Budapesten a Polgárok Házában Bagó Zoltán, Juhász Imre és Hahn-Seidl Alida sajtótájékoztatót tartottak a Beneš-dekrétumok ügyében benyújtott Európai parlamenti petícióról.
Bagó Zoltán, a Fidesz EP-képviselője felevelenítette az utóbbi két évben történteket. 2010-ben Dr. Juhász Imre és Hahn-Seidl Alida megkeresté őt, hogy újból benyújtsák a Beneš-dekrétumokra vonatkozó petíciójukat az Európai Parlament Petíciós Bizottságának. Ezt követően egy átdolgozott szöveggel ismét benyújtásra került a dokumentum. Az ügy intézése már a harmadik fázisba került. Az első körben a bizottság befogadta a petíciót, a második körben a petíciós bizottság felkérte az Európai Bizottság jogi szolgálatát szakvélemény adására, harmadsorban pedig a bizottság felkérte a szlovák kormányt arra, hogy írásban szakvéleményt nyújtson be. A petíció benyújtói szeptember 20-án Brüsszelbe előadást tartottak, amely meggyőzte a képviselőket arról, hogy további tárgyalást igényel az ügy. Bagó Zoltán képviselőként javasolta, hogy tényfeltáró delegáció utazzon Pozsonyba, hogy helyben tájékozódjon a szlovák kormány álláspontjáról, adott esetben hallgasson meg sértetteket is, és az összes körülményt vizsgálja meg. Az Európai Parlament Petíciós Bizottsága két hét múlva dönt arról, hogy lesz-e tényfeltáró delegáció, és ha igen, akkor mikor utazik – fűzte hozzá.
Juhász Imre tájékoztatott arról, hogy a Beneš-dekrétumok gyűjtőfogalom. A benyújtott petíció nem az összeset támadja. A szakértők véleménye megoszlik, hogy a Beneš-dekrétumok közül melyek állnak a kollektív bűnösség elvén, amelyekben nyíltan diszkriminálták a magyar és német lakosságot. 13 dekrétum néven nevezi a magyar és német kisebbséget, mint az intézkedések alanyát, és körülbelül 20-25 dekrétum van még, ami a diszkriminatív körbe tartozhat. Juhász Imre szerint el kell oszlatni minden olyan félreértést, ami azt mondja, hogy a szlovák vagy cseh államiság alapját képező összes dekrétum hatályon kívül helyezéséről lenne szó. A petíció csak a diszkriminatív és kollektív bűnösség elvén álló dekrétumok ellen szól. A petíció egyik benyújtója arra is felhívta a figyelmet, hogy 2007-ben a szlovák parlament kiadott egy határozatot, amellyel kvázi megerősítette a dekrétumokat, illetve azokat a jogi, tulajdonjogi változásokat, amelyek a dekrétumok alapján kialakultak, és ezeket érinthetetlennek minősítette. Ez a határozat már Szlovákia EU-tagsága idejáben született, ezért az Európai Uniónak használhatatlan az az érve, hogy a Beneš-dekrétumok ügye jogtörténet, és hogy az unió előtti időszakban született.Ebben az ügyben nemcsak egy szlovák-magyar vitáról van szó, ez általános emberjogi kérdés – szögezte le Juhász Imre. A petíció benyújtója az említett 13 dekrétumot tarthatatlannak nevezte. Ha általános emberjogi kérdésről van szó, akkor – mint minden más idevonatkozó kérdésben – a zéró toleranciának kell érvényesülnie – mondta Juhász Imre.
Hahn-Seidl Alida, a németországi Hunnia Baráti Kör egyik alapítója történelminek nevezte az Európai Parlament Petíciós Bizottságának szeptember 20-i ülésén született azon döntését, hogy nem utasítják el a petíciót, hanem továbbra is foglalkoznak vele.
A sajtótájékoztató után tartották meg a „Hogyan tovább felvidéki magyarság?” című konferenciát.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”35815, 35674, 35683, 35685, 35684, 35815″}
