvitába, azt „kétoldalú problémának” tekinti. A szóvivő arra reagált, hogy a Gazprom levélben kérte az EU Bizottságot, hogy biztosítsa az Ukrajnán átmenő gáztranzit független megfigyelők általi ellenőrzését, ugyanakkor Ukrajna is az EU támogatását kérte a gázvita megoldására. Ferran Tarradellas kijelentette: ha az EU felügyelné is az orosz gáz európai szállítását, ez elvileg Oroszország és Ukrajna közötti probléma. A két félnek kell biztosítania, hogy az Európa által vásárolt gáz megérkezzen Európába és ez az amit ellenőrzünk – hangsúlyozta korábban a szóvívő.
Az ügy ismételten rámutatott az unió energetikai függőségére, az eset jó példája annak, hogy a tagállamok többsége mennyire ki van szolgáltatva a helyi forrásokból nem biztosítható (elsősorban orosz) energiaforrásoknak. A tagállamok gázfelhasználásuknak átlagosan mintegy negyedét vásárolják az orosz Gazpromtól, melynek közel 80 százaléka Ukrajnán keresztül jut el a tagországokba.
Éppen emiatt indultak korábban egyeztetések az uniós tagállamok energiaellátásának diverzifikálásáról, azaz több lábra állításáról. Léteznek elképzelések, melyek az orosz energiahordozókat különböző útvonalakon juttatnák el a tagállamokba (ezesetben egy ukrán szállítási stop nem okozhatna olyan jelentős fennakadást – ilyen elképzelés például a Déli Áramlat), míg az elgondolások egy másik része újabb, Oroszországon kívüli forrásokra koncentrálva enyhítené a kontinens energiafüggőségét (ilyen például a Nabucco-projekt).
EUvonal
