A Szövetség a Közös Célokért irodahálózata közvélemény-kutatást végzett a felvidéki magyarság körében, ennek eredményéről Pogány Erzsébet közleményt adott ki. Az MKP-ra a megkérdezett szlovákiai magyarok 79%-a szavazna a június 12-i parlamenti választásokon.
A parlamenti választások közeledtével Szlovákiában egyre szaporodnak a választási eredményeket vizsgáló közvélemény-kutatások. A teljes szlovákiai népességet érintő lekérdezések esetében fenntartásokkal kell fogadnunk azokat az eredményeket, amelyek a magyar közösséget sajátosan érintik, hiszen a válaszadóknak a legjobb esetben is csak tíz százaléka magyar, tehát az eredmények nem tükrözik a mi véleményünket.
Nagyobb figyelmet érdemelnek azok a vizsgálódások, amelyeket a felvidéki magyarság körében végeznek.
A Szövetség a Közös Célokért társulás 2002-től több olyan kutatásban vett részt, amelyben a szlovákiai magyar közösség állapotát vizsgálták, ilyen volt legutóbb „A felvidéki magyarság és a közélet” címet viselő kérdőíves felmérés, amelyben 597 személy véleményét összegeztük országosan és régiónként is. A lekérdezést a tájékoztató irodahálózat munkatársai végezték, az eredményeket Oriskó Norbert, Rózsár Vince és Gyurkovits Róza összegezte és értékelte.
A közvélemény-kutatás eredményei elolvashatók a www.szakc.sk honlapon ITT.
A politikai életre, a választásokra vonatkozó kérdések között a részvételi szándékra vonatkozóra adott válaszok azt tükrözik, hogy a megkérdezett szlovákiai magyar választók 30%-a nem menne el, vagy nem tudja, hogy elmegy-e választani 2010. június 12-én a parlamenti választások napján. Azok közt, akik elmennek, a legmagasabb arányban a 60 év felettiek voltak.
A pártpreferenciák a megkérdezett felvidéki magyar választók közt így osztódik meg: MKP 79%, Most-Híd 15%, SDKÚ 2,33%, SAS 1,36%, és elenyésző a KDH-ra vagy más pártra szavazó magyarok száma. A HZDS és az SNS is fel volt tüntetve a kérdőíven, ezeket azonban egyetlen válaszadó sem jelölte meg.
A határozott pártválasztók több mint háromnegyede minden korcsoportban az MKP-ra szavazott volna. Az ötven éven felüliek esetében a százalékarány közel 85, a hatvan feletti korosztályban csaknem 95. E két korcsoport esetében a szavazási hajlandóság is nagyobb az átlagosnál.
Összehasonlítva a pártpreferenciákat 2010-ben és a 2006-os választásokkor, a 2006-ban az MKP-ra szavazók 84%-ka 2010-ben is az MKP-ra szavazna.
Az MKP választóinak 82%-a fontosnak tartja, hogy az MKP a kormányzat részévé váljon.
A felmérés egyik kérdéscsoportja azt vizsgálta, hogyan viszonyulnak a felvidéki magyar választópolgárok az egységes szlovákiai magyar politikai érdekképviselet felbomlásához. Az összes megkérdezett 72%-ka nem tartja helyesnek, hogy néhányan elmentek az MKP-ból és most vetélytársai a pártjuknak. A felmérésben szereplő Most-Híd választóknak is csak 47%-a helyesli ezt a lépést.
Az MKP politikáját 65% tartja szimpatikusnak, a Most-Híd politikáját 18%. A megkérdezettek 44%-ka egyetért azzal, hogy az MKP nem köt koalíciót a Most-Híddal, 34% nem ért egyet, és 22% nem tudott válaszolni a kérdésre.
Érdekes eredményeket tükröz a pártpreferenciák és a választási kedv vizsgálata regionális lebontásban.
A Galántai járásban az MKP-ra a megkérdezettek 69%-a szavazna, a Most-Hídra 18%, és a választók 66 %-a venne részt a választásokon. A Dunaszerdahelyi járásban a megkérdezettek fele szavazna az MKP-ra, a Most-Hídra 17%, 24% egyik pártra sem, és a választási kedv is csekély, 60%-os. Ennél kisebb arányban a Rozsnyói járásban mennének szavazni, 47%, és itt többen választanák a Most-Híd pártot (27%), az MKP-t pedig a megkérdezettek egyötöde. A többi magyar régióban 70% feletti a részvételi arány. Az MKP-ra a megkérdezettek 84%-ka szavazna Pozsonyban (és ide soroltuk a Szenci járásban megkérdezetteket is), Losonci és a Rimaszombati járásban 81%-kos az MKP támogatottsága.
A társadalmunk állapotát vizsgálva arra a kérdésre, hogy a keresztnevét hivatalosan is magyarul használja-e, a megkérdezettek 56 %-ka válaszolt nemmel, tehát megállapítható, hogy a felvidéki magyarok többsége nem él a névhasználatra vonatkozó törvényben adott lehetőséggel. A korcsoport szerinti vizsgálat eredménye biztatóbb, mert a csökkenő életkorral emelkedik a nevüket magyarul használók aránya. A nők 71%-ka használja a nevét ová-val, és a 18-30 év közöttiek közt is kevesebb mint a harmada él azzal a lehetőséggel, hogy –ová nélkül használja a vezetéknevét.
Az iskolaválasztás adatait vizsgálva riasztó – további szociológiai vizsgálatra váró adat -, hogy a 30-40 évesek 26,7%-kának nincs gyermeke. A megkérdezettek 49%-ka mondta, hogy magyar iskolába járatta, járatja gyermekét.
Pogány Erzsébet, a SZAKC igazgatója
