A határon túli magyar filmalkotók mutatkoztak be a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban. Felvidékről Nagy István, Bartók Csaba, T. Nagy Imre, Gál Sándor filmjeit és a Köszönöm, jól – játékfilmet tekinthették meg az érdeklődők.
„A szülőföldön forgatott filmjeinkkel hoztunk egy szeletet kultúránkból, hétköznapjainkból, aggodalmainkból és értékeinkből. Mint minden művészet, a film is akkor hat igazán, ha a vásznon kibontakozó sorsok kapcsán fogékony nézőre talál. Abban hiszünk és bízunk, hogy minél több ismeretet, filmes ismeretet, élményt kap a néző az adott határon túli régióról, annál több húr pendül meg benne egy-egy film láttán ” – mondta Siflis Zoltán, Balázs Béla-díjas filmrendező a Külhoni Magyar Filmek Napja megnyitóján.
A rendezvényt szervező Égtájak Egyesület vezetője, Goldschmied József elmondta: 2007-ben és 2009-ben a Biennálé, a Külhoni Magyarok Fesztiválja programjában már helye volt a határon túli filmeknek, s most, hosszabb szünet után ismét a fővárosi közönség elé vitte a külhoni alkotók filmjeit. „A határon túli filmesek rendszeres, folyamatos jelenlétére volna szükség a főváros kulturális életében. Jó lenne rendszeresíteni ezeket a vendégeskedéseket, félévente például, amikor, ha nem is mindegyik, de egy-egy magyarlakta régió művészei bemutathatnák alkotásaikat Budapesten” – hangsúlyozta Goldschmied József, aki a május 22-i rendezvényt az Emberi Erőforrás Minisztérium kulturális államtitkárságának anyagi támogatásával szervezte meg.
Az eseményen két szepsi stúdió is képviseltette magát a Regfilm és a Bódva-völgyi Stúdió.
Bartók Csaba forgatókönyvíró, rendező Nyugati fogság című nyolcvan perces dokumentumfilmje a közel félszáz leventéről szól, akik Felvidékről, Szepsiből kerültek ki a frontra. A 2. világháború befejeztével több tízezer, leventeként besorozott, majd német hadvezetés alá tartozó, tizenéves magyar katona került a nyugati hatalmak fogságába. A hazatérők számára nehezítő körülmény volt, hogy sokukat már nem az az ország fogadta, amely elengedte. A felvidékieknek is legnehezebb a hazatérés volt, mert Csehszlovákia területére kerültek, ahol a német ruhába bújtatott egykori magyar katonákat koncentrációs táborba zárták.
A Bódva-völgyi Stúdió vezetője T. Nagy Imrét, aki a Szlovák Rádió Magyar Adásánál kezdte pályáját, később kapott kedvet a filmezéshez. Jelenleg már két fiával, Imrével és Istvánnal készíti a színvonalas filmeket. A Haza-vár 3, 35 perces videóklip bensőséges zenés-verses vallomás édes anyanyelvünk szeretetéről, nemzetünk iránti hűségről, a szülőföldbe ágyazott gyökerekről, melyet Nagy István filmezetett és rendezett, a zeneszerző-vágó pedig ifj. Nagy Imre, a szöveg M. Molnár Lászlóé. Nagyék eddig hatvanöt dokumentumfilmet valamint tíz portréfilmet készítettek. Ezek közül a Koncsol Lászó életművét bemutató filmjével a harmadik helyezést érték el a tavalyi évben Zalaegerszegen megrendezett VII. Göcsej Filmszemlén. Ezért is választotta az idén megrendezett Külhoni Magyar Filmek Napjára ezt az alkotást. Elmondása szerint az efféle filmes találkozóknak óriási szerepük van a filmes világban.
Az Ahonnan elindultam című dokumentumfilm félórás. A portré-dokumentumfilmből megismerhetjük Koncsol László felvidéki irodalomkritikust, esszéírót, hely- és művelődéstörténészt, költőt, műfordítót, szerkesztőt.
