Immáron második alkalommal hívták életre a Csehországban és Morvaországban élő magyar származású, magyar művészek kiállítását, amelyet április 8-tól tekinthetnek meg az érdeklődők Komáromban, a Limes Galériában. Már az első seregszemle 2000-ben jelezte a vállalkozás sikerét. A „ Concordia 2000″ címet viselő kiállítást a Prágai Magyar Napokon mutatták be 2000 őszén a Prágai Magyar Kulturális Központ kiállító termeiben, amely a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége szervezése és lebonyolítása révén született meg. Prágán kívül a kiállítást bemutatták Magyarországon Budapesten és Szlovákiában Komáromban, a Limes Galériában, kilenc művész részvételével.
Az elmúlt tíz évben művészeink önálló-és közös kiállításokon szerepeltek és beépültek a csehországi művészeti életbe. Személyes kapcsolataik révén sohasem szakadtak el a hazai, magyarországi és a szlovákiai magyar kulturális valóságtól. Az idei „ Concordia 2010″ című kiállítás a régebbi hat kiállító művészen kívül öt új művészt is felsorakoztat, így a kiállító művészek száma tizenegy: Blaskovics Éva, Gál Attila, Hajnal Mihály, Kopasz Viktor, Kutas Ági, Lőrincz Zsuzsa, Remák Béla, Stefunkó Szabó Erzsi, Stirber Péter, Struhár Boglárka, Szilva Emőke, Serbák Zsuzsa.
A tizenegy kiállító művész alkotói tevékenységében a képzőművészet különböző műfajában próbálja ki magát. A grafikusok Blaskovics Éva, Gál Attila, Kutas Ági, Lőrincz Zsuzsa, Remák Béla, Stefunkó Szabó Erzsébet – a fekete-fehérben való gondolkodást, sőt a kifejezési módot felváltják és kilépnek a festészet elemei felé. Blaskovics Éva Jelenlét címet viselő sorozatán a fekete-fehér felületek játéka a fedések jellemzők. Megmarad a grafika műfajánál fekete-fehér monotípiákat készít. Gál Attila alkotásaiban mindig jelentős szerepe van az iróniának, a groteszknek, az abszurdnak. Kilép a grafika monochróm jellegéből, műveit színezi, sőt festményeknek tartja őket. Figurái típusfigurák: Vasúti munkás, Halászok reggeli tornája, Megtalált paradicsom. A „kis ember” napi ügyeire, vívódásaira derít fényt. Kutas Ágnes egyike azoknak a művészeknek, akik munkásságában egymás mellett van jelen a színházi jelmeztervezés, könyvillusztrálás, CD-borítók megtervezése, a zenei koncertek sőt a színházi gyermek-előadások megrendezése. A sokoldalú művész, a magyar népdalok ihlette műveket saját adaptációban ad elő. Énekét mesterfokú hegedű játékával kíséri. Énekel mantrát is. Képzőművészeti munkásságában a plakátok, CD-borítók megtervezése és kivitelezése mellett gyermek könyveket illusztrál. A témához illő szimbólumokat, rajzi elemeket választ. Fontos számára az adott felületen a betű, az írott szöveg. Gondosan figyel arra, minél kifejezőbb legyen és egységet képezzen a rajzi felülettel. Illusztrációi a könyv hangulatát, érzésvilágát hordozza.
Lőrincz Zsuzsa vérbeli grafikus, fametszet sorozatain, rézkarcain kívül mezotintával készített több sorozatot is. Művészi ambíciói 1987-től a monotípiák készítése töltötte ki. Éveken keresztül visszatér a festészet és a grafika határterületén lévő technikai megoldáshoz. Pályafutását a rajz végigkíséri, hiszen szüntelenül könyveket illusztrál, grafikai sorozatokat készít. Újabban visszatért a szobrászathoz. Már második éve nyaranta a Balaton melletti településen követ farag. Ifjú művészként samottba álmodta, formázta meg Zsuzsannáit, Európa elrablását, Jó Pásztorait. Idén készítette el vörös mészkőből az Archaikus torzót, amely mű összefoglalja az eddig készített valamennyi ilyen jellegű alkotását.
