Felavatták, de a forgalomnak nem adták át a Ráróspuszta-Rárós Ipoly hidat. A civil ünnepséget Alsósztregován tartották, a Besztercebányai Megyei Önkormányzat az átadóra külön ünnepséget szervez.
A bruttó 3 millió eurós beruházás a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg. Ez az első híd az Ipoly folyón, amelyet uniós forrásokból épített újjá Szlovákia és Magyarország a Partnerséget építünk program keretében. Az újjáépített Ráróspuszta-Rárós közötti impozáns Ipoly-híd felavató ünnepségére október 11-én 11.00 órától került sor. A meghívó Orosz Ferenc, a magyar beruházó, a Nemzeti Infrastuktúra Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója, Vladimír Maňka, a Besztercebányai Megyei Önkormányzat elnöke, mint a szlovák beruházó vezérigazgatója és Madar Gyula, a kivitelező Ipoly A-H konzorcium vezető tagja, az A-Híd építő Zrt. vezérigazgatója volt. Orosz Ferenc, a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. vezérigazgatója kiemelte, hogy az Ipoly folyó fölötti híd és a kapcsolódó úthálózat a közúti kapcsolatokat állítja helyre Magyarország és Szlovákia közös államhatárán, az Ipoly felső folyásszakaszán. A beruházás lehetővé teszi a határvonal kijelölését követően elszigeteltté vált települések fejlesztését, a hátrányos társadalmi helyzetben lévők integrációját. A térségek lakói ugyanis anyanyelvük használatával könnyebben helyezkedhetnek el a szomszédos, határ menti településeken. A hídátadón ünnepi beszédet mondott dr. Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára és Érsek Árpád, a Szlovák Köztársaság Közlekedésügyi, Építésügyi és Régiófejlesztési Minisztériumának államtitkára. Völner felidézte, hogy 2005 októberében állapodott meg a két kormány arról, hogy az Ipoly folyó mentén is megújítják a lerombolt hidakat. Az eltelt hat év bizonyítja, mennyire nehéz egy hidat megalkotni a szándéktól az átadásig. Az államtitkár úr beszélt arról is, hogy további Ipoly-hidakról és a két Komáromot összekötő Duna-hídról is tárgyalások folynak, az önkormányzatok pedig számtalan közúti összeköttetést létesítenek a következő években a határ menti együttműködési programban. Az ünnepségén Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök is jelen volt. A több száz érdeklődön kívül a hídátadó ünnepséget az MKP Országos Elnökségének képviseletében Csáky Pál és Farkas Iván gazdasági és régiófejlesztési alelnök is megtisztelte jelenlétével. Csáky Pál akkori régiófejlesztési miniszterelnök-helyettesként 2005-ben kezdeményezte a Völner államtitkár úr által is felemlített két ország közti szándéknyilatkozat aláírását az Ipoly-hidak újjáépítéséről, amely első lépésként már a két konkrét híd megépítését is tartalmazta.
Az ünnepség során a résztvevők egyperces gyásszal emlékeztek Molnár Katalinra, az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás márciusban elhunyt elnökére, aki elindította ezt a kezdeményezést a régióban, és időt, fáradtságot nem kímélve szervezte a hidak építését előkészítő tárgyalásokat. Felszentelték Nepomuki Szent Jánosnak, a hidak védőszentjének a híd középső részén felállított szobrát. Az ünnepség hordógurítással zárult, így űzték el azt a babonát, miszerint szerencsétlen lesz az első átkelő, majd a csapra vert hordóból egy pohár sörrel meg is kínálták a helyi lakosokat. Az ünnepségről félreértések miatt távol maradtak a Besztercebányai Megyei Önkormányzat képviselői. A forgalomnak átadás tiszteletére ők külön ünnepséget szerveznek majd, amint az engedélyek hivatalosan is lehetővé teszik, hogy újra megnyílhasson a közúti átkelő. Lőrincz Mária, a Ipoly Hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás vezetője fontosnak tartja a félreértések tisztázást, több olyan személy, civil szervezet érintett az Ipoly híd újjáépítésében, akik külön ünnepséget szerveztek Alsósztregován.
{phocagallery view=category|categoryid=293|imageid=9260|detail=0|float=right}Az Ipoly-hídak többsége a II. világháborúban megsemmisült, sokat ideiglenesen helyreállítottak, majd az 1950-es években újra elbontották őket, pedig egykor 47 híd vezetett át a szlovák-magyar határfolyón Ipolytarnóctól a dunai torkolatig – mondta el az MTI-nek Hajós Bence hidászmérnök, aki több tanulmányt is közölt az Ipoly-hidakról. Az Ipolytarnóctól a folyó torkolatáig húzódó mintegy 170 kilométeres szakaszon egykor átlagosan négy kilométerenként állt egy-egy híd. A II. világháború után a felrobbantott hidak közül csak a balassagyarmati és a letkési közúti, valamint a szobi vasúti híd épült újjá, és elkészült a teljesen új bussai (Busince) vasúti híd. A közép-európai rendszerváltozás után az egykori közúti, gyalogos és vasúti hidak újjáépítése érdekében civil mozgalmak előkészítő konferenciákat, nemzetközi találkozókat és szakmai tárgyalásokat szerveztek, miközben a két ország kormányszinten is tárgyalásokat és egyeztetéseket folytatott a hidakról. A közúti közlekedésre alkalmas hidak közül elsőként a Szécsényhez tartozó Pösténypuszta és Pető (Pet’ov), valamint Rárós és Ráróspuszta közötti híd építése kezdődött meg 2010-ben. A Vámosmikola és Ipolypásztó (Pastovce), valamint az Ipolydamásd és Helemba (Chl’aba) hidak építése néhány éven belül kezdődhet meg – mondta a kommunikációs vezető. A legutóbbi helembai hidat a bős-nagymarosi vízlépcső munkálatai miatt építették 1989-ben, majd később elbontották. A most felavatott Ráróspuszta-Rárósi Ipoly híd 73,4 méter hosszú, monolit vasbeton szerkezetű, háromnyílású, teljes szélessége 15 méter, teherbírása 80 tonna. A hídhoz kerékpárutat és járdát is építettek.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”21673, 27297, 29108, 30512″}