T. Nagy Imre fontosnak tarja, hogy ne csak egymás alkotásait ismerjék meg a filmesek, hanem kölcsönösen egymást is. Személy szerint nagyra értékeli ezeket a barátokat, hiszen tudnak egymástól tanulni tapasztalatot cserélni. Többek közt a fent idézett szabadkai Siflis Zoltánt Balázs Béla-díjas filmrendezőt és az erdélyi Xantus Gábort említette. Elmondása szerint az idei filmszemlén jóval több rendező képviseltette magát, s a vetítések is nem egy esetben teltházasok voltak, azaz a nézők létszáma is jóval magasabb volt a korábbi évekhez képest.
Rimaszombatból Gál Sándor Ipoly-hidak című dokumentumfilmjét mutatták be, mely a Szlovák Televízió Magyar Szerkesztősége gondozásában készült. A dokumentumfilm a két újjáépített Ipoly-híd születését, építésének egyes szakaszait mutatja be. A filmben megszólalnak azok a személyek, akik még emlékeznek a régi hidakra, akik elindították az újjáépítést, és azok a politikusok, akik a hidak alapköveit elhelyezték. A film emléket állít az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás első elnökének, a folyamat egyik elindítójának, mozgatórugójának, Molnár Katalinnak.
Gál Sándor a Felvidék.ma-nak elmondta, hogy nagy élmény volt számára, hogy olyan emberek között lehetett, akik már több évtizede művelik ezt a műfajt. „Külön élmény volt amikor a filmem, az Ipoly-hidak vetítése közben az előttem ülő középkorú pár arról suttogott, hogy „tudod ez az az új híd, amiről olvastunk és milyen szép” – idézte vissza Gál Sándor a vetítés pillanatait, filmjét a végén tapssal díjazták „Ez a taps az Ipoly-hidaknak szólt, az embereknek, akik tettek érte és természetesen Molnár Katikának, aki a legtöbbet tette a hidakért. A filmem egyébként az Ö emlékére készült. Remélem sikerül még ezt a filmet sok ezer ember számára láthatóvá tenni, mivel ezek a hidak nem Slota tankjainak, hanem a magyar – szlovák barátság elmélyítéséért épültek” – mondta a dokumentumfilm készítője, aki maga rendezi, szerkeszti, filmezi és vágja a filmjeit.
A határon túli és hazai televíziós alkotóknak június 25-26-án újabb fesztivállehetőség kínálkozik. A Kamera Korrektúra Televíziós Fesztivál Veszprémben kerül megrendezésre, a Nemzeti Kulturális Alap és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által is támogatott versenyre tíz kategóriában lehet jelentkezni. Egyaránt nevezhetők dokumentumfilmek, a televíziós műsorok teljes arculatát bemutató önálló alkotások vagy előzetesek, szórakoztató céllal készített bulvárműsorok, hazai vagy nemzetközi sporteseményeket bemutató programok, valamint az ifjúság számára készített alkotások. A szervezők ugyancsak várják zenei szórakoztató műsorok nevezését, hír- és háttérműsorokat, művészeti értékeket bemutató kulturális programokat, kizárólag internetes felületre készült filmeket, valamint környezettudatos életre ösztönző természettudományi műsorokat. A nevezések június 8-áig adhatók le, az alkotásokat egy neves alkotókból és médiaszakemberekből álló zsűri bírálja el, amelynek elnöke Vitézy László rendező.
Fotó: Goldschmiedt József
VL, HE, Felvidék.ma
Felvételen balról: Bodnár Ottó-operatőr-Szepsi, Bartók Csaba-rendező-Szepsi, Gál Sándor-szerkesztő-operatőr-Rimaszombat, Siflis Zoltán Balázs Béla-díjas filmrendező.
{iarelatednews articleid=”34032″}
