A Nokia Dél-Komáromban fokozatosan 2300 alkalmazottját bocsátja el az idén. Jelentős részük Révkomáromból és környékéről naponta ingázik munkahelyére, a Duna túloldalára.
Ősszel a komáromi hajógyárban is tömeges elbocsátást hajtottak végre, mintegy 200 alkalmazottól váltak meg. Alig több mint 300-an maradtak a gyárban. „Paradox módon akkor veszítik el munkájukat az emberek, amikor a termékeink iránt kereslet mutatkozik” – nyilatkozta akkor az üzemi szakszervezet elnöke. Húsz éve 3800-an dolgoztak a hajógyárban, évente 13-14 új hajót úsztattak a Dunára. Még 4 éve is 1100 alkalmazottjuk volt. Ma a gyárudvaron egyetlen félkész hajó vesztegel.
Nyitra megyében éppen a Komáromi járásban mérik tartósan a legmagasabb munkanélküliséget, idén januárban 18 százalék felett. A rendkívüli kedvezőtlen hírek következménye az lehet, hogy az év végére 20 százalék fölé emelkedhet itt a munkanélküliség aránya. Az pedig kritikus mértékű lenne Délnyugat-Szlovákiában.
Tavaly tavasszal a kormány lesöpörte az asztalról Hetény önkormányzatának pályázatát ipari park létrehozására, vagyis munkahelyek létesítésére. Ugyanezt tette Királyhelmeccel is. Ennél kedvezőtlenebb hír és egyben a kormány tevékenységének döbbenetes bizonyítványa az volt, amikor tavaly ősszel módosította a munkahelyteremtés állami ösztönzéséről szóló törvényt. Tavalyig a kormány az állami költségvetésből a munkahelyteremtést kétféleképpen ösztönözte: állami támogatással és adókedvezményekkel. Tegyük hozzá: főleg északon. Idén csupán a második lehetőség merülhet fel, mert az elsőt a törvényből törölték. E módosításnak ilyen olvasata is lehet: a gazdasági válság idején a Vág-mentén és északon stabilizálódott a helyzet, állami támogatással számos új munkahelyet létesítettek. Amikor délen kellene megtenni ugyanezt, mondjuk éppen a Komáromi járásban vagy Párkányban, Érsekújvárban, a Garam és Ipoly mentén, Gömörben és a Bodrogközben, akkorra a hajlandóság elfogy, a munkahelyteremtés állami támogatását megszüntetik. Tévedés ne essék, nem Fico kormánya, a mai kormány fogadta el a döbbenetes törvénymódosítást.
Végül feltehetjük a keresztkérdést: vajon Dél-Szlovákia érdekképviselete a mai kormány részéről kielégítő? Korántsem, sőt leszögezhetjük: Dél-Szlovákia hátrányos megkülönböztetése az elmúlt két évben sem szűnt meg!
Az MKP javaslata: a munkahelyteremtés állami ösztönzésénél vissza kell térni az állami támogatás lehetőségéhez. Elsősorban a hazai kis- és közepes vállalkozókat kell állami ösztönzéssel munkahelyek létesítésére sarkallni. Regionális megkülönböztetés nélkül! Hasonló módon, mint ahogyan eddig a külföldi nagyberuházókat támogatták. A külföldi nagyberuházókat csupán abban az esetben, ha olyan járásban létesítenek új munkahelyeket, ahol a munkanélküliség aránya országos átlag feletti. A külföldi nagyberuházóknak nyújtott támogatásokhoz hasonló lehetőségekkel a hazai kis- és közepes vállalkozók ugyanúgy munkahelyeket létesítenének. Állami célbairányítás, regionális megkülönböztetés nélkül, vagyis a Dél-Szlovákiában tevékenykedő vállalkozók is lehetőséget kapnának.
Farkas Iván,
az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke
{iarelatednews articleid=”32326″}
