Az idegenekkel, akik ma Szlovákiában élnek és dolgoznak általában nincs gond. A lakásuk ajtaja mögött tartják meg nyelvüket és kultúrájukat, elfogadják a többség társadalmi normáit és ajtón kívül eszerint élnek. Képesek elsajátítani a szlovák nyelvet, alkalmazkodni a munkapiacunk követelményeihez.
Gyakran olyan munkákat is szívesen elvégeznek, amelyet sok hazai munkavállaló elutasít. A Szlovákiában élő külföldi munkásokról ezt a véleményt egy hazai cég ügyvezetője fogalmazta meg.
Jelenleg Szlovákiában valamivel több, mint 20 ezer külföldi dolgozik. A számuk évről évre nő, de messze nem olyan mértékben, mint Európa többi országaiban. Ladislav Oravec a Milan Šimeček Alapítvány vezetője szerint ennek okát abban az elutasító, már xenofób viselkedésben kell keresni, amely az állam részéről az emigránsok irányában megnyilvánul. „Hazánkban a hivatalosan letelepült külföldiek sem a kultúrák együttélése, sem a bűnözés területén nem okoztak gondot, még az elmúlt Csehszlovák köztársaságban sem” emlékeztetett a tényekre Oravec. Hangsúlyozta ezt Daniel Lipšic (KDH) belügyminiszter kijelentése miatt is, aki 2020-ig szóló migrációs tervéről ez ügyben gyakran nyilatkozik. Legutóbb a szerdai kormányülés után tett újabb kijelentést, miszerint: a „kultúrák együttélése megbukott”, majd tovább folytatta „a bevándorlóknak egyértelműen alkalmazkodniuk kell hazánk értékrendjéhez, hogy elkerüljük azokat a gondokat, amelyek néhány európai országban jelentkeztek a másod- és harmadnemzedékes bevándorlók zendülése kapcsán. Szerinte, hazánkban már van ép elég „elkülönített település”. Ladislav Oravec fejetetejére állított dolognak tartja a bevándorlási politikát olyan síkra terelni, hogy „csak az jó nekünk, ami azonos a mi kultúránkkal, és minden más rossz”. Ugyan úgy sarkított dolog kijelenti, hogy a kultúrák együttélése megbukott. „A zavargásokat átélt országokban több ezer tisztességes bevándorló is él, akik óriási hasznot hoznak az adott országnak”, állítja. A belügyér azon véleményét is visszautasítja, hogy a határok megnyitásával ajtót nyitnák a külföldi bűnözői csoportok előtt. „Vitathatatlan, hogy a bevándorlásnak vannak negatív jelenségei, amelyről nyíltan kell beszélni és megoldás keresni rá. Viszont hazánkban a maffia bandákat zömét szlovák nemzetiségű polgárok alapítják”, érvelt. Személyét zavarja az is, hogy a multi kultúra bírálói eddig nem nyújtottak alternatívát, amely lehetővé tenné a békés együttélést és ugyanakkor a munkaerőpiac igényt is kielégítenék, legalább olyan mértékben, mint a bevándorlással érkező képesített külföldiek. „Jó volna végre tudatosítani, hogy a kivándorlók álmaiban, ahol letelepednének Szlovákia nem számit célországnak. Ha még keményebben becsapjuk orruk előtt az ajtót – például olyan kijelentésekkel, amilyen most a belügyminiszter szájából elhangzott – akkor ne csodálkozzunk azon, hogy több itt eredményesen dolgozó külföldinek is kedve támad csomagolni és továbbállni Szlovákiából, ami számunkra végeredményben hatalmas kudarc lesz”, mondta Ladislav Oravec, a bevándorlók védelmében ügyködő önkéntes szociális munkás.
Többen állítják, hogy a nálunk dolgozó külföldi munkásokkal, nincs gondja sem az államnak, sem a munkáltatóknak. Például, mondja Zoroslav Smolenský szakszervezeti vezető a Volkswagen Autógyárban több tízen dolgoznak. „A lakkozóban egy Madagaszkárról származó menekült fiatalember dolgozik. Szlovákiában szerzett képesítést, itt alapított családot, dolgozik, neveli a gyerekeit és már szépen beszél szlovákul. Az autógyárban legtöbb a román vendégmunkás, de található vietnami, lengyel és természetesen az anyavállalattól több német szakmunkás is. „Úgy, mint ahogy a többi munkás, a bevándorlók a szerződésben számukra meghatározott munkafeladatokat tiszteletben tartva dolgoznak. A szlovákiai munkavállalók részéről nem fenyegeti őket faji, nemzeti, vallási vagy más megkülönböztetés”, állítja.
A Pozsonyi Egyetemi Kórház több osztályán dolgoznak az Egyesült Arab Emirátusokból, Kongóból, Szíriából, Jemenből, Ukrajnából és más országokból származó orvosok, ápolónők, mondja Zuzana Čižmáriková a kórház szóvivője. „Többségük nálunk tanult, majd családot alapított és felvette a szlovák állampolgárságot”, indokolja jelenlétüket a szóvivő. Nem tud olyan esetről, hogy a betegek valamelyike pajzzsal védekezett volna az ellen, hogy „fekete orvos” gyógykezelje. „Mióta a kórház szóvivője vagyok, ilyen eset nem történt. Az idegen országból jött orvosokat a paciensek minden előítélet és gonosz szándék nélkül elfogadják”, nyilatkozta.
Pozsony-Újvárosban is jó véleménnyel vannak az ott élő vietnamiakról. „Több száz vietnami él a városrészben. Van, aki vállalkozik, vendéglőket, vagy divatáruboltokat üzemeltetnek. Sokan egyszerű kétkezi munkások, akik pozsonyi munkáltatóknál dolgoznak. Nincs velük gond, ellenkezőleg szorgalmasak és tisztelettudók”, jellemzi őket Marek Tettinger, a körzeti önkormányzat szóvivője. Ahogy elmondta, a körzeti önkormányzat kezdeményezésére „vietnami” alapiskola létesült. „Nem azért, hogy elkülönítsük a gyerekeiket a mieinktől. Az alapiskolát a szlovák nemzetiségű gyerekek is látogatják. Különlegessége, hogy hetente egy délután valamennyi gyerek részére két tanórán vietnami nyelvoktatás és ország-ismertetés folyik”, magyarázta.
Néhány bevándorlást érintő szlovákiai tény és adat:
• Évről évre nő a hivatalosan Szlovákiában dolgozó külföldi munkások száma;
• Jelenleg 20 400 külföldi munkavállalót tartanak számon, ez megközelítően ezerrel több, mint tavaly ilyenkor volt;
• A legtöbb vendégmunkás román, jelenleg 3 800 fő, ami 918 évi emelkedést jelent;
• A románokat a cseh vendégmunkások követik, számuk 3 200 fő, ez 722-vel több, mint tavaly volt. A cseheket a lengyelek és a magyarok követik. Számuk megközelítően két-két ezer. A lengyelek közül 746 fő, a magyarok közül 232 ember az idén vállalt munkát Szlovákiában;
• A legtöbb külföldi Pozsonyban dolgozik, a számuk 7 200 fő, vagyis megközelítően minden harmadik vendégmunkás a fővárosban él. A vidéki városok közül Nagyszombatban 1 700, Galántán 1 100 külföldi dolgozik;
• Csupán két város (körzet) van, ahol a külföldiek számára a hivatalok nem adtak ki munkavállalási engedélyt, ez Gölnicbánya és Poltár.
Felvidek.ma, a Pravda nyomán dg