Remák Béla egyike a legfiatalabb kiállítóknak, először állít ki a Concordiával. Képzőművészeti tanulmányait Pozsonyban, Budapesten és Prágában végezte. Rajzzal és fotózással foglalkozik. A látvány pontos visszaadására törekszik. 2003-tól fényképészeti szaktanácsadó a Prágai Képzőművészeti Akadémián. Sokat utazik, motorbiciklin és autóval járja Európát, ismerkedik az emberekkel, rajzol és fotóz.
Stefunkó Szabó Erzsébet pályafutásában a rajznak, a vonalnak fontos szerepe van. Újabban már nemcsak papírra rajzol, hanem vászonra is. A bravúros vonalvezetéssel felépített finom, légies kompozícióit színezi. A szín nála nemcsak kiegészítő elem, hanem jelentéshordozó. A nő feladatára utal, különböző élethelyzetekben. Erre utalnak a művek címei is: Tyúkudvar, A vasárnapi leves angyala. Bár a kiállított művekben jelen van a szín, de a társaságban Hajnal Mihály és Struhár Boglárka a festő. Hajnal Mihály a festészet különböző technikáival dolgozik, olajjal, temperával, sőt helyenként akvarellt is készít. Nyaranta Anarcson tartózkodik (Mo. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye). Ahol a festői környezet, a Czóbel-kúria parkja félüdítően hat a lélekre, és a festő ambícióját a látvány inspirálja.
A másik legifjabb kiállító művész Struhár Boglárka. A Zlínben megélt élményét fejleszti tovább műveiben. Egy kávéházban ülve arra lett figyelmes, hogy nem látja a bejövők felső törzsét. El kezdte a lábakat figyelni, a cipőket, mit is árulnak el viselőjükről, figyelte a mozdulatot, amelyet a lábak közvetítettek feléje. Festményei megannyi titkot rejtenek magukban, úgy mint egy-egy emberi élet. Stirber Péter restaurátor, falfestményeket és táblaképeket varázsol „újjá”. De minden történelmi műalkotás izgatja, amely felújításra vár. Legyen az festett szobor, oltár vagy kastély homlokzat. Kollégáival ő restaurálta a cseh Nemzeti Színház függönyét. Maradék szabadidejében tájakat rajzol és portrékat fest.
Szilva Emőke pályája kerámia szakon indult. Budapesten és Prágában a Képzőművészeti Akadémiákon szobrász szakon folytatta művészi tanulmányait. Prágában szerzett diplomát. Szobrászattal és tűzzománccal foglalkozik. A torony c. mű, amely nem ad védelmet, mert széthull, Simonetta Vespucci tömbbe van zárva ( a szépség formába zárva) és az Ülő alak a levegőben áll- furcsa, kicsit bizarr rálátások az eseményekre. Kopasz Viktor fotográfus, mindig izgalmas látványokkal lepi meg a nézőt. Sajátos játéka van az esti fényeknek a felülnézeti városképen. A felszálló köd megörökített látványa sem mindennapos, főleg nagy felületekben. Ezeken a műveken a valóság elemei misztikus látványelemmé válnak. Fekete jeleket látunk egy noteszlapon, a másikon színes felületet, amely a gesztusfestészet elemét hordozza és mégis fotográfia.
Serbák Zsuzsa, tervező 1985. szept.16.-án született Dunaszerdahelyen. 2010-ben végzett a Prágai Iparművészeti Főiskolán, ruha-és cipőtervezés szakon. A záróvizsga kiállításán olyan cipőket és lábbeliket tervezett meg és állított ki, amelyeken különböző anyagokat ötvöz: bőr, gumi, műanyag, karbonszál. Kísérletei a szakmában egyedülállóak, új és szokatlan formákat hoz létre, melynek során felhasználja a karbonszálak felületeit, ezzel egyaránt teszi munkáit vizuálisan vonzóvá és funkcionálissá. A második cipőkollekciójának különlegessége a speciálisan kialakított szilikonos kompozit anyaghasználata, amellyel helyettesíti a klasszikus cipőmerevítő anyagokat. A művésznő, mint iparművészeti designer, divatos kiegészítőket és cipőket tervez.
