A szlovákiai magyarok (felvidékiek) peremvidékeire a szórványosodás mindkét keletkezési módja jellemző:
1. Az egyik az, amikor több magyar család telepedik meg idegen nyelvű területen mint napszámos, munkás, iparos, földműves, hivatalnok. Ilyen felvidéki városok pl. Léva, Nyitra, ahová a 20. század ötvenes-hatvanas éveiben a gyárak, üzemek létesítése folytán szlovák vendégmunkások részére kedvezményes feltételek mellett lakásokat építettek fel. Az akkor betelepült szlovákok családot alapítottak és a magyar jellegű városok magyar kultúrája, egyházi élete, oktatása meggyengült, a szlovák lakosok száma éppen ellenkezőleg évről évre gyarapodott. Erre példa a Léva mellett felépült mohi atomerőmű vagy a tolmácsi vasüzem, de hasonló példákat fel lehetne sorolni más-más felvidéki ipari városban is.
2. A szórvány másik keletkezési módja az, amikor egy magyar település (falu, város, vidék) magyar lakossága lassanként elpusztul. Szervezetei, intézményei meggyöngülnek vagy megszűnnek, s így az ilyen közösség többé nem képes műveltségünk életében számottevő szerepet vinni, később nyelvével együtt faji öntudatát is elveszíti, s megindul a beolvadás útján. Erre példa a peremvidéken lévő falvaink és községeink, ahol fokozatosan a szlovák betelepítettek folytán lecsökkent a magyar iskolába járó tanulók létszáma. Az idősebb lakosok kihalásával, a vegyes házasságok megszaporodásával, sok esetben a szülők téves magyarázatával, miszerint a szlovák iskolába beíratott gyerekek jobban érvényesülnek, rohamosan lecsökken(t) a magyar tanulók létszáma.
Mindezek ismeretek tudatában mégis van kiút és lehetőség a magyarok lélekszáma csökkenése megfékezésére. Minden szórványvidékre más és más a koncepció. Azokon a településeken ahol nagy a munkanélküliség és a szülők is szociálisan rászorult helyzetben vannak, a pozitív diszkrimináció elvével kell élni. Ez azt jelenti, hogy a magyar iskolákba íratott tanulók után az intézmény olyan kiegészítő normatívát kapna, mellyel meg lehetne akadályozni a község kisiskolájának megszűnését. Sajnos, vannak olyan kisiskolák, ahol 50 alá esett a tanulók létszáma. Ha a polgármester és az iskolavezető között nagyon jó a kapcsolat, akkor mindkét felet be kell vonni a koncepció kidolgozásába. Ezekre az egyeztető tárgyalásokra az iskola szülői szövetségének elnökét is meg kell hívni. A pozitív ráhatás, az iskola tanulói létszámának megnövelése érdekében elengedhetetlenül fontos szerep jut a község magyar anyanyelvű lelkészének, plébánosának. Itt kihangsúlyozandó a magyar anyanyelvűség, mert csak ebben az eseben lehet elérni hathatós eredményeket. A kiegészítő normatívát csak az az iskola kapná meg, amelyben a pedagógusok gyermekei magyar iskolát látogatnak. A pedagógusnak példát kell mutatnia, ha ez nem így van, akkor nem lehet hiteles személy a szülők és a település magyar értemiségei szemében. A szórványközségekben nagyobb lehetőséget és több anyagi forrást kell biztosítani a magyar identitástudatot erősítő kulturális rendezvényeknek. Ebben a szervező munkában a helyi vezetők (Csemadok elnöke, lelkész/plébános, a helyi MKP elnöke, az iskola szülői szövetségének elnöke, iskolavezető, polgármester, helyi önkormányzati képviselők) összefogásával lehet eredményes munkát végezni a magyarság megerősítése érdekében. Itt is fő szempont: csak a hiteles személyek jöhetne számításba, vagyis azok a vezető tisztségben lévő szülők, akik gyermekeiket a magyar tanítási nyelvű iskolákba íratták és természetesen azok, akiknek gyermekei a magyar tanítási nyelvű iskolát látogatják. Ez fő szempont! Ebben nem lehet kivételt tenni! A cél az, hogy ne csak szellemiekben, hanem gazdaságilag is megerősítsük szórványközösségeinket. Ha szükséges, pozitív diszkriminációval! De mindezt érzékenyen, nem látványosan kell kezelni. Az alapiskoláknál nagyon oda kell figyelni a beíratásra és a középiskolákba való jelentkezésekre. Az óvodából az 1. osztályba való beiratkozáskor a szülőket és gyermekeket ösztönző csomagban kell részesíteni (iskolai segédeszközök, anyagi