A Nagyboldogasszony Magyar Tannyeévű Egyházi Gimnáziumban hagyományteremtő módon immár ötödik alkalommal megrendezte meg a Tudományok Napja alkalmából a „Cseppek a tudomány tengeréből” című rendezvényét. Elismert tudósok, szakemberek, egyetemi tanárok tartottak érdekes előadásokat a környékbeli iskolák alapiskolás illetve középiskolás diákjai, pedagógusai számára.
A szervezők idén is gondoskodtak arról, hogy a résztvevők olyan neves tanárokkal, orvosokkal és tudósokkal találkozhassanak, akik elismert szakértők a saját területükön.
Dr. Csókay András építészmérnök és idegsebész „Orvostudomány és rózsafűzér” címen tartott előadást a maga által felfedezett, világon egyedülálló agyi beavatkozás módszeréről. Ennek lényege,- hogy ha az emberi agyat ütés éri – duzzadni kezd, operáció során az agyban agyéralagutat hoznak létre, hogy annak legyen helye hová tágulnia, így a páciens megmenthető. Mint férj és öt gyermekes családapa tanúságot tett diákjainknak Istenhez való megtérési folyamatáról, a rózsafűzér elmélkedéséről, és házasságának megmentéséről. Ami a katolikus hit és a tudomány találkozását illeti, Dr, Csókay András prima primissima díjas orvos- személyében és tapasztalatai által, összekötő- szilárd híddá vált a hallgatóság szemében.
Meghallgathattuk RNDr. Filip Ferdinánd PhD. egyetemi tanár előadását, aki a komáromi Selye Egyetem Matematika Tanszékének tanára. Előadásának témája: „Dimenziók a matematikában”. Betekintést nyerhettünk a fraktálok „világába”. S hogy mit jelent a fraktál? Olyan alakzatot (ponthalmazt), amelyet úgy lehet részekre bontani, hogy minden rész egy kisebb méretű másolata az egésznek. Más megfogalmazásban: A fraktálok olyan alakzatok, amelyek valamiképpen önhasonlóak, azaz valamely kisebb részük kinagyítva (és esetleg elforgatva) megegyezik az eredeti alakzattal. Az előadás segítségével tehát megtanultuk, hogy vannak olyan alakzatok, amelyeknek nem egész számú a dimenziójuk.
Dr. Zacher Gábor főorvos, a Péterfy Sándor utcai Kórház klinikai toxikológiai osztályának vezetője a drogokról mesélt hallgatóságának. „Drogmesék” című előadása érdekes és nagyon jó hangulatú volt, annak ellenére, hogy milyen komoly témáról, életet veszélyeztető függőségekről szólt. A jelenlévők elámulhattak azokon a kutatási eredményeken, amelyek bebizonyították, hogy a különféle tudatmódosító szerek nemcsak az embereket változtatják meg, hanem a pókokat is. Az előadásból az is kiderült, hogy a doktor úrnak is vannak függőségei, ő maga gyógyíthatatlan csokoládéfüggő. Második előadását „Droghelyzet van” címmel tartotta idősebb diákok számára. Bevezetőül felvázolta, hogy hányféle függőségtől szenved a ma embere. Majd a drogok fajtái, a drogfogyasztás okai kerültek terítékre. Az előadás érdekessége az volt, hogy az egyes drogok hatását egy keresztes pókkal végzett kísérletsorozat eredményeinek közreadásával prezentálta. Beszámolója végén arról tájékoztatta a diákokat, hogy nem tudni, milyen mennyiségben hatnak az egyes drogok szervezetünkre. Ezért mindenkinek azt ajánlja, hogy még kíváncsiságból se próbálja ki azokat soha!
Idén első ízben volt lehetőségük a diákoknak és pedagógusoknak betekinteni a meteorológia rejtelmeibe Reisz András a Budapesti Országos Meteorológiai Intézet munkatársa révén, aki egyben a Magyar Televízió időjárás-előrejelzésében is aktív szerepet vállal. A jelenlévők nagy lelkesedéssel hallgatták milyen tudományos módszerek, és modern berendezések segítségével lehet megállapítani az időjárási változásokat.
Érdekes fejtegetéseket hallhattunk a légköri mozgásokról, a hideg illetve a meleg levegő áramlásáról, a felhők képződéséről. Megdöbbentő felvételeket láthattunk az orkán hatalmas erejéről, amely házakat emelt a magasba, s amely oly csodálattal töltött el egy-két meteorológust, hogy vállalták azt a kockázatot, hogy közvetlen közelről készítsenek felvételeket erről a jelenségről. Reméljük eme előadásunk révén sikerült felkelteni az érdeklődést a meteorológia, mint tudomány iránt.
Ozogány Ernő tudománytörténeti szakíró a „Magyarok Tudománya” címmel tartott előadást, melyben érdekes történetekkel fűszerezve mutatta be a hallgatóságnak mindazokat a magyar tudósokat és írókat, akik Nobel-díjban részesültek. Kitért azoknak a magyar származású feltalálóknak is a munkásságára, akik ugyan megérdemelték volna a Svéd Királyi Tudományos Akadémia díját, de mégsem kapták meg. Előadásának talán legérdekesebb részében arról beszélt, hogy a magyar tudósok milyen komoly szerepet játszottak a második világháború, de még inkább hidegháború során a világpolitikát döntően befolyásoló lépések meghozatalában, hisz majd minden amerikai elnöknek – F. D. Roosevelttől Ronald Reagan-ig – volt titkos magyar tanácsadója.
Teleki Aba, a nyitrai Konstantin Egyetem Fizika Tanszékének vezetője nem szokványos előadást tartott, hanem egy látványos, interaktív fizika – showt. Kísérleteit olyan jelenségek köré csoportosította, amelyek nagyon nagy hidegben mennek végbe, durván -200 °C-on. Fő segédeszköze mindehhez több liter cseppfolyós nitrogén volt. A bemutató során a diákok először megismerkedtek a biztonsági előírásokkal, majd megfigyelhették az elektromágneses indukció egyik alapkísérletének mélyhűtött változatát és az elektromágneses ágyút, ezt követte a legérdekesebb téma, a szuprevezetés (minden látványosságával – levitáló mágnesekkel, a mágnesvasút modelljével – együtt). A kísérletparádét – stílusosan – össznépi fagyizás zárta le. A fagyi hűtésében mi más játszhatta volna a központi szerepet, ha nem a cseppfolyós nitrogén?
Az egész rendezvény sikeréhez évről évre hozzájárulnak a diákok is, mivel nagy érdeklődéssel vesznek részt az egyes előadásokon, kérdéseket tesznek fel és véleményt nyilvánítanak a hallottakról. Lelkesedésük bizonyíték arra is, hogy a fiatalság körében is komoly igény mutatkozik az ilyen tudományos jellegű rendezvények iránt. – tájékoztatta a Felvidék.ma-t Tóth Árpád igazgatóhelyettes.
Felvidék.ma
