Ítéletet hirdet az Európai Unió Elsőfokú Bírósága azon beadvány ügyében, amelyekben az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek kiosztására vonatkozó európai bizottsági határozatot támadják. A bírósági ügynek Szlovákia és Magyarország is részese volt.
A bírósági beadványt Észtország és Lengyelország kezdeményezték, de további országok, így Szlovákia és Magyarország számára is kiemelten fontos lehet. Az említettek négy ország mellett ugyanis még további hat kelet- és közép-európai ország, köztük hazánk is pert indított Brüsszel hasonló értelmű döntései ellen, bár egyikük időközben vissza is vonta keresetét.
A klíma- és környezetvédelem jegyében az Európai Unió 2008 és 2012 között a szén-dioxid és más szennyezőanyagok kibocsátásának maximálására törekszik. Ennek érdekében minden tagállamnak nemzeti tervet kellett készítenie, amelyben azt állította össze, hogy a nagy kibocsátóknak mekkora szennyezési mennyiséget engedélyez. A nemzeti kiosztási tervek meghatározzák azt a tagállami szintű maximális összkvótát, amely határt szab a rendszerben részt vevő létesítmények által kibocsátható szén-dioxid mennyiségének, és rendelkeznek arról, hogy egy-egy üzem mennyi kibocsátási egységből gazdálkodhat. A kvóták később cserélhetők egy e célra létrehozott nemzetközi piacon.
Az Európai Bizottság az első próbaévek tapasztalatai után már jelezte, hogy a korábbi terveknél az említett időszakra már csak szigorúbbakat fogad el. A 27 tagállam többségének elképzelését visszautalta felülvizsgálatra, a tervben szereplő összes szint csökkentésére. A javasolt csökkentés néhány százaléktól 50 százalékig terjed, Magyarország esetében például 12,4 százalék volt.
Lengyelország, Magyarország, Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia és Szlovákia kormánya olyan indokokkal fordult az uniós bírósághoz, hogy az Európai Bizottság hatáskörét átlépve döntött a kibocsátási egységek mennyiségéről, illetve azokat nem megfelelő számítási modellekre alapozva bírálta felül. Kifogásolják azt is, hogy nem vették figyelembe a közép- és kelet-európai térség sajátosságait.
Az említett országoknak a beadvány és a bíróságon folyó eljárás ellenére módosítaniuk kellett tervüket a brüsszeli határozatnak megfelelően.Szlovákia később visszavonta keresetét, mert Brüsszel felfelé módosított saját korábbi határozatán.
Egyelőre nem tudni, a magyar beadvány mikor kerül a bírák luxembourgi asztalára. Magyarország esetében elvben még az egynapos tárgyalást is meg kellene tartani, mielőtt sor kerül az ítélet kimondására.
MTI, Felvidék Ma