juttatások). A múltban ezt a Rákóczi Szövetség tette, hasonló jelleggel kell ezt tenni. A beiratkozás előtti kampányba csak hiteles személyeket lehet és szabad bevonni! Erre jó példa a Via Nova ICS beiratkozási körútja. Ez azért is jó, mert nem minden esetben a helyi közösségek vezetői bírnak a legnagyobb szimpátiával a lakosok körében. Nagyon oda kell figyelni a végzős kilencedikesekre is. Ha ők mindannyian magyar középiskolákban folytatják tanulmányaikat (ez a legtöbb esetben májusban, legkésőbb június elején kiderül), olyan osztálykiránduláson vehetnének részt, mely a szülők anyagi helyzetét csak minimális mértékben (zsebpénz) terhelné. Az osztálykirándulás célja természetesen a magyar identitástudat megőrzése lenne, azaz magyarországi osztálykiránduláson vennének részt a végzős kilencedikesek. Kihangsúlyozandó: csak abban az esetben kapna az osztály ilyen lehetőséget, ha mindannyian a magyar tanítási nyelvű középiskolákban folytatják tanulmányaikat. Ha ilyen kedvezményes utazásban részesített diák a középiskolai tanulmányai folytán szlovák középiskolába lépne át, a szülők a gyermekükre eső ellátási összeget kötelesek megtéríteni. Az esetleges bonyodalmak és félreértések elkerülése végett a szülők mindezt egy nyilatkozat aláírásával erősítik meg. Az iskolabuszok kiadási és üzemeltetési költségeihez továbbra is hozzá kell járulni. Azokon a településeken, ahol nincs iskolabusz és költéges az iskolabusz vásárlása és üzemeltetése, a magyar iskolába bejáró tanulók utazási költségeit állni kell! Mindennek az elszámolása a menetjegyek leadásával történne. Abban az esetben, ha a szülő személyautóval viszi be gyermekét az iskolába, az útiköltséget szintén meg kell téríteni!
Külön fejezetet képvisel a szórványvidéken tanuló középiskolák és középiskolások helyzete. Azokat a középiskolákat, ahol 120 alatti a diákok létszáma, kiegészítő normatívában kell részesíteni. Mindennek nagysága és mértéke, elbírálása és meghatározása az adott iskola gazdasági mutatóinak és költségvetésének ismeretében történne. A szórványvidéken lévő középiskolát látogató diákok utazási költségeit meg kell téríteni! Az elszámolás a leadott menetjegyek alapján a hónap végén történne. A kollégiumokkal rendelkező iskolák szállásdíjához is hozzá kell járulni! Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy az útiköltség és szállásdíj megtérítésével stabilizálható, sőt növelhető a diákok létszáma. Ezzel meg lehetne akadályozni azt, hogy szlovák középiskolákba írassák a szülők kilencedikes gyermeküket. Egy konkrét példa: a zoboralji alapiskolák valamelyik községéből, például Pogrányból a szülő meggondolja, hogy a közeli Nyitra valamelyik szlovák középiskolájába írassa gyermekét, ugyanis lehetősége nyílik arra, hogy akár a szomszéd faluban lévő alsóbodoki szakközépiskolába, ha nem akarja szakközépiskolába íratni, akkor a szintén szórványvidéken lévő és szintén magyar tanítási nyelvű lévai gimnáziumba járathatja a gyermekét, ahol az útiköltséget megtérítik és a szállásdíjhoz hozzájárulnak. Ezzel meg lehetne fékezni és a tervezhetőséggel teljesen meg lehetne állítani, hogy a magyar végzős kilencedikes tanulók tömegesen a szlovák középiskolákat válasszák. Mivel a legtöbb szórványiskolában száz alatti a diákok létszáma, az útiköltség térítése és a szállásdíjhoz való hozzájárulás összege nem öltene túlságosan nagy mértéket. A kiegészítő normatívát a középiskolákban is szigorú feltételekhez kell kötni: a pedagógusnak hiteles személnyek kell lennie, azaz ha magyar anyanyelvű diákokat magyar tanítási nyelvű középiskolában tanít, gyermeke nem látogathat szlovák tanítási nyelvű iskolát. Ez a szabály természetesen minden pedagógusra, iskolavezetőre, a vegyes házasságban élő pedagógusra, a szlovák szakos középiskolai tanárra is vonatkozik!
(Észrevételeimet a Bars megyei, valamint zoboralji szórványvidéken kifejtett pedagógiai tevékenységem és a barsbarcskai szórványtelepülésen betöltött tisztségem, szerepem és természetesen a tapasztalat íratta velem.)
Felvidék.ma, H.B.
